Napi sajtószemle

Ma Szarajevóba látogat a Szentatya. A Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Kimaradna a vitából Ferenc pápa című cikkében megállapítja: Bosznia-Hercegovina a vallások egymás mellett élése szempontjából az egyik legkeményebb állam Európában. A két évtizeddel ezelőtti délszláv háborúk okozta sebek máig nem gyógyultak be, ráadásul a hetvenes években még prosperáló Bosznia Európa szegényháza lett. A pápa nem beszél a medjugorjei jelenésekről, amelynek kérdése a helyi katolikusokat is megosztja – írja Rónay, hozzátéve: a Szentatya „a béke hírnökeként érkezik Szarajevóba s nem a megosztás embereként.”

A Kárpátinfo.net Ferenc pápa és Putyin béketeremtőként fog fellépni? című beszámolója szerint az orosz Kommerszant című napilap tegnapi számában többen is nyilatkoznak a Szentatya és az orosz elnök jövő szerdai találkozójáról. Roman Lunkin, az oroszországi vallási és jogi szakértők szervezetének elnöke kiemelte: ez a megbeszélés lesz a pápa és Vlagyimir Putyin első találkozója azóta, hogy a Krím-félszigetet tavaly március végén Oroszországhoz csatolták, majd azt követően kitörtek a kelet-ukrajnai fegyveres összecsapások, amelyek a Nyugat és Oroszország kapcsolatainak erőteljes romlásához vezettek. Lunkin rámutatott: miközben a pápa korábban erőteljesen elítélte az ukrajnai fegyveres konfliktust, Oroszországot nem nevezte agresszornak, „mint ahogy ezt egyes európai vezetők állítják.” Az orosz szakértő szerint Ferenc pápa és Putyin béketeremtőként fog fellépni. Találkozójukon minden bizonnyal szóba kerülnek az Oroszországgal szemben érvényben lévő nyugati büntetőintézkedések, s „minthogy a katolikus egyházfő az egyszerű emberek védelmezőjeként lép fel, tisztában van azzal, hogy a szankciók ártanak az üzleti életnek, így az emberek jólétét is veszélyeztetik.”

Alekszej Gyikarjev, a moszkvai patriarchátus külügyi osztályának munkatársa leszögezte: „a Vatikán Ukrajnával kapcsolatos álláspontja elfogadható Oroszország számára, minthogy a Szentszék az ukrajnai válság békés megoldására szólít fel.” Emlékeztetett rá: Ferenc pápa az év elején ukrajnai katolikus egyházi vezetőkel találkozva belső konfliktusnak minősítette az országukban zajló eseményeket. Gyikarjev hozzátette: Kirill orosz ortodox pátriárka „gyakorta elégedetten nyugtázta Ferenc pápa Ukrajnával kapcsolatos kiegyensúlyozott álláspontját.”

A Kommerszant szerint Oroszországban nagy reményeket fűznek a pápához a Nyugat és Kelet közötti ellentétek feloldásában. A lap felidézi: áprilisban Pinhasz Goldsmidt moszkvai főrabbi arra kérte a római pápát, hogy töltsön be „isteni küldötti szerepet, aki segít új hidakat építeni a Kelet és Nyugat között és elmozdítani a kontinens két felét a háború határaitól az egységes és békés Európa felé.” A főrabbi ezt április 20-án a Vatikánban mondta, amikor a katolikus egyházfő fogadta az Európai Rabbik Konferenciájának küldöttségét. Utóbbi felerészben az oroszországi zsidó kongresszus képviselőiből állt.

A Népszabadság Hétvége mellékletében (Ez nem szegregáció! 8-9. o.) Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita nyilatkozik annak kapcsán, hogy a közelmúltban a Kúria kimondta: a görögkatolikus egyház által Nyíregyházán, a Huszár-telepen működtetett, Sója Miklós Általános Iskolában nem szegregált oktatás folyik. Elmondta: „Nem homogén, nem elkülönített az a gyermektársadalom, amellyel mi foglalkozunk, ezt mondta ki a Kúria döntése. Ezért is tartom súlyos tévesztésnek vagy hazug vádnak, amikor azt mondják, hogy mostantól vallási okokra hivatkozva lehet szegregálni. Nem lehet. A Kúria se mondott ilyesmit, nincs is ilyen szándékunk… Azt állapította meg a Kúria, hogy nem hajtunk végre jogellenes elkülönítést. Valakinek erre hivatkozva azt mondani, hogy na, akkor én mégiscsak fogok csinálni szegregált iskolát, mert a görögkatolikusoknak lehetett, torz értelmezés.” Az érsek-metropolita elmondta azt is: a Huszár-telepen nem a görögkatolikusok vannak többségben. „Ez nem számít, mert nem válogatunk vallási hovatartozás alapján. Az is igaz, hogy nem azért keresték fel ezt az iskolát, mert arra vártak, hogy mikor lesz már itt egy görögkatolikus iskola. Ugyanakkor a lelkipásztori munkának a lényege az, hogy olyat viszek el hozzájuk, amit nem ismernek, amiről nem tudják, hogy érték. Az evangéliumot nem ismerik, Krisztus szeretetéről éppen csak hallottak. Szeretném megmutatni nekik, hogy mi az igazi krisztusi szeretet, mi az, ami igazi érték lehet, aztán később – ahogy ez be is következett –, egyre inkább látják, hogy ez jó. Ha most készülne egy felmérés, akkor egészen biztosan azt mondanák, hogy igen, azt szeretném, hogy a görög katolikus iskola itt működjön.” Kocsis Fülöp arról is beszélt, hogy a keresztény roma szakkollégiumban sokan származnak olyan borsodi falvakból, ahol csak cigány gyerekeket láttak, „de összeszedték magukat, a szülő is akarta, a pedagógus is akarta, ezért sikerült kitörniük. Nem igaz az, hogy csak vegytiszta integrált környezetből lehet kitörni. Magyarországon a legjobbak a cigány származásúak iskolai lehetőségei Európában. Ezt ki kellene mondani. A felsőoktatásban szégyenletesen alacsony a cigány fiatalok részvétele, ez igaz, de magasan jobb, mint bármely más európai országban. Az egyházak már sok évtizede szerepet vállaltak ebben, persze nemcsak az egyházaké a babér, hanem a társadalmi összefogásé.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír