A Magyar Nemzet (14. o.) Szentté avattak két palesztin nővért a Vatikánban című beszámolója szerint vallási hovatartozástól függetlenül egész Palesztinában ünnepelhettek a hét végén, miután szombaton Ferenc pápa szentté avatott két palesztin szerzetesnővért, és fogadta Mahmúd Abbász palesztin elnököt. A lap kiemeli: a Szentatya egy medaliont adományozott az elnöknek, s elmagyarázta, hogy az egy békeangyalt ábrázol, amint elpusztítja a háború szellemét. „Az ajándék találó, mert ön egy békeangyal” – fűzte hozzá a pápa (Lásd május 16-ai, szombati számunkban az Audiencián fogadta Ferenc pápa a palesztin elnököt és május 17-ei, vasárnapi számunkban a Bemutatjuk a Ferenc pápa által szentté avatott négy szerzetesnőt; és a Ferenc pápa: Én miként vagyok a feltámadt Krisztus tanúja? című híreinket – a szerk.).
A Népszava (13. o.) Abbász a békeangyal? címmel idézi a Szentatyát. A lap kiemeli: Izrael csalódottan vette tudomásul, hogy a Szentszék elismerte a Palesztin Államot. A jeruzsálemi vezetés szerint ez veszélyezteti a békefolyamatot.
A Magyar Nemzet (14. o.) Fogyatkozó kisebbség címmel rámutat: Palesztinában az iszlám és a zsidó befolyás és az évszázados konfliktusok ellenére a mai napig is fennmaradtak keresztény közösségek. Számukat nagyon nehéz megbecsülni. 2009-es adatok szerint a palesztin területeken ötvenezren lehetnek, de sokan külföldre vagy biztonságosabb területekre vándoroltak, így létszámuk folyamatosan csökken. A legtöbben Betlehem, Kelet-Jeruzsálem és Názáret környékén telepedtek le, de nagyjából háromezren a Gázai övezetben is élnek.
A Népszabadságban (9. o.) Vári György A pápa politizál címmel méltatóan ír arról, hogy Ferenc pápa „nem a konstantini fordulat, nem a Trón és az Oltár Szövetségének jegyében, hanem az evangéliumi radikalizmus szellemében politizál hatalmas lendülettel…” A magyar egyház viszont „nem politizál. Nincs egyelőre álláspontja sem a katolikusoknak, sem a reformátusoknak bevándorlásügyben, és a kormány – némileg módosítva – át is vette a régi ballib klisét: ők is azt gondolják, hogy a civil és társadalmi szervezetek foglalkozzanak kertépítéssel vagy szervezzenek tűzoltózenekart, de a politikába ne avatkozzanak, az a kormány dolga.”
Az Erdon.ro Átérezni a belső dobogást… című tudósítása szerint szombaton a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség immár ötödik alkalommal szervezte meg a Családok Egyházmegyei Találkozóját. A rendezvény kezdetén Böcskei László nagyváradi megyéspüspök köszöntötte a családokat a püspöki palota dísztermében. Felidézte a múlt évi találkozó zárópillanatát, amikor a sok részvevő egy élő szívet formált a székesegyház főbejárata előtt. Úgy fogalmazott: a megörökített képnek is betudhatóan átérezhették azt a belső dobogást, mely azt erősítette meg, hogy csak akkor tudunk igazán élőkké lenni a családunk körében és a közösségünkben, ha figyelünk egymásra, ha felismerjük és elfogadjuk az értékeinket, valamint alázatosan fel tudjuk ajánlani egymásnak, illetve elfogadjuk mindazt a jót, amit magunkban hordozunk.
A rendezvény meghívottja Jakabos Barnabás marosvásárhelyi jezsuita szerzetes volt, aki a családon belüli egyetértés elsajátításáról és begyakorlásáról elmélkedett. Kifejtette: a keresztények közösségeiben, tehát a katolikus egyházban a házasság, illetve a család egy olyan szentségi együttlét, ami a Jóisten jelenlétét jelenti az emberek életében. Mint ilyen, az Úr ajándékozó jelenlétéről beszélhetünk a családokban, és ez olyan folyamat, mely egyszer csak megtestesül, megtörténik bizonyos akadályokon keresztül. Hangsúlyozta: soha sem szabad megfeledkezni arról, hogy az Isten szeretete teszi lehetővé a házasságot, egy sajátos kommunikáció révén, vagyis ő adja a szeretetét, és erre rezonálnak a házasulandó felek.
A Krónika.ro (Felújították…) és a Székelyhon.ro (Több évig tartott…) címmel számol be arról, hogy orgonakoncerttel ünnepelték szombaton a csíksomlyói kegytemplom orgonájának felújítását. A szentmise keretében Tamás József csíkszeredai segédpüspök áldotta meg a felújított és korszerűsített hangszert.
A Magyar Hírlapban (Dante… 13. o.) Madarassy István ötvös-szobrászművész nyilatkozik, aki jelenleg Dante Isteni színjátékán dolgozik, amelyet októberben mutat be Firenzében. Elmondta: „Nézetem és munkásságom szerint ezek a huszonötször huszonöt centiméteres alkotások miniatúráknak számítanak, de figyelembe kellett vennem az énekek szerinti mennyiséget. A Pokol harmincnégy, a Purgatórium harminchárom, a Paradicsom szintén harminchárom darabból áll… A 2013-as magyar–olasz kulturális évadra a Purgatórium mellé megszületett Vergilius szobra, majd az idén októberben, a Firenzében bemutatandó Paradicsom-sorozathoz Beatrice alakját is elkészítem.” Évekkel ezelőtt Madarassy István Szent II. János Pál pápának is ajándékozott két szobrot. Felidézte: „Amikor Szent II. János Pál először jött Magyarországra, láthattam őt: itt-tartózkodása alkalmával részt vehettem az általa pontifikált szentmisén, alkalmam volt vele kezet fogni. Az általa birtokolt karizmát átérezve elmondhatom, hogy nemcsak fontos, hanem meghatározó állomása volt az életemnek. Később, 2000-ben Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök döntött úgy egy korábbi kiállításom nyomán, hogy állami ajándékként az én szobraimat adja át Szent II. János Pálnak. Életem egyik legmagasabb rangú elismerése, hogy a Vatikánba kerülhettek a műveim.”
Bodnár Dániel/Magyar Kurír