Napi sajtószemle

A Maszol.ro Johannis reményei szerint Ferenc pápa 2018-ban Romániába látogat és a Nyugatijelen.com Johannis meghívja a pápát Romániába címmel adja hírül, hogy a román elnök meghívni készül országába Ferenc pápát. Olaszországi és vatikáni útja előtt az államfő közölte: reméli, hogy 2018-ban a katolikus egyházfő eleget tud tenni a meghívásnak. Hozzátette: Ferenc pápa romániai látogatását az ortodox pátriárka is támogatja. A köztársasági elnök kiválónak minősítette a Vatikán és Bukarest közti kapcsolatokat. Klaus Johannis és felesége pénteken és szombaton tartózkodik majd a Vatikánban. Az elnöki házaspárt fogadja Ferenc pápa is.

A Kárpátinfo.net Kiállították II. János Pál vérrel áztatott reverendáját című tudósítása szerint a krakkói Isteni Irgalmasság-székesegyházban szerdától tekinthetik meg a látogatók Szent II. János Pál pápa vérrel áztatott fehér reverendáját, amelyet a római Szent Péter téren viselt 1981. május 13-án, az ellene elkövetett merénylet idején. A török terrorista, Ali Agca 34 éve egy audiencián lőtt rá a Szentatyára, súlyosan megsebesítve őt. Stanisław Dziwisz krakkói bíboros érsek, II. János Pál egykori személyi titkára az egyházfő mellett ült a pápamobilban a merénylet pillanatában. A lengyel sajtónak nyilatkozva elmondta: ebben a véres és golyónyomokat őrző öltözetben vitték az életveszélyesen megsebesített pápát a kórházba. A reverendát a 2005-ben elhunyt pápa körül szolgálatot teljesítő nővérek hozták el a kórházból és őrizték. A merénylet óta soha nem mosták ki, és nem mutatták meg senkinek. A hírportál emlékeztet rá: a lenyűgöző méretű Isteni Irgalmasság-székesegyházat II. János Pál pápa szentelte fel 2002. augusztus 17-én Krakkó Lagiewniki városrészében, azon a helyen, ahol a második világháború kitörése előtt nem sokkal fiatalon elhunyt, általa szentté avatott Faustyna Maria Kowalska nővér élt, és ahol az általa a világ felé közvetített irgalmasság üzenete elhangzott. Ennek a helynek közelében volt a Solway gyárépület, ahol a német megszállás idején Karol Wojtyła kétkezi munkásként dolgozott.

A Magyar Nemzet (2. o.) Történelem címmel néhány sorban számol be arról, hogy a bencés lelkiség mintegy 1500 éves történelmét mutatja be a tegnap megnyílt Szent Benedek és a bencés spiritualitás című kiállítás a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban. A lap kiemeli: a Ferenc pápa által meghirdetett megszentelt élet évéhez kapcsolódó tárlat középkori és barokk műalkotásokon keresztül mutatja be Szent Benedek alakját, a szerzetesi élet aspektusait, a szent kultuszát és a bencés lelkiség hazai elterjedését.

A Magyar Hírlap (13. o.) Zsidó kegytárgyak Pécsen című tudósítása szerint zsidó kéziratokat és szertartási tárgyakat tekinthetnek meg az érdeklődők Pécsen. A tárlatot Ilan Mor izraeli nagykövet Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárral és Páva Zsolttal, a baranyai megyeszékhely polgármesterével nyitotta meg. A kiállítás Szentendre és Kaposvár után került Pécsre, a Janus Pannonius Múzeum történeti osztályára. Célja, hogy a kéziratok és szertartási tárgyak révén a látogatók megismerhessék a legfontosabb zsidó ünnepeket. A kiállítás megnyitását követően szerdán a Pécsi Zsidó Hitközség és a római katolikus Szent Egyed (Sant’ Egidio) közösség tizedik alkalommal tartott közös felvonulást a Pécsről 1944-ben elhurcolt zsidó polgárok emlékére.

A Heti Válaszban (Jézus is politizált 6. o.) Fabiny Tamás evangélikus püspök nyilatkozik, aki a közelmúltban bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt és a kormányt, a halálbüntetésről és a menekültkérdésről kifejtett álláspontjuk miatt. Elmondta: „Nem mehetünk el szótlanul azok mellett az események mellett, amelyek a világban történnek. A próféták is hozzászóltak közéleti kérdésekhez. Jézus is érintette a munkanélküliség, a faji előítélet vagy a szegénység kérdését. Elég volt a békepapok dicstelen szerepléséből, hogy a kommunizmushoz negyven éven keresztül bólogatójánosként asszisztáltak. Amit mondunk, lehetőleg ne okozzon a hívek között meghasonlást.” Az evangélikus püspök úgy véli: „A kétharmados többség birtokosaiként tágabb öleléssel, nagyobb szívvel lehetett volna kormányozni, és nem feltétlenül arra törekedni, hogy minél jobban lenyomják a másikat. Azt kérném a magukat kereszténynek mondó politikusoktól, hogy ne csak szavakban legyenek keresztények. Én lennék a legboldogabb, ha a jézusi magatartás átjárná a közéletet. De ahhoz kell a jézusi alázat is.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír