Napi sajtószemle

A Maszol.ro Kétszer is rácsapta a telefont Ferenc pápára című beszámolója kiemeli:Ferenc pápáról köztudott, hogy szereti telefonon felcsengetni híveit. Ezúttal egy betegségben szenvedő olasz férfi, Franco Rabuffi számára bökött a telefonkönyvben, de a szerencsés kiválasztott kétszer is azt hitte, valaki csak szórakozik vele. Végül a harmadik hívásnál már elhitte, hogy a katolikus egyház fejével beszél. A hírportál szerint Rabuffi örülhet, hogy végül "hitt a fülének", hiszen Ferenc pápa személyesen hívta meg őt és feleségét a Vatikánba.

A Székelyhon.ro Böjte Csaba és a vásárhelyi anyák címmel számol be arról, hogy a Vásárhelyi Édesanyák Egyesületének (Védem) áprilisi meghívottja Böjte Csaba volt. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője csütörtökön délután az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház nagytermében a szent család történetein keresztül szolgált lelki útravalóval a marosvásárhelyi családoknak. Beszédét a Szűzanya alakjának megidézésével kezdte, akihez Csíksomlyóra fél évezrede zarándokolnak a székelyek, „közben pedig nagyon sok szép vonása belénk ivódott. Például az, hogy szeretünk egymáson segíteni, összefogni, amely az Erzsébetet meglátogató Mária tulajdonsága is. Mária félrerakta az ő dolgát, és egy fárasztó hosszú út után örömöt tudott vinni, úgy, hogy Erzsébet méhében még a gyerek is felujjongott.” Csaba testvér arra is kitért, hogy amikor a tizenkét éves Jézus eltűnt, édesanyja számára nem az volt a kérdés, hogy mit tegyen, hanem mit nem. Mária nem pánikolt, nem omlott össze, hanem keresni kezdte fiát. A ferences szerzetes leszögezte: mindig vannak megoldások, és jól van minden úgy, ahogy van. Pilinszkyt idézte: „minden tetőről látni a napot”. Csaba testvér arra buzdította a jelenlévőket, hogy a gondok és nehézségek ellenére tudjunk bízni abban, hogy az Isten megsegít. Sok személyes történetet is elmesélt ennek illusztrálására, többek között azt, amikor gyerekként az eresz alól nézte nagytatájával az égszakadást, és nagytatája nem haragudott, nem idegeskedett, tudta, hogy az Isten adta, ő is vette el, de ő fog újat is adni. Ugyanennek a történetnek egy másik vetülete, hogy József és Mária együtt keresi Jézust. „A problémákra nem együtt keressük a megoldást, hanem legtöbbször egymásban keressük a problémát” – mutatott rá Csaba testvér, hangsúlyozva: a családtagoknak egymás szövetségeseinek kell lenniük.

A Maszol.ro Amit az iszlámról és az Iszlám Államról tudni kell című tudósítása szerintjelentős érdeklődésnek örvendett a kolozsvári Sapientián az Egyetemi Estek legutóbbi rendezvénye, amely során iszlámról, „Eurábiáról”, és az Iszlám Államról beszélt-vitatkozott a téma három kiváló magyarországi ismerője: Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke, Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora és Varga Norbert politológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója.

Maróth Miklós szerint Európában azért lehetséges, hogy 70 éve békében élünk, mert „exportáltuk” a háborút az arab világba. Az arab nemzetállamokat az első világháború után hozták létre a győztes hatalmak (Anglia, Franciaország), vonalzóval, a saját érdekükben. Olyan államok és ezzel együtt olyan nemzeti öntudatok jöttek létre, amelyek azelőtt sosem léteztek, és ez ellentmond az iszlám parancsának, miszerint minden muszlim testvér. Az arab világ pedig nem tudja eldönteni, melyik irányba induljon el: egy egységes muszlim kalifátusvagy anemzetiesedés irányába.  Európával szemben szintén ellentmondásosak az érzelmeik: egyrészt lenézik az európaiakat, mert a saját vallásukat tartják az egyedül igaznak, minket olyan népeknek látnak, akik erkölcstelenek, a muszlimok szemében nincs se vallási, se nemzeti öntudatunk.  Másrészt az országaikat sújtó túlnépesedés, gazdasági és társadalmi problémák, a családok veszélyeztetettsége miatt mégis Európába, ebbe a „szörnyűséges fertőbe” vágynak. Ha sikerül idejönniük, akkor viszont perifériára kerülnek, a nagyvárosok szegénynegyedeiben laknak, nem tudnak és legtöbbször nem is akarnak integrálódni. Rostoványi Zsolt arról beszélt, hogy a 2003-as amerikai invázió nagymértékben hozzájárult ahhoz a súlyos helyzethez, ami mára az arab világban kialakult. Az amerikai beavatkozás következtében az arab világban már négy ország van, ahol az állam elveszítette a kontrollt a terület nagy része fölött, a társadalom az anarchia szélére sodródott: Szíria, Jemen, Líbia és Irak. Ez a zavaros helyzet pedig a szélsőséges szervezetek melegágya. Az Iszlám Állam gyorsan lépett, felvállalta azt a szerepet, ami az államnak lenne a feladata: infrastruktúrát épít ki, adóztat, kórházakat épít, üzleteket nyit, az egységes iszlám nemzet kiépítésével kecsegtet, és különféle kedvezményekkel megpróbálja maga mellé állítani a helyi lakosságot. Így aztán óriási a vonzereje. Varga Norbert hangsúlyozta: nem véletlen, hogy Afganisztánban alakult ki az egyik legradikálisabb iszlamista szervezet: az 1979-től kialakuló afganisztáni konfliktusban már nagy szerepe volt az Egyesült Államoknak, amely a Szovjetunió hatalmát annak déli régióiban lévő muszlim tagországokon keresztül akarta megbontani, ezért maga az USA képezett ki és szerelt fel fegyvereseket.

A Magyar Nemzet (1., 3. o.) Nem lesz halálbüntetés címmel készített összeállítást annak kapcsán, hogy a héten Orbán Viktor miniszterelnök felvetette a halálbüntetés bevezetésének gondolatát. A polgári napilap az egyházak véleményét is megkérdezte a témában. Beer Miklós váci megyéspüspök leszögezte: az élet az Úristen ajándéka, a halálbüntetés nem megoldás a bűnözők ellen. A Magyarországi Evangélikus Egyház szerint ugyancsak elfogadhatatlan a halálbüntetés. Az egyház arra kérte híveit, hogy közös imádsággal erősítsék a társadalom értékrendjének keresztényi megújulását. Az evangélikusok szerint a magyarországi bűnözési statisztikák egyértelműen igazolják, hogy a halálbüntetés eltörlése óta számottevően csökkent az életellenes bűncselekmények száma. Meggyőződésük, hogy nem szolgálja sem az áldozatok hozzátartozóinak megnyugvását, sem a közbiztonság erősödését, ha a politika vagy a média a bosszúállás és elrettentés „hamis ködképével” mérgezi a lelkeket. Mindeközben Rétvári Bence államtitkár, a KDNP alelnöke megerősítette: az egyházi álláspont szerint az élet abszolút korlátozhatatlan, ezért a kereszténydemokraták ellenzik a halálbüntetést. Rétvári szerint meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy élete végéig megbánja a bűncselekményét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következményeket ne kellene viselnie.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír