Napi sajtószemle

A Népszabadság (3. o.) Máté is jövevény volt, befogadták címmel a hagyományos történelmi keresztény egyházak véleményét kérdezte a kormány által menekültügyben meghirdetett nemzeti konzultációról. A lap kíváncsi volt Erdő Péter bíboros és tizenkét más katolikus egyházi méltóság álláspontjára is, de közülük tizenegyen még csak nem is reagáltak. Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök közölte: külön nem kíván a lap kérdéseire válaszolni, véleménye megegyezik a katolikus egyház álláspontjával. A lap megértését kérve ezúttal elhárította a nyilatkozatot Beer Miklós váci püspök, aki az újságban januárban megjelent interjújában a kérdésre, mit gondol arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök lezárná a határokat a menekültek elől, azt válaszolta: „Keresztényként nem mondhatok mást: minden ember iránt szolidárisnak kell lennünk. Senki sem saját maga választja meg, hova születik, de mindenkinek joga van az élethez.” Gáncs Péter evangélikus püspök így reagált az orgánum kérdéseire: „Nem szerencsés szembeállítani a bevándorlók és a magyar családok támogatásának ügyét.” A püspök ezzel utalt a nemzeti konzultáció utolsó kérdésére: „Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?” A Népszabadság idéz a  egy másik evangélikus püspök, Fabiny Tamás közelmúltbeli nyilatkozatából is: „Lukács evangéliumában az irgalmas szamaritánusról olvasunk. Ki segít végül? Egy idegen. Nem a brancsbeli. Jézus azt is mondja a Máté 25-ben, hogy »Jövevény voltam, és befogadtatok.« Ha tehát azt mondjuk, hogy be kell reteszelni Magyarország ajtaját, akkor egy szép piros tollal áthúzzuk Máté 25-öt. Választani kell.” A négy református egyházkerület közös nyilatkozatban válaszolt, reményüket fejezve ki, hogy „megfelelő előkészületek és megbeszélések után Zsinatunk mint egyházunk tanító testülete megszólalhat majd e kérdésben. Egyebekben, ha arról kérdezett volna, hogy egyházunk mit tesz a menekültekért, szívesebben válaszoltunk volna.” 

A Frissújság.ro Hám János Napok címmel számol be arról, hogy a szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele-székesegyházban szentmisével vette kezdetét pénteken a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum idei évi iskolaünnepe. Schönberger Jenő római katolikus püspök megnyitó beszédében elmondta, miért tartja jó választásnak az iskola által az idei Hám János Napokra választott mottót: „…szeretet leszünk”. Mint elmondta: „A szeretet összetartozást jelent, az összetartozás pedig összedolgozást és ahol összedolgozás van, ott van eredmény is.”

Az Erdély Online Jezsuita zen-mester előadása címmel tudósít arról, hogy Niklaus Brantschen svájci jezsuita szerzetes és zen-mester május 14-én, csütörtökön este nyilvános előadást tartott a nagyváradi Posticumban, melyet lelkigyakorlat követett. Niklaus Brantschen a svájci Lassalle-ház alapítója. A spirituális központot rendtársáról nevezte el, Hugo M. Enomiya-Lassalle-ról, akinek főműve – Zen – Út a megvilágosodáshoz – magyar nyelven is olvasható. Niklaus Brantschen ennek a hagyománynak az élő mestere. A hírportál idézi Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes teológust:
„Ma, amikor egyes keleti vallások sokszor igen kétes és felületes formában jelennek meg és igyekeznek terjeszkedni itt Nyugaton, a nagy keleti vallások egyik autentikus és sok évszázados hagyományába bevezető Enomiya-könyv értéke igen megbecsülendő.”

A Népszava Szép Szó című mellékletében (1. o.) Bod Péter Imaszőnyegre kényszerülhet Franciaország? címmel méltatja Michel Houellebecq Behódolás című regényét, amely a nem is olyan távoli jövőben, 2022-ben játszódik, amikor Franciaországban a mérsékelten iszlamista Muzulmán Testvériség kerül hatalomra. Az iskolaköteles kort leszállítják tizenkét évre, a nőket – amennyire lehetséges – kivonják a munkaerőpiacról, bevezetik a többnejűséget, és a Sorbonne felveszi az Iszlám Egyetem nevet. Mindennek ellentételezéseként javulnak a munkanélküliségi mutatók, emelkedik a családi pótlék, tűrhetően teljesít a gazdaság. A társadalom passzív belenyugvással fogadja el a történteket. Houellebecq könyve kétséget sem hagy afelől, hogy Európa haldokló földrész, amely az individualizmussal nem csupán a keresztény középkor kereteit rombolta le, megnyitva az utat a liberális demokráciák felé, hanem ugyanezzel a lendülettel a 20. századra szétverte a családot. A regény gondolatmenete szerint a nyugati civilizáció egyik legfőbb jellemzője az ateista humanizmus. „… a keresztény hittől és vallástól való teljes elszakadás. Az európai világnézeti szemléletmód-változás a XX. századra bevégzett történelmi ténnyé vált, eredménye a szekularizált földrész lett.” Bod Péter kiemeli, hogy a könyv irodalomtudós főszereplője Joins-Karl Huysmans 19. századi francia regényíró életét és munkásságát kutatja, aki eljut a hitetlenségtől a kereszténységig, „amire a regény főszereplőjének esélye sincs.”

A Népszabadság (Újra terítéken… 2. o.) hosszasan, a Magyar Nemzet (Óriásmecset épülhet… 2. o.) néhány sorban ír arról, hogy Kőbányán, a Fehér úton egy fővárosi tulajdonú telekre építene óriási mecsetet Törökország. A török vallásügyi minisztérium egyik szervezete az interneten már be is mutatta a terveket. Kovács Róbert, X. kerületi polgármester közölte: nála már érdeklődött a nagykövetség. A török diplomácia egyelőre nem reagált a hírre, a városházán pedig még nem hallottak a tervről.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír