A Napi Gazdaságban (10. o.) Novoszáth Péter Ferenc pápa hitvallása a gazdaságról címmel idéz a Szentatya gazdasággal kapcsolatos megnyilatkozásaiból. A cikkíró nem tartja meglepőnek, hogy az argentin Jorge Mario Bergoglio bíboros-érsekként, átélve hazája pénzügyeinek és gazdaságának a teljes összeomlását, elsőként a pápák közül éppen a Ferenc nevet választotta magának megválasztásakor, jelezve ezzel is hitét és elkötelezettségét az általa vallott felfogás szerint az irgalom egyházának megvalósításáról. A cikk közgazdász, egyetemi docens szerzője kiemeli, hogy Ferenc pápa hitvallása szerint „a demokrácia ereje nem omolhat össze a multinacionális érdekérvényesítés súlya alatt, mivel a multik érdeke nem általános érdek. Egységes rendszert akarnak alkotni egy láthatatlan birodalom gazdasági uralma alatt, mely az individualizmust és a szabadságot is egyaránt veszélyezteti. Hitvallása szerint még a legfejlettebb modern társadalmakban is a lakosság jelentős része nyomorban él, a kulturális és szakmai képzés hiányától, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréstől, a munkaerőpiaci diszkriminációtól és az emberhez méltó lakás hiányától is függve.”
A Magyar Hírlap (6. o.) Újabb lefejezések, a Magyar Nemzet (154. o.) pedig Keresztre feszítések Líbiában címekkel számolnak be arról, hogy az Iszlám Állam (IS) Líbiában harcoló fegyveresei tizenkét embert feszítettek keresztre azok közül, akik ellenük harcoltak Szirt városában. A dzsihadisták további 22 embert végeztek ki, akiknek kórházban kezelték a sérüléseiket. Az IS harcosai ezután állítólag felgyújtották a kórházat.
A Napi Gazdaság (6. o.) A keresztényekért kongtak a francia harangok című beszámolója szerint tolouse-i kezdeményezésre Franciaország ötven egyházmegyéjében kondultak meg a harangok szombaton, Nagyboldogasszony napján a közel-keleti keresztények veszélyeztetett helyzetére figyelmeztetve. André Vingt-Trois, Párizs bíboros-érseke szentbeszéde és a keresztényekért elmondott fohásza végeztével a bagdadi káldeus katolikus, illetve az antióchiai szír katolikus pátriárkának írt levelét is felolvasta. Ehhez Luxemburgban, Belgiumban, Spanyolországban és Kanada francia ajkú tartományában, Québecben is csatlakoztak az egyházi méltóságok. Az apropót az adta, hogy az Iszlám Állam (IS) dzsihadistái éppen egy éve foglalták el a Ninive tartományban található Bakhidát (Karakost), Irak 60 ezer fős, és ezzel legnagyobb keresztény városát, amelyet főleg szír katolikusok laktak. Közli a lap azt is, hogy csaknem hatvan ország részvételével rendezik meg három hét múlva Párizsban azt a nemzetközi fórumot, amelynek célja újabb támogatások felajánlása a Közel-Kelet üldözöttei, így a keresztények számára. A lap felhívja a figyelmet: a legalább 13 milliós közel-keleti keresztény közösség egyre inkább veszélybe került az utóbbi években a muzulmán radikalizálódással, a 2011 óta tartó szíriai polgárháborúval, valamint az egységes Irak széttöredezettségével. Egyiptomban 8 millió keresztény él, főleg koptok, arányaikban pedig Libanont lakják a legtöbben, jelenleg 40 százalék körüli az arányuk (1,6 millió fő), de fenyegetve érzik magukat a szíriai polgárháború átterjedésétől tartva.
A Magyar Hírlap (3. o.) „A nemzeti összetartozás ünnepe is Nagyboldogasszony” címmel közöl részleteket Kiss-Rigó Lászlónak az M1 számára adott ünnepi interjújából. A szeged-csanádi megyéspüspök leszögezte: „Nagyboldogasszony napjának és Szent István ünnepének időszakát a hit és a nemzeti összetartozás tudata tölti ki.” Emlékeztetett: Szent István ajánlotta a Szűzanya oltalmába Magyarországot, így az államiság összefonódik a magyar Mária-kultusszal. Szent István részben őszinte hitbeli meggyőződésből, részben pedig azért döntött így, mert az ország jövőjét kilátástalannak ítélte. Nagyboldogasszony ünnepének üzenete örökké aktuális, minden ember végső célja a hazatalálás. Megjegyzi a lap azt is, hogy szombaton ezrek ünnepelték a máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának háromszázadik évfordulóját.
A Székelyhon.ro Nevelőket vár Böjte Csaba című beszámolója szerint „Családra, gyermekre vágysz? Szeretettel várunk, gyere, légy a bajban lévő gyermekek nevelője!” – ezzel kezdődik Böjte Csaba felhívása. Az erdélyi árva és nehéz sorsú gyerekeit felkaroló ferences rendi szerzetes a következő sorokkal várja a leendő nevelőszülőket:„Elkezdtük a készülést a 2015-16-os tanévre! Az első dolog, ami feltűnt, hogy megint több gyerekünk van, mint amennyi nevelőnk! A kollégák közül néhányan férjhez mentek, volt akit a „nyugati álom” sodort el, tény az, hogy egy pár új nevelőre is szükségünk lesz a tanév gördülékeny kezdéséhez! Ezért egy üzenetet fogalmaztunk meg azok felé, akik családra vágynak, akik szívesen összeköltöznének 7-8-9 bajban lévő gyermekkel! Szerintünk a világ legszebb feladata gyermeket nevelni, ezért is merem biztatni, jelentkezésre hívni azokat a fiatalokat, felnőtteket, akik szeretnének nevelők lenni! Az lenne jó, ha még augusztus során a döntés megszületne, mert akkor még lenne idő a nyár folyamán a vakációs üzemmódban is belekóstolni ebbe a szép, de kitartást, hűséget kérő munkába! Jelentkezni lehet akár személyesen is a házainknál, de levélben is” – olvasható a felhívásban.
Az alapítvány címe: RO-Deva, Progresului utca 6. szám vagy bojtecsabaofm@gmail.com
Bodnár Dániel/Magyar Kurír