Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Ferenc pápa a börtönhelyzetről, a Magyar Hírlap (5. o.) Ferenc pápa: Akik a háborúból élnek, nem akarnak békét, a Frissújság.ro Ferenc pápa nem ért egyet a fiatalkorúak bebörtönzésével címmel számol be arról, hogy az igazságszolgáltatásról és a börtönhelyzetről, a háborúról, a békéről és a gyermekek világáról is beszélt Ferenc pápa hétfőn, amikor hétezer általános iskolást fogadott. Egy kislánynak, akinek édesapja börtönbüntetését tölti, a Szentatya azt mondta: „Isten mindent megbocsát. Mi vagyunk azok, akik nem vagyunk képesek megbocsátani. Sokkal könnyebb megtölteni a börtönöket, mint segítséget nyújtani annak, aki életében hibát követett el.” A világ számos térségét sújtó háborúkkal kapcsolatban Ferenc pápa kijelentette: „Sok hatalmas ember nem akarja a békét, mivel a háborúból élnek, és többet keresnek a háborúval, mint a békével.”

A Magyar Hírlap (Kubába utazott… 6. o.) és a Magyar Nemzet (Diplomáciai nagyüzem… 14. o.) is beszámol arról, hogy a Kuba és az Egyesült Államok közötti diplomáciai nyitás óta – a nyugati vezetők közül elsőként – Kubába érkezett vasárnap este François Hollande francia köztársasági elnök. Tegnap Havannában találkozott Jaime Ortega kubai bíborossal is, akinek a Becsületrendet adományozta, amiért kulcsszerepet játszik a Nyugat és Havanna közeledésében.

A Maszol.ro Mindszentyről szóló német nyelvű monográfiát mutattak be Bécsben címmel számol be arról, hogy az egykori bíboros hercegprímásról német nyelvű monográfiát mutattak be tegnap a bécsi Pázmáneumban. A Kardinal József Mindszenty – Ein Leben zwischen kommunistischer Diktatur und Kaltem Krieg (Egy élet a kommunista diktatúra és a hidegháború között) című kötet, amelynek szerzője Balogh Margit egyháztörténész, Németországban jelent meg tavaly decemberben az Osteuropa Zentrum Berlin kiadónál. A kibővített magyar nyelvű kötet kiadását szeptemberben tervezik a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának gondozásában, és már szerződés született az angol nyelvű fordításról is. A szerző szerint Mindszenty életútjának és munkásságának feldolgozása még nem befejezett. Példaként említette a bíboros szentbeszédeinek kutatását, ami által nemcsak a közéleti szereplő, hanem a lelkipásztor Mindszenty is megismerhetővé válna. Szabó Csaba, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója mértékadónak nevezte a monográfiát, és elmondta: fontos évben jelent meg a kötet, hiszen idén emlékezünk meg Mindszenty pappá szentelésének századik, érseki kinevezésének hetvenedik és halálának negyvenedik évfordulójáról. A tizenöt év kutatómunkájával elkészített monográfia születéstől halálig kíséri végig Mindszenty József életét.

A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) – a Pázmány Péter által alapított papnevelő intézet – épületében Mindszenty 1971-től élete utolsó éveit töltötte. A bíboros, akinek neve a kommunizmus elleni harc szimbólumaként vált ismertté, 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el. Földi maradványait 1991. május 4-én hazahozták, majd újratemették az esztergomi bazilika kriptájában. A mártírsorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.

Az Újszó.com Egy apáca szerint Carnajev megbánta tettét című tudósítása szerint a két évvel ezelőtti bostoni maratonon elkövetett robbantásban bűnösnek talált Dzsohar Carnajev kijelentette: senki a világon nem érdemel olyan nagy szenvedést, mint amilyet az ő tettének áldozatai átéltek. Ezt a Bostonban folyó bírósági tárgyaláson állította hétfőn Helen Prejean apáca, a védelem utolsó tanúja.

A halára ítélteket hivatásszerűen látogató, kétszer is Nobel-békedíjra jelölt Helen nővér a per ítélethozatali szakaszában tanúskodott. Ő volt a kilencvenes években megjelent Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című könyv ihletője.

A 2013. április 15-i bostoni kettős robbantásban hárman – köztük egy 8 éves kisfiú – életüket vesztették, 264-en pedig megsebesültek. A merényletet Dzsohar bátyjával, Tamerlan Carnajevvel követte el, aki később a rendőrséggel vívott tűzharcban életét vesztette. A fivérek egy rendőrt is agyonlőttek. A per első szakaszában az esküdtszék az ellene felhozott mind a 30 vádpontban elmarasztalta Carnajevet. Ezek között 17 miatt halálra is ítélhetik. Egyebek között négyrendbeli gyilkosságban, összeesküvésben és tömeges halált okozó fegyverhasználatban találták bűnösnek.

A második szakaszban a védelem, amely fő céljának azt tekinti, hogy Carnajevre ne halálos ítéletet szabjanak ki, hanem letöltendő, életfogytig tartó börtönbüntetést, azt kívánta bizonyítani, hogy a 21 éves elítélt „jó gyerek” volt, de radikálissá vált, harcias bátyja tévútra vezette. A vád ezzel szemben azt állította, hogy a csecsen származású Carnajev az al-Kaida terrorszervezet ideológiájának követője, és bosszút akart állni Amerikán a muszlim országokban vívott háborúk miatt.

A 76 éves Helen Prejean, aki az ügyvédek kérésére az elmúlt egy évben öt alkalommal is meglátogatta Carnajevet, az állította: az elítélt megbánást tanúsított, és őszintén sajnálja, amit elkövetett. Az ügyészek halálbüntetés-ellenességével kapcsolatban tettek fel kérdéseket az apácának, és szavahihetőségét nem kérdőjelezték meg. Magát Dzsohar Carnajevet a védelem nem szólaltatta meg, nem adva alkalmat a vádnak keresztkérdésekre.
A vád és a védelem záróbeszéde szerdán hangzik majd el, ami után a 12 tagú esküdtszék, amely az eljárás folyamán mintegy 150 tanút hallgatott meg, visszavonul ítélethozatalra.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír