A Népszabadság (8. o.) Meghatotta Castrót a pápa szerénysége, a Népszava (8. o.) Ferenc pápánál vizitált a kubai elnök, a Magyar Hírlap (6. o) Raúl Castro köszönetet mondott Ferenc pápának és a Magyar Nemzet (14. o.) Raúl Castro a Vatikánban címmel számol be arról, hogy tegnap egyórás magánaudiencián fogadta Ferenc pápa Raúl Castro kubai elnököt a Vatikánban. A Napi Gazdaság (16. o.) pedig a nap idézeteként közli a kubai elnök szavait: „Újra el fogok kezdeni imádkozni és az egyház felé fordulni, ha a pápa továbbra is így folytatja.” (Lásd tegnapi, május 10-i számunkban a Raúl Castro kubai elnök köszönetet mondott Ferenc pápának találkozójukon című hírünket – a szerk.)
A Frissújság.ro Hálaadó szentmise a székesegyházban címmel tudósít arról, hogy szombaton hálaadó szentmisét tartottak a szatmárnémeti székesegyházban, amelyen részt vett Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője is. A résztvevők megkoszorúzták Hám János egykori püspök szobrát, melynek felállítását a magyar kormány is támogatta.
Schönberger Jenő megyéspüspök szentbeszédében a miniszter és a püspök munkáját hasonlította össze. A miniszter szó szolgát jelent, a miniszter szolgál, akár a püspök. Jézus az utolsó vacsorán azt mondta a tanítványainak, hogy ezentúl nem lesznek szolgái, hanem barátai, mert mindent, amit hallott az Atyától, azt tudtul adta nekik. „Minden szeretet, ami elindul, vissza akar találni. A barátsággá érlelődő szeretet, a szülő és a gyerek, a házastársak szeretete azon a barátságon keresztül kellene, hogy összekapcsolódjon, amelyen keresztül összekapcsolódott Jézus és a tanítványok szeretete. Az ilyen szeretetből alakul ki egy nemzetet megtartó barátság” – mondta a főpásztor.
A Hám János-szobor előtt Schönberger Jenő a néhai püspök városépítő tevékenységéről beszélt. Kiemelte: Hám János olyan főpásztor volt, akit ajándékba szokott adni az Isten azoknak, akiket szeret. Nem akkor nagy az ember, amikor sokat alkot, hanem akkor, amikor ő maga érett igazi emberré. Hám János nemcsak a kőbe vésett örökséget fejezte be, hanem az ő lelke építését is.
Balog Zoltán beszédében hangsúlyozta: Minden ember meg kell, hogy találja az életében azt a helyet, ahol alkothat. Ott tud az ember igazán alkotni, ahol otthon érzi magát. Hám János otthon volt Szatmárnémetiben. Jó látni ebben a városban, hogy a magyarok otthon vannak — emelte ki a miniszter. Hozzátette: addig van magyar jövő, ameddig itt magyar nyelven imádkoznak és szólnak egymáshoz az emberek. Ez a hely a szatmárnémeti magyarok otthona, ehhez kell ragaszkodni.
A Népszabadságban (Kényes kérdés a szegregáció 3. o.) Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatási biztosa nyilatkozik annak kapcsán, hogy Szlovákia és Csehország ellen kötelezettségszegési eljárás indul a roma gyerekek iskolai elkülönítése miatt. A lap kérdésére – mit szól a Kúria döntéséhez a nyíregyházi Sója Miklós-iskola ügyében, amely szerint a görögkatolikus egyház által a Huszár-telepen működetett iskola nem szegregál – Navracsics Tibor azt válaszolta: „Nem szoktam kommentálni bírósági ítéleteket. A szegregáció kényes kérdés. Próbálok óvatosan fogalmazni…. A negatív szegregációról nincs vita. Két kérdésben azonban az uniós politikusok is vitatkoznak. Az egyik az, hogy a romák lakta szegregátumokban működő iskolák esetében hogyan lehet megoldani az integrációt, a másik a pozitív szegregáció kérdése. Amikor arra hivatkoznak, hogy felzárkóztatnak, speciális képzési programot nyújtanak kifejezetten az adott közösség speciális igényeinek megfelelően. Hogy hol húzódik a határ, az egy nagyon nehéz kérdés. Hogyan viszonyul például a deszegregáció a szabad iskolaválasztáshoz? Én tényleg nem gondolom, hogy Magyarországon a fő politikusok közül, legyen szó akár kormánypártiról, akár ellenzékiről, bárki is komolyan azt szeretné, hogy származása alapján gyerekeket hátrányos helyzetbe hozzanak. Sok a félreértés, a bizalmatlanság és az ingerültség ezekben a vitákban.”
Bodnár Dániel/Magyar Kurír