Napi sajtószemle

A Népszabadság (2. o.) Erős mondat címmel idézi Nunzio Galantino püspököt, az olasz püspöki kar főtitkárát: „Négy fillért érő üzérek azok a politikusok, akik az Olaszországba érkező illegális bevándorlók befogadási feltételeinek szigorítását sürgetik” (Lásd tegnapi, augusztus 10-ei számunkban Az olasz püspöki kar főtitkára elítélte a bevándorlás szigorítását sürgető nyilatkozatokat – a szerk.)

Szintén a Népszabadság (3. o.) Kórház az út szélén címmel a menekülteket segítő civil önkéntesek és szervezetek munkáját mutatja be. Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője a lapnak elmondta: átlagban naponta néhány tucatnyi menekültet látnak el a Keleti pályaudvar mellett, de akadt már 150 esetük is egyetlen este. Eddig ötször-hatszor kellett mentőt is hívniuk, az egyik egy vesedialízisre szoruló férfi volt, aki már hat napja nem jutott el kezelésre.

A Magyar Hírlapban („Szűrni kell…” 6. o.) Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „Azzal természetesen közösségünk is egyetért, hogy aki nemzetbiztonsági veszélyt jelent országunkra nézve, azt nem szabad átengedni sem a magyar, sem másik uniós határon. A radikális eszmék képviselőit egyszerűen vissza kell toloncolni. Ahogy azt már korábban világossá tettük, mi nem azt mondjuk, hogy korlátok nélkül bárkit át kell engedni a határon. Éppen amellett érvelünk, hogy megfelelő szűrőt alkalmazva történjen meg a menekültek beengedése.”

A Napi Gazdaságban (9. o.) Sitkei Levente A görög ortodox egyházakra is lesújtott a gazdasági válság címmel megállapítja: a ciprusi ortodox egyház ugyanúgy megszenvedte a gazdasági válságot, mint az összes szervezet, amely pénzzel – is – foglalkozik. A cikkíró rámutat: az óhitű keleti egyházak szerteágazó gazdasági tevékenységet folytatnak, így nem meglepő, hogy nemcsak a hitélet, de a politika is közel áll hozzájuk. Az összeállítás részeként Sitkei Ahol megállt az idő címmel arra is emlékeztet, hogy Athosz szent hegyén az ókeresztények ősi időszaka óta folyamatos a keresztény jelenlét. „Az ősi kolostorokban valóban megállt az idő, bár egy kolostorban ez egyébként is teljesen viszonylagos. A szent barátok nyugalmát sem a háborúk, sem az olyan politikai mozgások nem befolyásolják, mint a hatalomváltás, vagy az Európai Unióhoz való csatlakozás.” A szerző kiemeli: a Közel-Keleten minden háborúság ellenére gyakorlatilag Jézus ideje óta működnek valamely keresztény felekezethez tartozó kolostorok, amelyek a politikai döntésektől függően végzik tevékenységüket. A szíriai és iraki kolostorok közül többre is lecsaptak az Iszlám Állam harcosai, elűzve a szerzeteseket. Így történt a Kr.u. IV. századi Mar Behnám-kolostorral Moszul mellett. A városban – amely a terrorcsoport irányítása alatt áll – mára egyetlen keresztény kolostor sem maradt.

A Krónika.ro Ortodox püspök: a székelyföldieknek nem autonómiaelméletekre van szükségük című beszámolója szerint a székelyföldi románok létszámcsökkenésének hatásaira figyelmeztetett a 13. marosfői nyári egyetemen felszólaló Andrei Moldovan, Kovászna és Hargita ortodox püspöke. A püspök szerint a székelyföldi románok számbeli fogyása dominóhatást vált ki, mely sokszorosan sújtja a román közösséget. Ez a jelenség veszélyezteti a román oktatási intézmények működését, és a fiatalok elveszítik a személyes és szakmai fejlődés lehetőségét, ez pedig a térség gazdaságára is kihat. A képzetlen fiatalok ugyanis nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és nem tudnak pályázni az Európai Unió által biztosított pénzforrásokra. "Ha a térség turisztikai látványosságairól beszélünk, román identitásképző értékekről is beszélünk, amelyeket ápolni, restaurálni kellene. (…) Nagy szükség van a befektetésekre és munkahelyek létrehozására a térségben, mert ezek hiánya etnikai hovatartozástól függetlenül sújtja az itt lakókat" - jelentette ki Kovászna és Hargita ortodox püspöke. Leszögezte: a fiataloknak nem autonómiaelméletekre van szükségük, hanem a régió valós gazdasági potenciáljának a kihasználására.

A Székelyhon.ro Útszéli keresztfát újítottak fel Szárhegyen címmel emlékeztet rá: az elkorhadt útszéli keresztfák felújítását két éve kezdték el Szárhegyen, ha a güdüci út sarkán lévőt is sikerül rendbe tenni, akkor a falu területén lévő harmincegy feszület egyikének állapotáért sem kell szégyenkeznie senkinek. Szombaton a Szármány hegy utcai felújított kereszt megszentelésére gyűltek össze szép számmal a helyiek.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír