Napi sajtószemle

A Népszabadság (2. o.) Erős mondat, a Népszava (13. o.) Ferenc pápa a menekültek mellett, a Magyar Hírlap (6. o.) Ferenc pápa: ne zárjuk be az ajtóinkat, a Magyar Nemzet (15. o.) A pápa a menekültekkel van, a Maszol.ro Ferenc pápának nem tetszik a határzár címekkel idézik a Szentatyát, aki tegnap a Vatikánban tartott, szokásos szerdai audienciáján a menekültek iránti szolidaritásra szólított fel. Azt mondta: azoknak, akik bezárják ajtóikat előttük, Isten színe előtt kell bocsánatot kérniük (Lásd tegnapi, júniusi 17-ei számunkban a Ferenc pápa: Kérjünk bocsánatot azok miatt, akik becsukják a kaput a védelmet keresők előtt című hírünket – a szerk.)

A Magyar Nemzetben (7. o.) György Zsombor Vasfüggöny című vezércikkében idézi a Szentatya szavait, és figyelmeztet: ha a magyar kormány valóban megépíti a déli határt lezáró kerítést, a jövőben nehezen hivatkozhat a keresztény szolidaritásra. A cikkíró egyúttal megállapítja: Ferenc pápán kívül nincs más nemzetközi szereplő, aki erkölcsi kritikával illethetné a kormányt.

A Népszabadság (1., 2., 3., 11. o.) Lehúzzuk a vasfüggönyt címmel leszögezi: az Orbán-kormány nemcsak Helmut Kohl volt kereszténydemokrata német kancellár örökségével, hanem Ferenc pápával is szembetalálta magát.

A Népszabadság (8. o.) Ferenc, a föld védelmezője címmel megállapítja: politikai állásfoglalással ér fel Ferenc pápa új enciklikája, amelyben a Szentatya összefogást hirdet a környezet és az állatvilág védelmében. A kiszivárgott dokumentum egyértelműen az embert, a kapitalizmust és a konzumszemléletet teszi felelőssé az ökológiai problémákért. A lap rámutat: bár Ferenc pápa a párbeszéd és az összefogás mellett érvel, a dokumentum kapcsán heves vita várható, főleg az atomenergiát favorizáló országokban, az egyházfő ugyanis nem pártolja a nukleáris erőműveket. Kiderült az is, hogy befolyásos agráripari és energetikai lobbicsoportok, például az Exxon olajkonszern képviselői is jártak a pápánál, s prezentálóikkal azt az üzenetet közvetítették, hogy szerintük a klímaproblémák nem írhatók az emberi tevékenység számlájára. A német Spiegel Online úgy tudja, hogy az egyházi méltóságok is ebben a szellemben foglaltak állást. Donald Wuerl washingtoni érsek állítólag azt mondta: bármennyire is fontos a környezetvédelem, az nem veszélyeztetheti a gazdasági fejlődést. Az olasz sajtó szerint a körlevél a katolikus egyházban is heves viharokat fog kiváltani. Az argentin származású egyházfő az emberi élet és méltóság védelme mellett a katolikusokat a születésszabályozásra buzdítja, és a lelkiismereti szabadságot hangsúlyozza. A torinói La Stampa szerint Ferenc pápa konstruktív és nem visszahúzó erőként kívánja látni a katolikus egyházat a XXI. században.

A Krónika.ro Megpróbálták felgyújtani a tornyai római katolikus templomot címmel adja hírül, hogy szerdára virradóra ismeretlen tettesek megpróbálták felgyújtani a román–magyar államhatár romániai oldalán fekvő Tornya római katolikus templomát. Az elkövetők a templomajtót gyújtották meg, de a tűz nem terjedt át a templom más részeire, mert egy helybéli észrevette a füstöt, és riasztotta a falut és a hatóságokat. A tűzben csak a templomajtó rongálódott meg. Az eset azután történt, hogy szombatra virradóra – szintén ismeretlenek – betörték a templom ablakát. A Tornyán is szolgáló Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános elmondta, hogy értetlenül és megdöbbenve áll a gyújtogatás előtt. „Csak találgatok, hogy mi vezethetett ide. Talán az, hogy fel akarjuk újítani a templomkerítést, hogy a közelben készülő rendezvényterem vendégei ne itt járjanak majd át, vagy csak suhancos csínytevés az egész, nem tudom. Nekem senkivel semmi bajom nincs a faluban, sem felekezeti, sem etnikai konfliktus nem volt soha.” A barokk stílusú tornyai római katolikus templomot 1753-ban építtette a Marzcibányi család, amely egy évvel korábban az egész falut megvásárolta a kincstártól.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír