Napi sajtószemle

A Kárptinfo.net Ferenc pápa találkozik egy házas meleg aktivistával címmel harangozza be, hogy a Szentatya közelgő paraguay-i apostoli látogatásán, július 11-én az ország fővárosában, Asunciónban találkozik Simon Cazal melegjogi aktivistával, aki 2012-ben a szomszédos Argentínában vette el párját, Sergio Lópezt. Noha a pápa melegekkel már találkozott, olyan eset még nem történt, amikor az illető azonos neművel házasságban is él – emeli ki a hírportál. Úgy tudni, hogy a melegjogi aktivistát a paraguayi püspöki konferencia kérte fel a részvételre. Cazal a vezetője a SOMOSGAY nevű civil szervezetnek, amely a közelmúltban csatlakozott egy olyan kampányhoz, amely felszólította a katolikus egyházat, hogy hagyjon fel a melegek iránti intoleranciájával és embertelen sértegetésükkel.

A Magyar Nemzetben (Szegletkövek… 28. o.) Heidl György eszmetörténész, a Pécsi Tudományegyetem esztétika és kulturális tanulmányok tanszékének vezetője reagál arra, hogy Írországban a közelmúltban népszavazáson mondott igent az állampolgárok hatvan százaléka a homoszexuális pártok házasságára. A professzor elmondta: „Vannak teológusok, akik azzal tettek szert hírnévre, hogy megpróbálják teológiai érvekkel igazolni az úgynevezett melegházasságot. Végső soron azzal érvelnek, hogy a legtökéletesebb szeretetközösségben, minden szeretet ősképében és alapjában, a Szentháromságban nincsen nemi különbözőség, vagyis a házasság szeretetközösségének sem lényegi eleme a nemek különbsége. Az ő munkáik magánvélemények, és szerintem intellektuálisan még csak nem is izgalmas olvasmányok. A keresztény teológiát az különbözteti meg például a filozófiai, a természettudományos vagy más egyéb megismeréstől, hogy alapelveit a Bibliából meríti, míg az utóbbiak más axiómákból kiindulva tárnak fel igazságokat az emberi értelem megfelelő használatával. A teológia a Bibliából meríti ezt a gondolatot is, hogy Isten Egy és Három, hiszen az emberi értelem önerejéből nem jut el erre az önmagában teljesen paradox gondolatra. Ha a kinyilatkoztatásból tudunk a Szentháromságról, az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetközösségéről, akkor ugyanezen kinyilatkoztatásból egyértelmű tanítást kapunk arról is, hogy mi a házasság teológiai értelemben, s hogy igen mély analógia van az első emberpár, a férj és a feleség és Krisztus és az egyház kapcsolatában.

A Szentírás, különösen az Újszövetség világos tanítást ad arról, hogy mi fér bele a házasság fogalmába és mi nem. Nem mellesleg igen kemény szavakkal, következetesen elítéli az azonos nemű személyek között létesített szexuális kapcsolatot is. A melegházasságot támogató katolikusok túlnyomó többsége persze nem foglalkozik a teológiai érvekkel. Általában azt fogalmazzák meg, hogy ha két azonos nemű ember szereti egymást, szilárd életközösségben él, és ezt hivatalosan kinyilvánítja, akkor miért ne illethetnék meg őket ugyanazok a jogok, mint másokat, beleértve a gyermek örökbefogadását és nevelését. Ez látszólag nagyon barátságos és humánus elgondolás. A többség leragad itt, nem gondolja tovább a következményeket, például az érintett gyermekek jogaival érdemben nem foglalkozik. Jobban szeretjük, ha toleránsnak tartanak minket, mint ha kirekesztőnek. Könnyen belefuthatunk ilyen csapdákba, különösen, ha nincs valódi ismertetünk sem az adott témáról, sem saját egyházunk vonatkozó tanításairól.”

A Népszabadság (Mindent vihet az egyház… 1., 2. o.) értesülései szerint a humántárcánál gondolkodnak azon, hogy a még megmaradt állami szociális intézményeket az egyházaknak adják át. A lap valószínűsíti, hogy ez nem lenne valamennyi érintett egyház kedvére való, ezért a feladatokhoz új finanszírozási rend is társulna. Az orgánum nem tartja véletlennek, hogy Erdő Péter bíboros, prímás már tavaly decemberben „súlyosan aggályosnak” nevezte azt a kormányzati törekvést, hogy a szociális intézmények az egyházakhoz kerüljenek át – és bár okkal tehette volna, elsősorban nem az anyagiak hiányára hivatkozott. Erdő Péter inkább az elvi fenntartásának adott hangot, amikor azt mondta, hogy sérti az állam világnézeti semlegességének elvét az, hogy az érintettek csak olyan intézményben kaphatnak ellátást, amelyet valamely egyház működtet. Ez esetben ugyanis nem a saját, hanem az állam döntése szabja meg, hogy milyen vallási környezetben kénytelenek az emberek igénybe venni valamilyen szociális szolgáltatást. A Népszabadság szerint ez a kormányt nem aggasztja, viszont az anyagi gondokat érzékeli: ezért a még megmaradt szociális intézmények átadását a finanszírozási feltételek megváltoztatásához kötné.

A Magyar Nemzet (Kitüntették… 2. o.) hírül adja, hogy Mindszenty-emlékérmet vehetett át Mádl Dalma, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök özvegye és Punk M. Gemma, a Regina Mundi Ciszterci Nővérek Apátság apátnője. Az elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át a Lakiteleki Népfőiskolán. Köszöntőjében kiemelte: olyan világi és egyházi személyiség kapja az elismerést, aki tevékenységét Mindszenty József hercegprímás szellemében végzi.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír