Napi sajtószemle

A Népszavában (12. o.) Rónay Tamás Halálbüntetés az egyház szemével címmel megállapítja: Ferenc pápa radikálisan ellenzi a halálbüntetést, ebben a kérdésben az egyházi tanításnál is keményebben fogalmaz. Már több ízben is kifejtette a legsúlyosabb büntetést a legszigorúbban elítélő álláspontját, illetve azt, hogy az életfogytiglani büntetést is rossz megoldásnak tartja. A cikkíró emlékeztet rá: a római katolikus egyházban először II. János Pál pápa hívta fel a figyelmet a halálbüntetés igazságtalan voltára.

A Népszava (8. o.) Alakul a pápa programja címmel számol be arról, hogy a kubai püspöki konferencia közzétette Ferenc pápa szeptember 19–22-ei kubai utazásának programját. A Szentatya Havanna mellett Holguín városát, a Sierra Maestra hegyei között található El Cobre-bazilikát, illetve Santuago de Cuba városát keresi fel.

Az Újszo.com A Fatimai jelenéseket ünnepli a katolikus világ címmel közli, hogy Monostori László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki irodaigazgató-helyettese az M1 csatorna szerdai műsorában elmondta: a fatimai jelenések évfordulóját ünnepli május 13-án a katolikus világ. Felidézte: 1917-ben május 13-án jelent meg a portugáliai Fatima mellett három pásztorgyereknek a Szűzanya és a jelenések egészen októberig, minden hónap 13-án megismétlődtek. Monostori László hangsúlyozta: a Szűzanya által mondottakat lezárt borítékban őrizték a Vatikánban és az utolsó kinyilatkoztatást II. János Pál pápa hozta nyilvánosságra 2000-ben. Ez Szűz Mária azon közlését tartalmazta, miszerint egy fehér ruhás püspököt megkísérel majd meggyilkolni valaki. II. János Pál ellen pedig 1981-ben éppen május 13-án követtek el merényletet Rómában, a Szent Péter téren – emlékeztetett az atya. Egyúttal hozzátette: az elmúlt mintegy egy évszázad alatt, a jelenések nyomán Fatima a katolikus világ egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált, a pásztorgyerekeket pedig boldoggá avatta az egyház.

A Kárpátinfo.net Kevesebb keresztény, több ateista Amerikában című beszámolója szerint az Egyesült Államok kicsit kevésbé keresztény és kicsivel inkább ateista, mint hét évvel ezelőtt. Ez derül ki a Pew közvélemény-kutató központ kedden közzétett, Amerika változó vallási térképe című tanulmányából. Az Egyesült Államok továbbra is a világ első számú keresztény országa: tíz amerikaiból hét (70,6 százalék) – becslés szerint 173 millió felnőtt – mondta magát kereszténynek a tavaly készült felmérésben. Hét évvel korábban, 2007-ben azonban még csaknem nyolcan feleltek így tíz ember közül (78,4 százalék). A csökkenés a lakosság csaknem minden szegmensére kiterjed (fehérek, latinók, nők, férfiak, diplomások, diploma nélküliek), de főként a fiatalokra, s egyaránt érinti a katolikusokat és a protestánsokat (az evangéliumi egyházhoz tartozók kivételével – az ő számuk kisebb arányban csökken). A keresztény felekezetek etnikailag sokszínűbbek, mint korábban, ennek oka a spanyol ajkúak számának erőteljes növekedése mind a katolikusoknál, mind a protestánsoknál. A protestánsok, akik a hét évvel korábbi felmérésben a valamely valláshoz kötődők több mint felét adták az országban (51,3 százalék), elveszítették az abszolút többséget, 2014-ben már csak 46,5 százaléknyian voltak, ebből 62 millió volt az evangéliumi egyházakhoz tartozók és 36 millió a hagyományos protestánsok (baptisták, metodisták, episzkopálisok és mások) száma. A katolikusok 51 milliónyian vannak, 3 millióval kevesebben, mint hét évvel korábban. A vallási kötődés nélküliek – ateisták, agnosztikusok vagy „semmi különös” – száma ezalatt több mint 6 százalékponttal nőtt, 16,1-ről 22,8 százalékra. Ők egyre nagyobb számban fiatalok, átlagéletkoruk csökkent (36 év). A nem keresztény vallások, így az iszlám és a hinduizmus híveinek száma nő, de igen alacsony bázisadatról, 4,7, illetve 5,9 százalékról indulva.

A Népszava (Újra együtt… 16. o.), a Magyar Nemzet (Pilátus előtt… 1.,10. o.) és az Erdély Online (Újra együtt… ) beszámolói szerint tegnap Debrecenbe érkezett Munkácsy Mihály Krisztus Pilátusa előtt című festménye, így a jövő hét keddtől ismét együtt lesz látható a híres Krisztus-trilóga (az említett kép mellett az Ecce Homo és a Golgota) a Déri Múzeumban. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere még február 26-án jelentette be, hogy a magyar állam megvásárolta a festményt a kanadai Hamilton Galériától. Papp László, Debrecen fideszes-KDNP-s polgármestere tagnap a helyszínen történelminek nevezte az eseményt. Emlékeztetett rá: húsz évvel ezelőtt, 1995-ben volt először látható a trilógia Debrecenben. A festményt az MNB Értékpapír programja keretében vásárolták meg, és az MNB a debreceni Déri Múzeumban helyezi el. Közben a Golgota megvásárlásáról tovább folynak az egyeztetések a festmény tulajdonosával, Pákh Imre New Yorkban élő magyar műgyűjtővel.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír