Napi sajtószemle

– 2015. július 20., hétfő | 10:21

A július 20-i nyomtatott és online sajtó szemléje

A Napi Gazdaság (7. o.) Tűző nap alatt várták a pápát, a Frissújság.ro Ferenc pápa szerint bátor, aki kánikulában kimegy az utcára címmel számol be arról, hogy Ferenc pápa vasárnap délben köszönetet mondott az Úrangyala imádság alkalmából a Szent Péter téren a kánikula ellenére is szép számmal megjelenő hívőknek.

A Kárpátinfo.net Katonákat támadtak és keresztényeket raboltak el Észak-Afrika-szerte az iszlamisták című tudósítása kiemeli: aktív hétvégéjük volt a dzsihádistáknak, Algériában katonai konvojra, Egyiptomban ellenőrzőpontokra támadtak – az előbbit az al-Kaidával, utóbbit az Iszlám Állammal szövetséges iszlamisták vállalták magukra.  Líbiában az utóbbi csoporthoz tartozó terroristák elraboltak három keresztényt – egy egyiptomit, egy ghánait és egy nigériait.

A Napi Gazdaságban (Soltész Miklós… 1., 5. o.) az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi ügyekért felelős államtitkára nyilatkozik, aki szerint a népvándorlás egy jól felépített üzlet, aminek súlyos következményei lesznek Európára és az egész világra nézve. Szükség lenne arra, hogy az EU közösen, hatékonyan és gyorsan lépjen fel a helyzet rendezése érdekében. Ennek nyomait sem látni, ezért is fontos átmeneti jelleggel a határzár. Soltész Miklós leszögezte: Európa iszlamizálódik, „de az iszlámot mint vallást nem szabad bántani. Azt azonban látni kell, hogy az európai kultúra a zsidó-keresztény kultúrkörre épül. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki hívő, de a társadalom egészét tekintve mégiscsak zsidó-keresztény alapokra épülő közösség.” Az államtitkár a világban zajló keresztényüldözésekről elmondta: botrányos, hogy a XXI. században embereket a hitük miatt üldöznek el, végeznek ki. A jelenség ellen nemzetközi fellépés szükséges. Csákó Attila riporter kérdésére – „Mit gondol, a katolikus egyháznak nem kellene megújulnia, a kor kihívásaira gyorsabb választ adnia?” – az államtitkár azt válaszolta: „Szerintem a frissesség megvan: az utóbbi öt évben az egyházak szerepe megkétszereződött az oktatásban, a gyermekjólétben és -védelemben megháromszorozódott a jelenlétük. Az egyházi szervezetek karitatív szerepe felértékelődött. Említhetem az Ukrajnába induló segélyszállítmányt, amire négy hónapot készültünk, de a nyolc kamion célba ért.” Soltész szerint az, hogy a katolikusoknál kevés a kispap, részben a cölibátussal magyarázható, amit sok fiatal nem vállal. „De ez a jelenség mégsem jelent komoly problémát, ugyanis aki ismeri az egyháztörténelmet, az tudja, mindig voltak hullámvölgyek, amit felemelkedés követett és követ.” Az államtitkár emlékeztetett rá: „XVI. Benedek pápa azt mondta, a kereszténység egyik legnagyobb baja, hogy sokfelé szakadt. Nekünk a jelen korban nem feladatunk kutatni a sebek okát, hogy mi miért történt, hanem meg kell teremteni a békés egymás mellett élés feltételeit. Hogy ki melyikbe született belé, ki hol kapott hitet, teljesen mindegy.”

A Magyar Hírlap (A vizsolyi Biblia… 13. o.) és a Magyar Nemzet (Ünnep… 1. o.) beszámolói szerint jeles egyháztörténeti eseményre emlékeztek vasárnap Vizsolyban, amely egyúttal a magyarság számára is meghatározó: 425 évvel ezelőtt, 1590. július 20-én fejezték be a magyar nyelvre fordított Biblia, mint első teljes magyar nyelvű Szentírás nyomtatását. Az abaúji településen hálaadó istentiszteletet tartottak a könyvesházban, majd ünnepi programok kezdődtek. Károli Gáspár a Biblia magyar nyelvre fordítását 1586-ban kezdte el.

A Népszabadság (1. o.) Kirekesztést lát az unió című cikke szerint kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben az unió, ha nem kap kielégítő választ a kormánytól a romák uniós jogszabályba ütköző diszkriminációját firtató kérdéseire. Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője írt levelet az unió igazságügyi biztosának, sérelmezve, hogy szerinte a görög katolikus egyház által Nyíregyházán működtetett, Huszár-telepi iskolában szegregált oktatás folyik, mivel döntő többségében csak cigány tanulók járnak oda. Vera Jourová igazságügyi biztos elmondta: tudomása van erről, és ismerik a Kúria ezt jóváhagyó ítéletét is, amellyel kapcsolatban kérdéseket tettek fel a magyar kormánynak.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír