Napi sajtószemle

A Kárpátinfo.net Ismét Nobel-békedíjra jelölték Ferenc pápát címmel a kubai Prensa Latina hírügynökségre hivatkozva közli, hogy immár harmadik alkalommal jelölték Nobel-békedíjra az első latin-amerikai pápát. Ferencet ezúttal a Kuba és az USA diplomáciai kapcsolatainak újrafelvételéhez vezető tárgyalásokat megelőző egyeztetések során vállalt közvetítői szerepéért jelölték a rangos elismerésre. A Nobel-díj odaítéléséről döntő testület nyilatkozata szerint október 9-én derül majd ki, hogy idén kik kapják meg a béke, kémiai, fizikai, közgazdasági és orvostudományi kategóriákban kiosztásra kerülő díjat. Ferenc pápát már 2013-óta a Nobel-békedíj egyik esélyeseként emlegetik, amelyet eddig még sohasem adományoztak katolikus egyházfőnek.
A Kárpátinfo.net emlékeztet rá: az elmúlt évtizedekben számos kritika érte a Nobel-bizottságot, mivel egyes jelöltek személyén – így például a béke bajnokának járó elismerés átvételekor éppen két háborút viselő Barack Obama díjazásán – legalábbis felháborodott a nemzetközi közvélemény. A rendkívül népszerű Ferenc pápa kitüntetése így minden bizonnyal a Nobel-bizottság számára is jó marketinget jelentene.

A Népszabadság (10. o.) Erdő Péter igaza címmel a bíboros, prímás augusztus 20-ai ünnepi szentbeszédére reagáló kommenteket közöl. Baligi szerint „Ferenc pápa kikövezte Erdő Péter számára az ehhez a beszédhez vezető utat. Ember akar lenni az embertelenségben. Sikerül is neki, szerintem hitelesen.” Ülő Bika számára egyértelmű, hogy a bíboros, prímás sok mindenben nem ért egyet Orbán Viktor miniszterelnökkel, ugyanis „nem egy súlycsoportban vannak. A bíboros sok nyelven beszélő, nagyon képzett pap-tudós, aki egy olyan hazai egyház élén áll, amelynél nemzetközibb szervezetet nehéz lenne mondani. Amit hiányolok tőle, az az oltalmat keresőket segítő aktívabb egyházi cselekvés. Ez lehet, hogy a nála konzervatívabb kléruson múlik, nem tudom.” Revify arra kér mindenkit, hogy „rólunk, plébánosokról tessék leszállni, a plébániai karitászcsoportjaink teszik, ami erejükből telik. Az 1945-től folyamatosan kifosztott egyházak – az összes – nem kaptak háttérvagyont, hogy ellássák maradéktalanul feladataikat.”

A Népszava Szép Szó című mellékletében (2. o.) Kerecsényi Zoltán Nem élhetünk egymás nélkül címmel felidézi, hogy Evo Morales bolíviai elnök a hazájába látogató Ferenc pápát egy sarlóból és kalapácsból formált feszülettel ajándékozta meg. A cikkíró kiemeli, hogy az alkotást Luis Espinal, a szegények jogaiért, a szabadságért, az igazságosságért harcoló jezsuita szerzetes-újságíró-művész készítette, akit harmincöt évvel ezelőtt, 1980-ban gyilkolt meg a szélsőjobboldali bolíviai rezsim. Kerecsényi rámutat: Luis Espinal nem volt kommunista, de a társadalom emberibb életkörülményeinek alakításáért harcolva azt vallotta, hogy a keresztényeknek mindenkivel párbeszédet kell folytatniuk, a kommunistákkal is. Megemlíti a szerző azt is, hogy Espinal vértanúsága előtt harmincöt évvel öltek meg a nácik egy másik jezsuitát, Alfred Delpet, aki azt vallotta, hogy minden ember Isten képmását hordozza és a keresztények minden emberrel szemben kötelesek szolidárisan viselkedni, az Isten törvénye szerinti humanizmus korának kell eljönnie. Ez azonban nem lehetséges, ha nincs biztosítva a létminimumhoz szükséges tér, rend és táplálék. Kerecsényi emlékeztet rá, hogy minden korban, de különösen a XX. században, a náci és a kommunista diktatúrák idején „mindig azokat üldözték, azokat pusztították el elsőként, akik az isteni parancsot, az általános emberi humánum iránti felelősség parancsát követve a nincstelen rétegek s az elnyomottak hangját hallatva a körülöttük lévő világ jobbítását, megbékélést akarták. Egyszer már jó lenne egy olyan, általuk is óhajtott igazságos, erőszak- és elkeseredettség-mentes világban élni, amiért mindannyian fáradoztak. Sokan közülük életüket is adták… Itt a Kárpát-medencében ma különösen szükség volna az ilyen bátor emberekre.” A szerző idézi az 1968-ban meggyilkolt Martin Luther King polgárjogi harcost: „… meg kell tanulnunk, hogy nem élhetünk egymás nélkül, meg kell tanulnunk valahogyan ebben a világban egymással élnünk. S ez csak szeretetben lehetséges… Azt reméljük, a szereteté lesz az utolsó szó a világban…”

A Népszava (Latinra… 6. o.) hírül adja, hogy latinra fordították Jeff Kinney amerikai író könyvét, az Egy ropi naplója című ifjúsági regényt. Az eredetileg 2004-ben az interneten, majd három évvel később könyvformában is megjelent szatirikus művet Daniel Gallagher amerikai pap ültette latinra, aki egy vatikáni hivatalban dolgozik, s többek között Ferenc pápa hivatalos, latin nyelvű közösségi oldalának üzemeltetője.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír