Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6. o.) Ferenc pápa: az elvált híveket is befogadja az egyház, a Napi Gazdaság (7. o.) Nem rekesztik ki az újraházasodottakat, a Frissújság.ro pedig Nem zárja ki az egyház az elváltakat és újraházasodottakat Ferenc pápa szerint címekkel számolnak be arról, hogy az egyházi esküvő után elvált és polgárilag újraházasodott hívők befogadásáról beszélt a Szentatya szerdán az egy hónapos szünet utáni első vatikáni audienciáján (Lásd szerdai, augusztus 6-ai számunkban a Ferenc pápa: Viseljük gondját azoknak, akiknek tönkrement a házasságuk című hírünket – a szerk.)

A HVG.hu „Jövevény voltam, és befogadtatok” – egyházak a menekültügyben címmel leszögezi: a keresztény egyházak és hozzájuk köthető segélyszervezetek változó intenzitással vesznek részt a menekültügyben, bár a bibliai parancs egyértelmű. A hírportál szerint Beer Miklós váci megyéspüspök „is elégedetlen a segítségnyújtás perspektívájával”. A főpásztor Máté evangéliumát (25,34–40) idézte: „Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: »Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; Mezítelen voltam, és felöltöztettetek; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.« Jézus Krisztus instrukciói nem is lehetnének egyértelműbbek követői számára. És nem is lehetnének aktuálisabbak, hisz az év eleje óta 95 ezer ember érkezett hozzánk éhesen, szomjasan, jövevényként, sokszor egy szál ruhában, előfordul, hogy betegen. És rögtön egy 24-72 órás idegenrendészeti őrizettel kínáljuk meg őket.” A váci püspök rámutatott: a katolikus egyház nagy szervezet, nem tud olyan rugalmasan, gyorsan reagálni alkalomadtán, „de aztán belelendülünk”. Jelenleg a konkrét aktivitás hiánya zavarja leginkább, a máltaiak erőfeszítéseit látja, a Karitász kicsit lassan reagál. „De fogunk mi is szép dolgokat csinálni, ez kikerülhetetlen a probléma nagysága folytán. Egész Európa és Magyarország új helyzetben van, most nekünk kell etetni az éhezőket, nekünk kell nekik enni adni, ez nem is lehet kétséges. (A Népszabadság Erős mondat címmel idézi a váci püspöknek ezeket a szavait – a szerk.) Ugyanakkor nehéz erről a kérdésről okosat mondani, mindenki kapkod. Most idő kell, hogy megtaláljuk a módját, hogy hogyan lehet okosan segíteni – az állomásokon kifejtett munka egyelőre tűzoltás. Lehet, hogy az üresen maradt falvainkat kellene felajánlani a menekülteknek?” Beer Miklós hozzátette: kérdés persze a megélhetés, a munka, „hisz még a saját cigányainknak sem tudunk munkát adni.”

A Népszabadságban (9. o.) Czene Gábor Templomjárók címmel leszögezi: „Nem sok jelét láttuk az elmúlt fél évben annak, hogy a nagy keresztény egyházak hajlandók lennének szembeszállni azzal a hecckampánnyal, amelyet a jobboldali kormány indított a menekültek ellen… A katolikusoknál az országot ellepő ostoba kormányplakátok sem váltottak ki ellenállást. Erdő Péter bíboros egyik rádiónyilatkozata mellett pár püspöki megnyilvánulást említhetünk kivételként, de ez elég karcsú teljesítmény.” A cikk szerzője szerint azonban némileg árnyalja a képet, hogy a Tárki legfrissebb felméréséből kiderült: a magyar népesség 39 százaléka idegenellenes, a hetente templomba járók körében viszont a magyar átlagnál három és félszer többen vannak azok (17 százalék), akik kifejezetten idegenbarátnak tekinthetők. Czene valószínűsíti, hogy az ő menekültekhez való viszonyukat befolyásolja, hogy mit hallanak a templomban papjuktól, lelkészüktől. A felmérés adataiból így arra következtethetünk, hogy „az egyházi kulisszák mögött tényleg olyasmi történik, ami eddig rejtve maradt a szélesebb nyilvánosság előtt.”

A Székelyhon.ro A magyar szentek és vértanúk tiszteletére építenek kápolnát címmel közli, hogy a magyar szentek és vértanúk tiszteletére szentelik majd fel a Csíkszentkirályon épülő kápolnát. Az egyházközség által Poklondfalván építendő kápolna a helyiek reményei szerint jövő évre elkészül. A kápolna többek között a hívek adományaiból készül, a csíkszentkirályi közbirtokosság pedig a tetőszerkezethez szükséges faanyagot biztosítja. A környékbeliek szerint szükség van egy kápolnára abban a falurészben, mert messze van a templom. „Nagyon örvendünk, hogy minden vasárnap lesz itt mise. Mindenki a környéken jól fogadta. Azért is jó, mert nem kell eljárni misére a falu másik felébe. Állítólag az idén még nem tud elkészülni, de reméljük, jövőre kész lesz, nagyon szeretnénk. Nagyon szépen köszönjük a plébános úrnak, hogy ezt megcsinálja a Felszeg utcában” – fogalmazott Vitos Barna, aki a készülő kápolna szomszédságában lakik.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír