A Népszabadságban (10. o.) Seres Attila Ferenc pápa forradalma címmel felidézi, hogy közelmúltbeli dél-amerikai apostoli látogatásán a Szentatya paraguay-i fiatalokkal is találkozott és felszólította őket: „Legyetek forradalmárok! Csináljatok egy kis rendetlenséget! Olyan rendetlenséget, amely felszabadítja a szívet, együttérzővé tesz bennünket, reményt ad nekünk!” A cikkíró szerint konzervatív katolikus körökben „kiverte a biztosítékot” az ifjúság ilyenfajta „hergelése.” Seres kifejti: az anyagi jellegű kihívások mellett – mint amilyen a fiatalokat tömegesen sújtó munkanélküliség – jól érzékelhető a totális értékek válsága, az élet értelmének elvesztése. Ezzel a válságos helyzettel szemben sokan engednek a kísértésnek, elmenekülnek, földönfutókká lesznek vagy önző módon magukba zárkóznak, az italba és a kábítószerbe menekülnek. Ferenc pápa jól ismeri ezeket a kísértéseket, hiszen hazájában, Argentínában is jelen vannak, mégis arra bátorítja a fiatalokat, ne engedjék, hogy ezek a kísértések legyőzzék őket.
„Félelem nélkül kerekedjen felül bennük a tudat, hogy egy igazabb, testvéribb, befogadóbb és békésebb társadalom letéteményesei lehetnek.” A szerző leszögezi: „A mai egyház megcsontosodott tradíciói, formalizmusa nem riaszthatja el a fiatalokat a vallástól. Noha a formalizmus – ezt a pápa is elismerte – komoly veszély az egyházban. Amikor a segítségnyújtás kimerül az elkészített karitászcsomagok kiosztásában, s idehaza a két nagy történelmi egyháznak szinte egy szava sincs napjaink legfontosabb problémájáról, a menekültkérdésről, a kormány idegenellenes politikájáról, akkor a Magyar Katolikus Egyház nem követi a pápát a modernizáció, a paradigmaváltás útján. Ez ellen az ár ellen való úszásra buzdítja a pápa a fiatalokat. Talán mert bennük jobban bízik, hogy mellé állnak egyáltalán nem kockázatmentes, újító, reformer törekvéseinek kivitelezésében.”
Seres kiemeli, hogy Ferenc pápa szerint a fiatalok „igazság és nemes eszmék iránti szomjúsága a reménység jele. Azé a reménységé, amely elutasítja a passzivitást, a lelki közömbösséget, nem hátrál a nehézségek elől, képes a kompromisszumok és a középszerűség elutasítására, nem gyáva és meghunyászkodó, hanem kész a leggyengébbekkel való együttérzésre.”
A Magyar Nemzetben (22. o.) Ficsor Benedek Szentély címmel a zirci apátság sörfőző tevékenységét mutatja be. Dékány Sixtus OCist. apát a lapnak elmondta: „A szellemi és lelki tevékenység mellett az apátságban mindig is komolyan vett gazdálkodás folyt. Ugyanezt a mai viszonyok között szinte lehetetlen lenne megteremteni, ám ennek töredékét szerettük volna visszahozni. Hosszas megbeszélések után jutottunk arra a döntésre, hogy elindítjuk a sörmanufaktúrát.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy Szent Arnold, a sör egyik „szentje” azt mondta: a sör az ember verítéke és Isten szeretete miatt érkezett a világba. Sixtus apát hangsúlyozta: nem akarnak megfelelni semmiféle kordivatnak, pusztán olyan tevékenységet akartak találni, amely a hagyományokhoz, közösségi életvitelükhöz jól igazítható, ugyanakkor nyitás, szolgálat, hozzájárulás az emberek életéhez, és bevételt is hoz a monostornak, amelyből biztosíthatják a megélhetésüket. „A szerzetesrendnek az is a feladata, hogy mércévé váljon a társadalom számára. Nem csupán a hitéleti tevékenységével, de akár a sörfőzéssel is. Nekünk mindenkor értéket kell teremtenünk. Ezért sem a profit fokozása lebeg a szemünk előtt. Van egy ciszterci monostor a belgiumi Orvalban. Az egyik legismertebb belga sört készítik ott, ám éppen csak annyit főznek, amennyi az éves megélhetésüket biztosítja. Hiába keresik világszerte a sörüket, egyetlen decivel sem készítenek többet.”
A Székelyhon.ro Nagyboldogasszony-napi búcsú lesz Szentdemeteren címmel harangozza be, hogy az előző évek hagyományához híven idén is megtartják Szentdemeteren a Nagyboldogasszony-napi búcsút. A hétvégi előkészületekről Sebestyén Ágoston plébános elmondta: „Augusztus 15-e az egyházközségünk legnagyobb ünnepe. Bár a falu neve Szentdemeter, védőszentje a Szűzanya, és a templomunk is a Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve”. Balavásár öt települése közül Szentdemeter az, amelyik évi egy alkalommal a legtöbb látogatót vonzza. A hírportál idézi Sagyebó István polgármester korábbi nyilatkozatát: „Nagyboldogasszony napján az elszármazottak egytől egyig hazalátogatnak katolikus templomuk búcsúünnepségére. Ez nem csak annak köszönhető, hogy néhány éve augusztus 15. munkaszüneti napnak számít, hanem főként annak, hogy az itteniek rendkívül vallásos emberek.”
A Székelyhon.ro érdekességként felidézi: 1940-ben, a búcsú szombatján több mint egyórás felhőszakadás eredményeként óriási árvíz mosta el a falu nagy részét. Az akkori pap, Pál Gyula, látva azt a nagy szegénységet, ami az árvizet követte, meghívta a magyarországi Kovács Károlyt, aki megtanította a falu népét a kukoricaháncs megmunkálására, kenyeret adva sok ember számára.
Az Erdon.ro Ingyenes idősgondozó képzés a Caritasnál címmel közli, hogy a nagyváradi Caritas Catolica Egyesület díjmentes képzést indít az idősgondozó szakmában. A képzés elvégzése után szerzett oklevelet az Európai Unió tagállamaiban is elismerik. Megtérítik az utazással járó költségeket (havi bérlet), és a képzés napjain egy meleg ebédet biztosítanak. Jelentkezni lehet a 0259-411-156, 0745/516101 telefonszámokon, valamint a nagy.andrea@caritascatolica-oradea.ro e-mail címen.
Bodnár Dániel/Magyar Kurír