Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (16. o.) Keszler Patrícia Büntető a FIFA-nak, öngól Rómának címmel megállapítja: Jorge Bergoglio pápaságával a labdarúgás újra virágkorát éli a Vatikán falai között, és fontos szerepet kap a társadalmi felzárkózásban. A május végén kirobbant FIFA-botrány azonban súlyos dollártízezrekkel csapolhatja meg a pápa által a hátrányos helyzetű fiatalok támogatásáért életre hívott Scholas-programot, amely az elmaradt régiók ifjúságát segítő szociális projekt, középpontban a sporttal, a művészetekkel és a technológiával. Idén április 21-én Ferenc pápa közleményt adott ki arról, hogy a Chilében nyáron megrendezendő 2015-ös Copa America mérkőzésein rúgott minden egyes gól és sikeres tizenegyes után 10 ezer dollárral támogatja a Conmebol (Dél-amerikai Labdarúgó Szövetség) a Scholas-programot. Az adományból a tizenegy részt vevő latin-amerikai ország hátrányos helyzetű gyermekeinek oktatását és testnevelését akarták támogatni. Május 27-én azonban kitört a FIFA-botrány, amely az említett szervezetet is érinti. Ferenc pápa ezért úgy döntött, amíg jogilag nem tisztázódnak a felelősségi területek, nem fogad el támogatást a Conmebol részéről. A cikkíró arra is emlékeztet, hogy a futball szeretetét nem Ferenc pápa, hanem II. János Pál hozta a miniállamba, aki fiatalkorában kapusként játszott, később pedig tiszteletbeli tagjának választotta a Barcelona csapata.

A HVG (16–17. o.) Gyónási titok című cikke szerint Ferenc pápa határozott fellépése a katolikus egyházon belüli – korábban eltitkolt – gyermekmolesztálási ügyekkel kapcsolatban már Magyarországon is érezteti a hatását, így egyre nagyobb az esélye annak, hogy nálunk is nyilvánosságra kerülnek a papok által elkövetett ilyen jellegű esetek. A lapnak egy magas rangú egyházi forrás azt mondta: „Vannak néhányan, akik folyamatosan lőnek mindenre és mindenkire, aki a magyar katolikus egyházban él és mozog.” Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke is úgy véli: „A gyanútlan médiafogyasztóban túlzó kép alakulhat ki a szexuális visszaéléseket elkövető papok arányáról.” Csaba testvér még tavaly honlapot indított annak érdekében, hogy a hívek a személyes tapasztalataik alapján írják meg, mutassák be azt a papot, akinek pozitív példája meghatározó jelentőségű volt az életükben. Az erdélyi gyerekek megmentője szerint „kell beszélni arról az egy százalékról, akik felelőtlenül bemocskolták a bennük bízó gyermekeket, de kell beszélni a többiekről is, azokról a lelkipásztorokról is, akik hihetetlen jósággal, szeretetből hajoltak le hozzánk”. A HVG megjegyzi: ebből az is következik, hogy „ott van a klérus soraiban az az egy százalék veszélyforrás”.

A Napi Gazdaság (3. o.) Tabu a melegházasság? címmel közli, hogy a lap hírportáljának C-Pont című műsora több egyházat is megkeresett, hogy foglaljon állást az egyneműek házasságkötéséről, de a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok, a baptisták és az unitáriusok elzárkóztak a válaszadástól. A Hit Gyülekezet részéről Ruff Tibor teológus-történész egyértelműen leszögezte: azonos nemű emberek nem köthetnek házasságot. Szerinte az nem jó irány, hogy meg akarják változtatni a társadalmi és állami felfogást, hiszen egy ilyen jellegű kapcsolat nem lehet azonos a tradicionális férfi és nő szerelemmel. Ruff Tibor figyelmeztetett: abból a kevésből, amit még az európai kultúra jelent, érdemes lenne megőrizni valamit, és abba kellene hagyni a hagyományos emberi értékek szisztematikus megsemmisítését. Köves Slomó rabbi emlékeztetett rá: a Biblia egyértelmű iránymutatást ad minden hívőnek. A zsidó vallásban – ahogy a legtöbben – a házasság intézménye a családról szól, amely alapját egy férfi és egy nő kapcsolata teremti meg. A szintén rabbi Radnóti Zoltán rabbiként nem tudja támogatni a melegházasságot, de magánemberként meg tudja érteni. Szerinte az a fontos, hogy senkinek sem szabad félnie, és mindenki szabadon vállalhassa a szerelmét, azt viszont ellenzi, hogy egy homoszexuális ember rabbi legyen.

A Székelyhon.ro Keresztutat áldottak meg és templombelsőt szenteltek újra Gyimesközéplokon címmel adja hírül, hogy búcsús szentmise keretében újra megáldották az idén 160 éves, Mária Magdolna tiszteletére felszentelt, belső felújításon átesett gyimesközéploki templomot szerdán délelőtt. Egy nappal korábban, kedden este az újonnan felállított keresztúti stációkat áldották meg.

A Krónika.ro Az alkotás mint imádság Szárhegyen című tudósítása szerint immár huszonkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor szerdán délután Gyergyószárhegyen. Az idei rendezvény is a tehetségkutatás és -gondozás, a magyarságtudat erősítése és a közösségi szellem fejlesztése jegyében zajlik. A rendezvényen a tehetségüket már bontogató 10-14 éves gyermekek vesznek részt, rajzot, festészetet, fafaragást, kézművességet tanulnak egy héten át. Idén is pályázat révén nyertek belépőt a táborba a jelentkezők – az 500 éves csíksomlyói Szűzanya-szobor volt a témája a kiírásnak. Megjeleníthető volt a búcsú, vagy bármi, ami a kegyszoborhoz kötődik. A gyerekek fantáziáját igencsak megmozgatta a téma. A nyitóünnepségen Balázs József festőművész így szólt a gyermekekhez: „Imádkozni jöttetek ebbe a táborba”.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír