Napi sajtószemle

A Népszabadság (Eltemették… 4. o.), a Népszava (2. o.), a Magyar Hírlap (3. o.) és a Magyar Nemzet (4. o.) beszámolnak arról, hogy szombaton örök nyugalomra helyezték az egy héttel ezelőtt, életének 89. évében elhunyt Paskai László bíborost, nyugalmazott esztergom-budapesti érseket.

A Napi Gazdaság (7. o.) Keresztény műemlékeket pusztít az Iszlám Állam című tudósítása szerint felháborodva reagált a hét végén az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) arra, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egy 1500 éves keresztény kolostort rombolt le Szíriában. (Lásd augusztus 22-ei, szombati számunkban a Lerombolták az egyik legfontosabb katolikus központot Szíriában című hírünket – a szerk.) Irina Bokova, a szervezet főigazgatója állítja: hosszú idő óta nem volt példa történelmi műemlékek ilyen brutális és módszeres lerombolására. „Nem láttunk hasonlót a második világháború óta.” A napilap emlékeztet rá: az el-Karjatein-i Szent Elian kolostor elpusztítása néhány nappal azután történt, hogy a dzsihadisták nyilvánosan lefejeztek a szintén Homsz tartománybeli Palmürában egy 81 éves neves archeológust, Háled Aszaádot, aki több mint ötven évig vezette a palmürai régészeti munkálatokat. Szakértők szerint az Iszlám Állam arra törekszik, hogy minél hamarabb elpusztítson minden olyan történelmi emlékművet és emlékhelyet Irakban és Szíriában, amely nem az iszlám valláshoz köthető.

A Napi Gazdaság (Kitüntették… 4. o.), a Magyar Nemzet (Szent István… 4. o.) és a Székelyhon.ro (Kitüntetés…) beszámolói szerint az erdélyi magyarságért és a csángó magyarokért végzett sok évtizedes munkásságáért Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Györgydeák Lajos nyugalmazott római katolikus pap. A kitüntetést Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár adta át vasárnap a hargitafürdői pálos templomban rendezett ünnepségen.

A Székelyhon.ro Zarándoklat az egységért és a békéért címmel tudósít arról, hogy a Mária Út Egyesület augusztus 22-én, szombaton Szűz Mária királynő ünnepén második alkalommal szervezte meg az 1Úton elnevezésű egész napos nemzetközi zarándoklatot a Mária-úton. A zarándoknapot a szervezők és a résztvevők az egységért és a békéért ajánlották fel, vannak ugyanis olyan történelmi sebek és szakadékok, amelyeket csak a hit és a szeretet tud áthidalni és gyógyítani. Az idei zarándoknap fővédnökségét Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Egyház feje vállalta el.
Csíkszeredából a délutáni órákban a Szent Kereszt plébániától és a Szent Ágoston plébániatemplomtól indultak a zarándokok, hogy a Mária-úton haladva eljussanak a csíksomlyói kegytemplomhoz. A zarándokokkal tartott Tamás József püspök is. Ferencz Attila, a csíkszeredai zarándokok vezetője elmondta: az elmúlt évszázadok során akár felekezeti, akár etnikai okok miatt feszültségek jócskán voltak a térségben, ezért fontosnak tartják, hogy az ima erejével kivívják a megbékélést. A zarándokok énekelve és a rózsafüzért imádkozva rendezett sorokban a járdán haladtak Csíksomlyóra. „Mennyei Atyánk, áldd meg zarándokutunkat! Add, hogy lépéseink az atyai házhoz, és a felebarátunk szívéhez vezető lépések legyenek! Vezesd a Kárpát-medence népeit egymás megbecsülésének, tiszteletben tartásának útján, egymás őszinte szeretete felé! Segíts minket, hogy felismerjük egymásban a Te teremtményeidet és a testvért! Segíts minket, hogy közösen a Te legszentebb Édesanyád oltalmába ajánlhassuk magunkat!” – imádkozták a zarándokok a Székely János püspök által írt fohászt.
A zarándoklat záró hálaadó szentmiséjét Tamás József püspök celebrálta a csíksomlyói kegytemplomban. A szentmisén részt vettek az anyaországból érkezett diakónusok is. „Ezt a sok megpróbáltatással, háborúskodással és gyűlölködéssel teli világot Szűz Máriának ajánlom, és kérem, hogy járjon közbe érettünk, hogy a béke, az egyetértés Isten ajándékaként a miénk lehessen” – fogalmazott felajánlásában a püspök.

A Magyar Hírlapban (Hívő… 12. o.) Szilléry Éva beszámol arról, hogy a közelmúltban több helyen is nyílt kiállítás Molnár-C. Pál festőművész képeiből, így Battonyán, Szentgotthárdon, Celldömölkön is. Utóbbi település Mária-kegyhely és búcsújáróhely, a szervezők az 1938-as Szent István-emlékévre készült album fametszeteiből is válogattak. A cikk írója kiemeli, hogy Molnár-C. Pál képeinek többsége bibliai ihletésű. Még az 1920-as években fejtette ki Bálint Aladár műkritikus, hogy több minden vitte a festőművészt e felé: „Érdeklődése, érzése az evangélium igéiből kisugárzó drámaisággal szemben, a képzőművészet héroszainak lenyűgöző eredményei, amelyek javarészben az uralomra kerülő, magát dísszel, művészettel körülvevő egyház ösztökélésére kerültek napfényre. Oly elfogulatlanul, tiszta látással áll szemtől-szemben motívumaival, Krisztussal, Máriával, mint bármely más jelenséggel, és mégse profanizálja az ábrázolt tárgyat. Hívő, naiv és rafinált egyszerre, és hitre, áhítatra hangolja a szemlélőt.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír