Napi sajtószemle

Az Újszó.com Harmadszor látogat pápa Bosznia-Hercegovinába című beszámolója szerint a béke, a párbeszéd és a bátorítás lesz az üzenete Ferenc pápa június 6-i szarajevói látogatásának. Ezt maga a Szentatya jelentette be a Bosznia-Hercegovinának címzett hétfői videoüzenetében. „Béke veletek” – hangsúlyozta a pápa, emlékeztetve rá: a feltámadt Jézus ezekkel a szavakkal üdvözölte tanítványait. Egyben ez a mottója is az egyházfő szarajevói útjának, amelynek célja, hogy a testvériséget és a békét hirdesse abban az országban, amelyben két évtizeddel ezelőtt háború pusztított. A hírportál emlékeztet rá: a 3,8 milliós Bosznia-Hercegovinában 450 ezer katolikus él. A balkáni országba utoljára 2003-ban látogatott katolikus egyházfő II. János Pál pápa személyében, aki akkor Banja Lukát látogatta meg, korábban, 1997-ben pedig Szarajevóban járt. Az azóta szentté avatott pápának szobra is van a boszniai fővárosban, az ország muszlim, katolikus és ortodox lakossága ugyanis egyként a vallások és népek közötti egyetértés és béke követének tartotta II. János Pált.

A Napi Gazdaság (1., 5. o.) Sok száz millió forintot kap Kárpátalja címmel ad hírt arról, hogy nyolckamionnyi, 132 ezer euró értékű, 126 tonna segélyszállítmány indul ma Ukrajnába. A Karitatív Tanács öt tagszervezete (a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat), valamint az Egyesült Magyarországi Izraelita Hitközség, a Johannita Segítő Szolgálat és a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat által gyűjtött élelmiszerek, gyógyszerek Kárpátaljára és a Kárpátokon túli területekre egyaránt eljutnak. Közli a lap azt is, hogy összesen csaknem 220 ezer lej (több mint 15 millió forint) adomány gyűlt össze a Gyulafehérvári Egyházmegye templomaiban a kárpátaljaiak megsegítésére.

A Frissújság.ro Elsőáldozás a máltaisoknál című cikke szerint a Máltai Szeretetszolgálat szatmárnémeti szervezetéhez tartozó fiatalok egy néhány hónapja indult pályázat keretén belül harminc szociálisan hátrányos helyzetű roma gyermekkel foglalkoznak nap mint nap. Az októberben indított projekt a „Délutáni iskola roma gyermekek számára” néven működik, melyet a Wolfgang Porsche Alapítvány finanszíroz teljes egészében. A hároméves program keretében az általános iskolásoknak rendszeres foglalkozásokat tartanak a szakemberek heti öt napon keresztül, 12 és 17 óra között. Tanulhatnak, és vallásos nevelésükről is gondoskodnak a szervezők.

A Kárpátalja anno (Ortutay Elemér…) megemlékezik Ortutay Elemér görögkatolikus papról, teológiai tanárról, aki holnap lenne 99 éves. A hírportál felidézi: Ortutay Elemért Ungváron szentelték pappá. Először káplánként szolgált, illetve hitoktatott és vezette a helyi cserkészcsapatot. 1945-től az ungvári papnevelő intézet teológiai tanára lett. Csak néhány évig taníthatott, ugyanis a szovjet csapatok 1944-es bevonulásával megkezdődött a görögkatolikus egyház üldöztetése. Édesapját, Ortutay Jenő görögkatolikus kanonokot, szentszéki tanácsost tízévi munkatáborra, ötévi polgári jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték. Sohasem térhetett haza, 1950. december 24-én az oroszországi Abezben halt meg.

Ortutay Elemér sem tagadta meg a hitét, ezért 1949-ben huszonöt évi börtönre ítélték, amit Vorkután, a Gulag egyik legkegyetlenebb táborában kellett letöltenie, ahol egy szénbányában dolgozott. Később egészségügyi állapota miatt megengedték, hogy a felszíni építkezéseken vegyen részt. 1956-ban engedték szabadon, de továbbra sem működhetett papként. Egy ungvári kályhagyárban dolgozott tizenhét évig, majd további két éven át raktáros volt. Eközben a titkosrendőrség folyamatosan szemmel tartotta. Ám őt ez sem tartotta vissza attól, hogy otthon elvégezze a görögkatolikus szertartásokat, illetve kiszolgáltassa a szentségeket, és temessen. Emellett arra törekedett, hogy kinevelje az új papi generációt: tizennyolc fiatalt készített fel lelkészi pályára, akiket Chira Sándor titkos püspök szentelt pappá.

1989-ben legalizálták a görögkatolikus egyházat Kárpátalján. Ortutay Elemér számos egyházközségben végzett szent liturgiát, valamint közreműködött a templomok visszavételében. Emellett publikált, számos cikke jelent meg a kárpátaljai és az anyaországi sajtóban, illetve „…Holnap is felkel a nap” címmel életrajzi témájú könyvet adott ki. 1997. január 25-én hunyt el Ungváron.

A Napi Gazdaság (1., 5. o.) Hatmillió dollárt adnánk Munkácsy Golgotájáért címmel ír arról, hogy a magyar államnak az a célja, hogy Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája végleg a debreceni Déri Múzeumban maradhasson. A Golgota című festmény jelenleg Pákh Imre amerikai magyar üzletember tulajdonában van, aki 9 millió dollárt kér az alkotásért. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezzel szemben a piaci árra, a szakértői véleményekre alapozva és a törvényi szabályozást betartva 6 millió dollárt ajánlhat a képért. A lap szerint ezt Pákh Imre is jól tudja, de inkább újabb és újabb határidőket ad a magyar államnak a megállapodásra, miközben egy titokzatos svájci orosz gyűjtő vételi ajánlatát lebegteti. A trilógia másik két darabja, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt már magyar állami tulajdonban van.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír