Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6. o.) Pápai segítség című beszámolója szerint Ferenc pápa arra kérte hétfőn a kolumbiai kormányt és az ellene harcoló Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők nevű baloldali gerillaszervezetet, hogy folytassák a béketárgyalásokat, amelyek eredményessége érdekében felajánlotta a Vatikán segítségét is. A Szentatya három országot – Ecuadort, Bolíviát és Paraguayt – érintő latin-amerikai apostoli látogatásáról hazafelé tartva a pápai repülőgép fedélzetén újságíróknak azt mondta: aggódik a kolumbiai tárgyalások miatt.

A Népszabadságban (10. o.) Seres Attila Castróék megtérése című cikkének témája az Amerikai Egyesült Államok és Kuba kapcsolatának látványos javulása. A kubai állami tévé július 1-jén egyenes adásban közvetítette, amint Barack Obama amerikai elnök a Fehér Ház kertjében bejelentette a két ország teljes körű diplomáciai kapcsolatának július 20-án esedékes helyreállítását. A két ország között 1961-ben szűnt meg a diplomáciai kapcsolat. A cikk szerzője emlékeztet rá: azt megelőzően, hogy 2014 decemberében bejelentették a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának szándékát, tizennyolc hónapon keresztül folytak a titkos tárgyalások az amerikai és a kubai diplomaták között. Ma már tudni lehet, hogy Kanada adott helyszínt a megbeszéléseknek, s a legfőbb közvetítő maga Ferenc pápa volt. Annak illusztrálására, hogy a Szentatyának milyen szerepe lehetett a kapcsolatok rendezésében, Seres Attila idézi Raúl Castro kubai elnök májusban, vatikáni látogatása során mondott szavait: „Elolvasom a Szentírás összes beszédét, ha Ferenc pápa továbbra is így fog beszélni, én is, aki kommunista vagyok, elkezdek imádkozni, és nem tréfából mondom, talán visszatérek a katolikus egyházba.” A cikk szerzője hozzáteszi: „Végül is közösek a gyökerek. Ferenc pápa jezsuita, s gyerekkorukban a Castro fivérek is a jezsuitáknál tanultak.”

A Székelyhon.ro (Átadták…) beszámolója szerint a Jakab Antal Keresztény Kör (JAKK) idén hatodik alkalommal adta át a Jakab Antal-díjat. Elismerésben részesült a 25 évvel ezelőtt alapított Gyulafehérvári Caritas legnagyobb létesítménye, a gyergyószentmiklósi idősek otthona. Díjat kaptak az ugyancsak 25 éve újraindított Keresztény Szó nevű havi- és a Vasárnap hetilap, valamint az ezeket kiadó kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület. Az díjátadó ünnepséget a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon kápolnájában tartották. A rendezvény fővédnöke Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke volt. Az elismeréssel együtt járt egy-egy, Kolozsi Tibor szobrászművész által alkotott bronzplakett, egy-egy díszoklevél és az ausztriai Linz egyházmegye lapja, a Kirchenzeitung jóvoltából 1000-1000 euró. A Jakab Antal Keresztény Kört 2010 márciusában az Ausztriában élő Vencser László kanonok és Varga Gabriella budapesti újságíró alapította Jakab Antal megyéspüspök születésének 101. évfordulóján. Céljuk a püspök által képviselt értékek szellemében tevékenykedők munkájának elismerése, illetve a néhai erdélyi püspök emlékének, szellemi értékeinek, munkásságának továbbvitele. A Jakab Antal-emlékdíjat minden évben egy pap és egy világi személyiség kapja. A hírportál beharangozza: 2016-ban Magyarországon osztják ki az elismeréseket.

Az Erdon.ro Nincs egység, nincs biztonság címmel számol be arról, hogy múlt csütörtökön Dénes Zoltán berettyóújfalui plébános, c. kanonok Szent László lovagkirály zarándokút címmel szervezett tudományos konferenciát a helyi Nadányi Zoltán Művelődési Központban, melynek egyik témája a migráció volt. Isaszegi János ny. vezérőrnagy, háborús hadműveleti és biztonságpolitikai szakértő előadásában kifejtette: többek közt azért jelent problémát napjainkban a migráció ügye, mivel nem beszélhetünk működő és egységes biztonságpolitikáról a valójában nem határtalan és szintén nem egységes Európában. Leszögezte: határkerítések építésével nem lehet orvosolni a problémát vagy megállítani a menekültáradatot, ehelyett inkább élhető körülményeket kell teremteni szülőhazájukban az embereknek, mert másképp egyre többen érkeznek a határainkhoz. A jövő pedig ebből a szempontból nem túl fényes, hiszen a Föld lakossága egyre nő, a népességrobbanás pedig a szegény, afrikai vagy ázsiai országokat jellemzi. A jó vagy segítő szándék ugyanakkor nem feltétlenül jár pozitív eredménnyel, de a gazdag, nyugati országok nem is igen törekednek arra, hogy jótékonykodjanak, inkább akkor lépnek fel, ha a konfliktusoktól terhelt adott ország gazdag altalajkincsekben, vagy egyéb, profitorientált érdekük fűződik a humanitárius, vagy inkább többnyire katonai beavatkozáshoz. Eközben pedig a terrorszervezetek virágzanak, olyan országokban vagy vidékeken is, melyekről talán nem is hallottunk, mert nem szerepelnek a világhíradókban.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír