Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (Hűnek maradni Szent István örökségéhez 5. o.) Németh Maurus bencés szerzetes, a San Francisco környékén működő Magyar Katolikus Misszió lelki vezetője nyilatkozott, elmondta: „Minden nemzetnek van küldetése, a kérdés az, hogy a nemzet mennyire van annak tudatában, és mit képes, illetve hajlandó tenni e küldetés beteljesítése érdekében. Ennek alapján én meg vagyok győződve arról, hogy a magyar nemzetnek is van történelmi küldetése, és ezt is ünnepeltük az elmúlt hét végén, Szent Istvánra emlékezve. Gondoljunk csak bele, hányszor elveszhettünk volna az elmúlt ezer év folyamán? Hányszor voltunk a kereszténység és a nyugati kultúra vésőbástyája? Mégse vesztünk el, nem omlottunk össze, hanem állunk, mert Szent István a hit sziklájára építette magyar hazánkat. Igen, van elhivatottságunk a keresztény hit és az európai kultúra megmentésére, ahogy arra a látnok Pió atya is utalt! Küldetésünk, feladatunk tehát: hinni és hűnek maradni Szent István örökségéhez!” Maurus atya arról is beszélt, hogy a menekültkérdés az egyik legsúlyosabb problémája Európának. „Sajnos Magyarország különösen nehéz helyzetben van, mivel a Balkánról tömegesen vonulnak be a menekültek. Hazánk a történelem folyamán már többször töltötte be vagy az átjáróház, vagy a védőbástya szerepét. Most éppen átjáróház vagyunk. De mint ilyenre, nagy teher és felelősség hárul ránk. A kormány dolga pedig igen nehéz, mert mindegy, hogy milyen határozatot hoz a problémák megoldása érdekében, azt vagy az egyik oldalról, vagy a másikról kritika és támadás követi. Hogy mi a helyes állásfoglalás? Kimondva nagyon egyszerű: ahogy a keresztény hitünk tanítja, segítsük azokat, akik segítségre szorulnak. Itt azonban máris jön a komplikáció: hogyan válogassuk szét az üldözötteket az embercsempészek által transzporált gazdasági bevándorlóktól? Nem tudom.” A bencés szerzetes elmondta azt is: a bevándorlók magukkal hozzák saját hitüket és kultúrájukat, amit tiszteletben kell tartanunk. „Én semmilyen körülmények között nem kényszeríteném rájuk, hogy alkalmazkodjanak a mai szekuláris értékrendhez. Már csak azért sem, mert szerintem ez Európának a legnagyobb mételye, de azt elvárnám tőlük, hogy amint mi tiszteletben tartjuk az ő hitvallásukat és kultúrájukat, ők is tartsák tiszteletben a mi ezeréves keresztény hitünket és kultúránkat.” Németh Maurus atya egyúttal figyelmeztet: „A természetfeletti iránti vonzalmunk Isten belénk oltott ajándéka és emberi alapszükségletünk. Ezt el lehet fogadni, vagy lehet tagadni. Azok, akik tagadják, teremtik meg az úgynevezett szekuláris, liberális társadalmi rendszereket, amelyek alapjában véve az egyén hatalmát, feltétel nélküli jogait hirdetik, és az istenhitet tagadják. Ezek a rendszerek tudnak időleges kielégülést adni az önző kívánalmaknak, de végül is üresen hagyják az embert. Az ember keresi a választ az élet mélyebb kérdéseire, és azt végeredményben csak az Istenre vagy valamilyen természetfelettire találással tudja megoldani. Ennek keresése hozta létre a tradicionális egyházakat, és erre ad a mai világ sok, nagyon sokszor hamis lehetőséget.”

A Napi Gazdaságban (10. o.) Megyeri Dávid Szent István útmutatása címmel államalapító királyunk munkásságát elemezve rámutat, hogy tisztában volt vele: bár a Nyugathoz kell tartoznunk, nyugodt európai létről nem ábrándozhatunk a keleti hatalmakkal való harmonikus jó viszony nélkül. Fölmérte, hogy több lábra kell állni a diplomáciában, éppen a függetlenség megőrzésének érdekében. Kizárólag egyenjogú viszonyt tudott elképzelni a többi európai országgal. Fölismerte a kereszténység korszerűségét is. „Hogy az egyházhoz való hűséges tartozás védelmet biztosít a pillanatnyi nagyhatalmi érdekek mentrendszerű jelentkezése ellen. Igaz, a kereszténység felvétele és gyakorlása sem volt kívánsághangverseny. Tíz falunak kellett egy templomot felhúznia. És nem volt apelláta – vasárnap misére kellett menni, még ha sokáig tartott is az út.” A cikkíró rámutat: szokás a XI. századi pogánylázadásokkal példálózni, hogy őseink nem szívesen fogadták az új vallást, ám felhívja a figyelmet: „… ha a népre csupán kívülről, erőnek erejével, vérrel és vassal akarta volna ráoktrojálni a kereszténységet, s az új rendet, nem épülhetett volna fel sohasem a nagy mű. Csakis a társadalommal, a néppel együtt sikerülhetett mindez. Ha a többség nem látta volna a perspektívákat a Szent István-i állammodellben, széthullott volna, mint a kioldott kéve, menthetetlenül.” Megyeri emlékeztet rá: István 1000-ben történt koronázása után alig fél évszázad telt el a Vata fia, János-féle pogánylázadásig, és már sejteni lehetett, hogy a régi világ többé nem képes tömegeket toborozni a kereszténység primátusának eltörléséért.

A Frissújság.ro 1Úton Zarándokút címmel harangozza be, hogy augusztus 22-én, szombaton, egy héttel Nagyboldogasszony ünnepét követően szerte a Kárpát-medencében zarándoklatot tartanak 1Úton az egységért elnevezéssel, a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió szervezésében. A minden évben megrendezendő zarándoknap sok ezer ember számára kínál zarándokélményt, melyen keresztül életre kel a csoda: a különféle nemzetiségű, világnézetű emberek egymáshoz, egymás mellett és egymásért zarándokolnak. A mai széthúzó világban átélik az egységet, mely hatalmas lelki jelentőséggel bír.

A zarándoklat zárómiséjére a nagykárolyi Fatimai Szűz Mária-templomban kerül sor szombat délután.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír