Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (4. o.) Melegházasság és a katolikus tanítás címmel ismerteti Heidl Györgynek, a Pécsi Tudományegyetem esztétika és kulturális tanulmányok tanszéke vezetőjének a Pécsi Egyházmegye honlapján publikált tanulmányának főbb megállapításait. A professzor az azonos neműek házasságáról szóló ír népszavazással kapcsolatban fejtette ki véleményét. Leszögezte: a melegházasság olyan újítás az európai társadalmak jogrendjében, amelynek a görög-római, illetve zsidó-keresztény kultúrában nincsenek sem teológiai, sem jogi, sem politikai-intézményes, sem nyelvi-fogalmi előképei. Rámutat: „noha ma egyre nagyobb hangerővel fogalmazódik meg az a vélemény, hogy egyszer szükségképp eljön majd a pillanat, amikor a katolikus egyház is belátja, hogy idejétmúlt, meghaladott, szűkös és kirekesztő” az a meghatározása, amely a házasságot egy férfi és egy nő életközösségeként írja le, „ez a pillanat soha nem fog eljönni. A házasság természetjogi alapú felfogása ugyanis a katolikus tanítás egyik legfontosabb tartóoszlopa”. Heidl György az ír eseményekre utalva nyomatékosította, hogy „bármi is legyen egy-egy népszavazás eredménye, csöppet sem befolyásolja a katolikus egyház tanítását”. Hozzátette: ennek ellenére a referendum felvet számos, a katolikus egyházat, elsősorban az ír katolikus egyházat érintő kérdést. A tanszékvezető „érvelési hibának, mítosznak, hamis tézisnek” nevezte, hogy az ókori Görögországban természetesnek tartották az azonos nemű személyek szerelmét és szexuális kapcsolatát. Szerinte ezzel éppen ellentétben a katolikus egyház homoszexualitásról megfogalmazott tanítása jóval több és mélyebb hasonlóságot mutat az ókori görögök homoszexualitással kapcsolatos felfogásával, mint a modern melegmozgalmak ideológiái. Ez utóbbiak közé sorolja azokat a véleményeket, melyek szerint „a szexuális hajlamok és vonzalmak természetesek, a szexuális hajlam irányulhat azonos vagy ellentétes nemű emberre”, illetve „a hajlamaik különbsége alapján nem diszkriminálhatunk embereket”. A szerző ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a katolikus tanítás szerint „másként kell megítélni a szexuális hajlamot és a szexuális aktust”. A homoszexuális gyönyörszerzés módja mindkét fél részére „természetellenes, önmagunkkal és másokkal szemben felelősek vagyunk azért, hogy miként engedünk utat hajlamainknak és vágyainknak”, illetve „csak egy férfi és egy nő törvényesen megkötött szövetsége nevezhető házasságnak”.

A Népszabadság (Ételosztás… 4. o.) és a Népszava (Ételosztással feleltek… 3. o.) beszámolói szerint hálaadó ünnepi szentmisével emlékeztek meg tegnap Orbán Viktor miniszterelnök 52. születésnapjáról a zuglói Hermina úti kápolnában. A szertartás előtt a Civil Mozgalom egyesület aktivistái ételosztással hívták fel a figyelmet az országban egyre súlyosabb szegénységre. A civilek 340 kakaós és lekváros palacsintát, valamint több száz szendvicset osztottak ki. Hóvári János, korábbi külügyminiszteri helyettes államtitkár a szentmise szervezői nevében közölte: egy teljesen átlagos vasárnapi miséről volt szó, amelyen nem Orbán Viktorért, hanem az ország vezetőiért imádkoztak.

A Krónika.ro Nagyváradi ősbemutató… címmel számol be arról, hogy Nagyváradon az egyházi rendszerváltozásról szervezett konferencia keretében tartották szombat este Gyöngyössy Bence Janus című magyar játékfilmjének az ősbemutatóját. A mozi egy erdélyi ellenzéki család drámai történetén keresztül mutatja be, hogy a kommunista politikai rendőrség ügynöke – a „megtestesült Janus” – miként hatol be az otthon falai közé, hogyan manipulálja a magánélet bensőséges pillanatait, és árulja el a család tagjainak legszemélyesebb érzelmeit, vágyait és titkait. A film egyik idősíkja annak a házasságnak a történetét kíséri végig, mely a Securitaté megbízásából köttetett egy orvos-ügynök és egy ellenzéki családba tartozó orvosnő között. A másik idősík azt a folyamatot mutatja be, amely során a házastársak közös ismerőse eljut a kételkedéstől a valóságról való meggyőződésig.

A bemutató előtt Tőkés László európai parlamenti képviselő a balkáni háborúk során elaknásított mezőket említve jelentette ki: „Romániában 25 év alatt sem sikerült megtisztítani a terepet a Securitaté aknáitól”. Hozzátette: a film ezt az „aknamentesítést” szolgálhatja.

Gyöngyössy Bence rendező elmondta: azért fontos számára a film, mert sok a törlesztenivaló a közelmúlt kapcsán. Úgy vélte: azon emberek felé kell törleszteni, akik beleroppantak a politikai rendőrség üldözésébe, akik sérülten kerültek ki a csatákból. Megjegyezte, hogy a családja is érintett a történetben, hiszen édesapja megjárta az ÁVÓ börtöneit. Kabay Barna, a film producere leszögezte: csak a múlttal való őszinte szembenézést követheti a megbocsátás.

A Janus című film főbb szerepeiben Marozsán Erika, Seress Zoltán, Jordán Tamás és Hatházi András látható. A 75 perces alkotás képeit Márton Balázs operatőr készítette. A mintegy 150 millió forintból készült filmet 80 százalékban támogatta a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Programja keretében. A Janust a közeljövőben Budapesten, Esztergomban, Székesfehérváron és Vácott vetítik le. A film ősszel a Duna tévécsatornán is látható lesz.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír