Napi sajtószemle

A Népszavában (7. o.) Szunyogh Szabolcs Kápolna Washingtonban címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás nemzeti szentély bazilikában augusztus 29-én Erdő Péter bíboros, prímás és Donald Wuerl washingtoni bíboros fölszentelik a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát. A cikkíró szerint a Magyarok Nagyasszonya-kultusznak „ma az ember egyszerűen nem leli a modern, a segítő-szolgáló katolicizmushoz illeszkedő értelmét. Elnevezhették volna a kápolnát Salkaházi Sáráról vagy Kalkuttai Teréz Anyáról vagy Márton Áronról, vagy bármelyik nagyszerű hőséről az egyháznak, aki az embereket védte és mentette... .”

A Krónika.ro Motorosok adományoztak Böjte Csaba gyergyószárhegyi központjának címmel tudósít arról, hogy a hétvégén több mint száz motoros vonult a szárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Központ udvarára, hogy segítsenek Böjte Csaba ferences szerzetes neveltjein. Pénzbeli adományt vittek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány szárhegyi központjának, és a motorozás élményével is megajándékozták a gyermekeket. A Hargita és Maros megyei rendszámú motorok mellett nagyon sok magyarországi volt a csapatban – mindannyian a székelyudvarhelyi kezdeményezéshez csatlakozva érkeztek. Pálffy Béla szervező elmondta: a kezdeményezésnek nem ez az első állomása, tavaly a gyimesbükki központnak, két éve a csíksomlyóinak gyűjtöttek, és egy korábbi motoros összefogás részeként 2009-ben már juttattak el támogatást a szárhegyi gyermekeknek. „Felkaroljuk a gyerekeket, mert úgy gondoljuk, hogy a jövőt jobbá tenni nem aszfaltozott utakkal lehet, hanem a jó neveléssel. Úgy látjuk, hogy Böjte atya házainál olyan környezetben nőnek fel a gyerekek, amitől jobb lehet a világ” – foglalta össze a motorosok jótékony túrájának üzenetét Pálffy Béla.

A Frissújság.ro Felszentelték a nagykárolyi zárdát című beszámolója szerint megújult a nagykárolyi zárda, és ennek örömére tegnap Nagykárolyból szólt a Kossuth Rádió déli harangszója. Az ünnepre vendégek érkeztek a városba, s a Kalazanci Szent József-templom búcsújához kapcsolódva a világ minden táján hallgathatták a templom harangját a rádiózók. Ünneplőbe öltöztek a piarista nővérek által nevelt gyermekek, hogy mosolyogva, karjukon kosárral fogadják a vendégeket, s megajándékozzanak mindenkit egy-egy szál, saját kezűleg készített virággal, melyek mindig a tegnapi ünnepi alkalomra emlékeztetik majd a látogatókat.

A Magyar Nemzetben (8. o.) Borda Lajos Buda, 1541 címmel a migránsáradat kapcsán fölidézi, hogy 1541-ben a muzulmánok „ártatlan képpel” beszivárogtak a budai Várba és néhány órával később már a müezzin hangja töltötte be a várat. A cikkíró szerint „akik ma Európát megszállni szándékoznak, idővel el is akarják foglalni és felszámolni mindazt, amit az évezredes keresztény kultúra létrehozott, majd annak romjain felépíteni a saját világukat. Az előörsök már itt vannak, a nyugati részben. A jogalkotók, a keresztény Európa sírásói már előkészítették a talajt, hogy ezek a törekvések sikeresek legyenek. Többek között a hagyományos értékek viszonylagossá tételével és a személyiségi jogok beteges értelmezésével.” A szerző emlékeztet rá, hogy a multikulturális Európában egyre jobban háttérbe szorulnak a keresztény értékek és a jelképek is, miközben sorra épülnek a mecsetek. Nem vitatja, hogy a kérdés összetett, hogy a mostani emberáradatban „vannak szép számmal valóban segítségre szorulók és keresztények is, de ez az emberáradat szervezettnek tűnik, és idejében fel kellene ismerni hosszú távú következményeit.” Borda szerint Szlovákia valamit megsejtett, amennyiben csak a keresztény menekülteket kívánja befogadni, támadják is ezért. „A keresztény Európa sírásói, a jogalkotók ugyanis gondoskodtak arról, hogy senki se tehessen mást, csak amit a Nagy Testvér engedélyez.”

A Magyar Hírlapban (Lechner Ödön… 13. o.) Szilléry Éva írt előzetest arról, hogy 170 éve született Lechner Ödön építőművész és ennek tiszteletére holnap kiállítás nyílik Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, a volt zsinagóga épületében. A tárlat Lechner Ödön öt kiemelt épületére fókuszál. Közöttük van a kőbányai Szent László-plébániatemplom, mely az 1890-es években épült. „A templom Lechner által készített első tervváltozata új felfogást jelentett a kor szakrális építészetében, mind a bizáncias stílusválasztással, mind az építőanyagok megválasztásával.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír