Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (15. o.) Ferenc pápa egységesítené a húsvétot, a Magyar Hírlap (6. o.) Dátumhoz kötné a húsvétot Ferenc pápa címmel közli, hogy Ferenc pápa és a katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvét időpontját annak érdekében, hogy más keresztény egyházakkal együtt ünnepelhesse Krisztus feltámadásának ünnepét. A Szentatya a lateráni Szent János-bazilikában tartott meditáció során beszélt erről, amikor az ökumenizmusról és az orosz ortodox, illetve a konstantinápolyi egyházhoz fűződő kapcsolatokról kérdezték (Lásd június 13-ai, szombati számunkban a Ferenc pápa válaszai a papok kérdéseire: Az egyház vonzó példa által növekszik című tudósításunkat – a szerk.). A Magyar Nemzet emlékeztet rá: a húsvét eltérő dátumának oka az eltérő naptárakban keresendő. A nyugati kereszténység ugyanis a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett gregorián naptárt követi, míg a keleti, ortodox egyházak megtartották a Julius Caesar ókori római hadvezér és politikus nevéhez fűződő Julianus-naptárt. Ebből adódóan a húsvét időpontja akár öt héttel is eltérhet egymástól a kereszténység két nagy ága között.

Az Erdély Online Gyermekek megáldása Szent Antal ünnepén címmel emlékeztet rá: elsősorban a ferences templomokban különleges tisztelet övezi Páduai Szent Antalt, szokás a szent emléknapján a virágszentelés és a gyermekek megáldása. Szombat este a csíksomlyói kegytemplomban is megáldották a gyermekeket. A szentmisét celebráló Bőjte Mihály ferences házfőnök róluk mint Isten legszebb teremtményeiről elmélkedett: „Páduai Szent Antal személyében egy olyan nevelőt, tanítót ünneplünk a mai napon, aki nagy hatással volt környezetére prédikációival és lelkipásztori tevékenységével. Nyolcszáz év távlatából is őt köszöntsük, és oltalmába ajánljuk gyermekeinket.” Bőjte Mihály atya felidézte azt az ősi ferences szokást is, hogy Páduai Szent Antal ünnepén virágokat áldanak meg, és áldásban részesítik a gyermekeket. „Ezzel fejezzük ki, hogy Krisztus ösvényén akarunk járni, hogy rá akarunk figyelni, és tőle akarunk tanulni.”

A Krónika.ro Tovább késik a Márton Áron-szoborcsoport című cikkéből kiderül: annak ellenére, hogy február óta készen áll a bronzöntésre a csíkszeredai Szabadság térre tervezett Márton Áron-szoborcsoport, egyelőre nem tudni, mikor foghat hozzá a kivitelezéshez Lakatos Pál Sándor szobrászművész, mivel nem készült el a csíkszeredai önkormányzat és az öntőmester közötti kivitelezési szerződés végleges formája. A Márton Áron-szoboregyüttes gipszváltozatát Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrász készítette. „Már régóta készen állok, hogy kiöntsem a szoborcsoportot” – válaszolta a hírportál megkeresésére Lakatos Pál Sándor. A képzőművész Sárpátki Zoltánnal együttműködve öntené ki bronzból a Márton Áron püspököt, egy bérmálkozó lányt és bérmakeresztanyját ábrázoló, teljes alakos alkotást. Antal Attila, Csíkszereda polgármesteri hatáskörrel megbízott alpolgármestere közölte: tekintettel arra, hogy külföldi a kivitelező, az eljárás nem egyszerű, egy sor pénzügyi és jogi kérdés vár megoldásra. Ezért nehézkes a szerződéstervezet előkészítése.

Ugyancsak a Krónika.ro Hatalmas mecset épülhet Bukarestben címmel adja hírül, hogy Európa egyik legnagyobb iszlám temploma épül majd Bukarestben egy muszlim kulturális központ részeként, amely 11 ezer négyzetméter alapterületű lesz. A romániai muzulmán felekezet a török állam segítségével építi meg a központot, amely könyvtárat, tantermeket és szálláshelyeket is magában foglal a tervek szerint. Juszuf Murat romániai főmufti elmondta: az európai fővárosok mecsettel rendelkező iszlám központjai közül a bukaresti lesz a legnagyobb. A telket a román állam bocsátotta a muzulmánok rendelkezésére. A vallási vezető szerint azért választották Bukarestet, mert az elmúlt években csaknem megkétszereződött a román fővárosban a muzulmánok száma, jelenleg megközelíti a tízezret. Bukarestben jelenleg négy kisméretű mecset van.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír