Napi sajtószemle

A Népszabadság (14. o.) Apácák a bordélyban című riportja szerint a dél-spanyolországi Almeríában néhány bátor apáca éjszakánként felkerekedik, és végigjárja a város bordélyházait, hogy megmentse és védett házba vigye a bajba jutott prostituáltakat. „Amikor nem életet mentenek, a spanyol nővérek forró kávét és óvszert osztogatnak” – írja a lap. Nyilatkozik az újságnak a portugál Lucía, egyike annak a több tucat nőnek, akin a nővérek segítenek. Ma is tisztán emlékszik a napra, amikor először találkozott az apácákkal, és egyikük megfogta a kezét: évek óta nem ért hozzá senki puszta kedvességből. „Akkor már nem ismertem magamra, ha tükörbe néztem. Minden egyes kuncsafttal töltött alkalom után le akartam nyúzni a bőrömet.”

Lucía 2007-ben költözött Spanyolországba, kamionosként dolgozó barátjával. Áldott állapotban volt, és a férfi megígérte, gondoskodik róla. Hamar kiderült azonban, hogy szerencsejáték-függő, és miután elgázolt egy embert, börtönbe zárták. A munkanélküli Lucía magára maradt egy csecsemővel és a szintén Spanyolországban szerencsét próbáló édesanyjával. 2008 karácsonya előtt, amikor már nem tudott enni adni a lányának, jelentkezett egy bordélyban. Ötödik éve dolgozott prostituáltként, amikor a spanyol apácák megjelentek a bordélyházban, és magukkal vitték az általuk alapított védett házba. „Tudtam, hogy ha elszalasztom ezt a vonatot, akkor nem biztos, hogy lesz másik” – mondta Lucía.

A Népszabadság megjegyzi: Olaszország után Spanyolországban él a legtöbb szexuálisan kizsákmányolt nő az Európai Unióban. Január óta 264 embert vettek őrizetbe prostitúcióhoz köthető bűncselekmények miatt, és a hatóságok közel ötezer potenciális áldozatot azonosítottak. María José Palomino apácákból és szociális munkásokból álló csapata a saját eszközeivel igyekszik javítani a statisztikán: tavaly harminc nőt mentettek meg. A spanyol királyi család emberi jogi díjával is kitüntetett nők egyetlen dologra nem hajlandók: abortuszra nem kísérik el az érintetteket, a lehetőségekről azonban tájékoztatják őket.

Az Erdon.ro Szent Imre kultusza: lelki híd Lengyelországig című tudósítása szerint a lengyelországi Szentkereszthegy és Hegyközszentimre közötti „lelki híd” alapjait tették le vasárnap, amikor a hegyközi faluba érkezett az előbbi zarándokhelyen őrzött ereklyetartó megszentelt mása. A „hidat” Szent Imre kultusza jelenti. Nagy Géza, a magyarországi Szent László Vitézei Rend képviselője elmondta: Szent Imre herceg I. Boleszláv királynál, illetve annak feleségénél, Juditnál (aki Szent István húga volt, vagyis Imre nagynénje) tett látogatásakor egy vadászaton egy szarvas nyomába eredt, de mielőtt lenyilazta volna, annak agancsai között egy kereszt jelent meg. A herceg ezt égi jelnek vette, az adott helyen kolostort alapított (ez ma a búcsújáró hely), és ajándékként otthagyta a Szent Istvántól kapott ereklyét, Jézus keresztjének darabkáját, melyet azóta is ott őriznek, kettős keresztet formáló ereklyetartóban.

Az ünnep fényét emelte, hogy három év után tartottak keresztelőt a templomban, majd Nagy Miklós, Szalárd község helyi illetőségű polgármestere köszöntötte a vendégeket, a falu történelmében kiemelkedő jelentőségűnek nevezve azt a napot, amikortól lengyel barátokat tudhatnak maguk mellett. A továbbiakban Nagy Géza vetített képes előadással kiegészítve fejtette ki a fentebb már ismertetetteket, majd felolvasta Nowa Slupia város (melyhez Szentkereszthegy tartozik) elöljárója, Andrzej Gasior levelét, melyben egyebek mellett így fogalmaz: „A Szent Kereszt szimbolikája népeink közös keresztény örökségének részét képezi, mely Szent Imre személyén keresztül köt össze bennünket. (…) Meg vagyok győződve, hogy ez a kezdeményezés segít közelebb hozni egymáshoz testvéri viszonyt ápoló nemzeteinket, történelmi örökségünk együttes ápolása pedig ezt a kapcsolatot megőrzi az előttünk álló évezred során is.”

A Magyar Nemzet (6. o.) A gonosztól a jóig címmel mutatja be Philip Zimbardo világhírű szociálpszichológust, aki a közelmúltban a Brain Bar Budapest inspirációs fesztivál vendégeként beszélt a gonoszhoz és a jóhoz való viszonyáról. Elmondta: a felesége mellett két másik nő – Rosa Parks, afroamerikai polgárjogi aktivista, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik vezéralakja és Irene Sendler lengyel katolikus szociális munkás hatására értékelte át az életét. Utóbbi a társaival együtt 2550 zsidó gyereket mentett ki a varsói gettóból.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír