Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Boszniában a békéről, a Magyar Hírlap (1., 5. o.) Pápai üzenet a békéért Szarajevóból, a Magyar Nemzet (14. o.) Ferenc pápa Boszniában címmel számol be a Szentatya szarajevói apostoli látogatásáról, kiemelve, hogy a vallások közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, s úgy fogalmazott: „Egyesek szándékosan akarnak konfliktusokat szítani a különböző kultúrák között” (Lásd tegnapi, június 7-ei számunkban a Ferenc pápa szarajevói fiatalokhoz: Mentsétek meg a reménységet! című tudósításunkat – a szerk.)

A Magyar Hírlap (2. o.) A világ áldását kérte úrnapi szentbeszédében életünkre Erdő Péter címmel számol be arról, hogy Erdő Péter bíboros, prímás úrnapi szentbeszédében azt mondta: „Krisztus az apostolokért és értünk adja önmagát, az üdvösségünkért. Egyszeri és egyetlen a keresztáldozat, de jelenléte a szentmisében meg-megújuló valóság” (Lásd tegnapi, június 7-ei számunkban az Erdő Péter: Örömmel hordozzuk Krisztust a körmenetben című beszámolónkat – a szerk.)

A Nyugatijelen.ro 247 év után is vállalni őseinket című tudósítása szerint vasárnap az arad-belvárosi katolikus templomban 9 órától megtartott szentmisén szervezték meg a fogadalmi körmenetet, amire Arad polgárai az 1768-ban utoljára pusztító pestisjárványtól való megmenekülésük után tettek fogadalmat, miszerint minden évben az Úrnapját követő vasárnapon a Szentháromság-szobrot megkerülve, imádkozva, énekelve adnak hálát Istennek.

Az Erdély Online Böjte Csaba: „Érdemes jónak lenni” címmel számol be arról, hogy jótékonysági napot tartottak szombaton a romániai Bihar megyei Gálospetriben működő Szentháromság Gyerekotthonban. A szabadtéri szentmisén Böjte Csaba mondott szentbeszédet. „Csodálatos, hogy Isten megosztja velünk a világ továbbteremtésének örömét”, fogalmazott a szerzetes, utalva arra, hogy huszonegy év alatt több mint ötezer gyerek fordult meg alapítványa otthonaiban, szeptemberben 2378 diákot indítanak iskolába, akiknek az emberek jóságából tudnak cipőt, iskolatáskát, ceruzát venni.

A Magyar Hírlap (Pákh Imre… 13. o.), a Népszava (Áldatlan műkincsvita… 1., 16. o.) és az Új Magyar Szó Online (Mégsem…) is beszámolnak arról, hogy tegnap Pákh Imre Amerikában élő műgyűjtő közölte: június 25-én elviszi a debreceni Déri Múzeumból Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának az ő tulajdonában lévő darabját, a Golgotát. Hozzátette: ha addig megváltozik a képet megvenni szándékozó MNB véleménye, vagy más állami szervezet, intézmény érdeklődést mutat, szívesen áll a rendelkezésükre. Szerinte nem igaz, hogy becslések alapján csak egymillió dollár körüli összeget adott annak idején a képért. Ismeretes, hogy a jegybank a felkért szakértők jelentése alapján legfeljebb hatmillió dollárt adna, Pákh Imre azonban most azt is közölte: az MNB-nek is bemutatott külföldi becslések szerint tízmillió dollár körüli összegre teszik a kép értékét.

A Népszabadságban (13. o.) Bárkay Tamás Fogadjon örökbe régi kottát vagy anyakönyvet! című riportja szerint a Győri Egyházmegyei Levéltárban több mint 160 öreg kotta várja, hogy sorsa jobbra forduljon. A gyűjteménynek nincs elegendő pénze arra, hogy megfelelő minőségben restauráltassa a meglehetősen rossz állapotú partitúrákat. Ezért próbáltak megnyerni intézményeket és magánszemélyeket arra, hogy segítsenek. Az egyházmegye által kezdeményezett, Fogadja örökbe a múltját! elnevezésű program keretében a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap két kottát fogadott örökbe és restauráltatott. Istvánffy Benedek (1733–1778) zeneszerző karácsonyra írt Jam virga Jesse florescit című graudáléja, valamint Joseph Haydn Salve Reginája még az idén megszólal a rádió együtteseinek tolmácsolásában. Nemes Gábor, a levéltár munkatársa, a program felelőse a lapnak elmondta: a győri egyházmegyei levéltárban, az ország legnagyobb egyházi zenei gyűjteményében hozzávetőleg négyezer kottát őriznek. Ebből 1600 régi székesegyházi kotta. Olyan 17. századi ritkaságok lapulnak a gyűjteményrészben, mint a maga korában igen népszerű Johann Christoph Strauss egy miséjének partitúrája (1631), a több zenésztörténész által a legnagyobb magyar barokk zeneszerzőnek tartott Istvánffy Benedek tucatnyi műve, az egykor ugyancsak sokat játszott Johann Nepomuk Fusch (1842–1899) számos alkotása. Az utóbbiak közül egyet művészetpártoló elődei, mindenekelőtt Zichy Ferenc és Sztankovits János szellemében és nyomdokain haladva maga Pápai Lajos győri megyéspüspök fogadott örökbe.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír