Napi sajtószemle

A Népszavában (13. o.) Rónay Tamás Van, ahol számít a pápa intelme című cikke szerint Európában egyre több egyházmegye csatlakozik Ferenc pápa felhívásához, amely szerint minden plébániaközösség fogadjon be egy menekültcsaládot. A cikkíró megállapítja: Németországban a katolikus egyházmegyék példamutató összefogással próbálnak eleget tenni a Szentatya felhívásának, de segítséget ajánlottak fel Olaszországból, Ausztriából és Csehországból is. Rónay hozzáteszi: „Magyarországon egyes főpapok nem azzal vannak elfoglalva, hogyan tehetnek eleget a pápa felhívásának, hanem inkább az egyházfőt bírálják.”

A Népszabadságban (3. o.) Doros Judit Tanácstalan plébánosok című riportja szerint Ferenc pápa kérése, hogy Európában minden plébánia fogadjon be menekülő családot, zavart okozott a kistelepülések papjainál. Van, aki maga is szerény körülmények között lakik, mások nem tartják igazi menekülteknek az „okostelefonokkal felszerelt, jól öltözött gazdasági bevándorlókat.” Az összeállítás részeként Kácsor Zsolt a debreceni karitászcsoportok egyik név nélkül nyilatkozó vezetőjével beszélgetett, aki leszögezte: „Ne fogadjunk be senkit!” A Térdig gázolnak a szeretetben a repceföldön című riport szerint viszont a röszkei gyújtóponton „második napja árad a szeretet, amióta Ferenc pápa azt mondta, hogy minden plébánia fogadjon be egy menekültet. A Katolikus Karitászon kívül megjelent a Máltai Szeretetszolgálat, és tömérdek kevésbé ismert jótékonysági szervezet.”

A Heti Válaszban (Egyház és migráció 6. o.) Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) új elnöke nyilatkozik. Emlékeztetett rá: „Ferenc pápa arra bátorította a híveket, hogy minden plébánia, rendház fogadjon be egy menekültcsaládot, és segítse a betelepülését. Magyarország nem célország, de a Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat s a plébániák karitászcsoportjai ott vannak az utcákon, a tereken és a menekülttáborok környékén, hogy segítsék a menekülteket.” A főpásztor rosszindulatú manipulációnak minősíti azokat a híradásokat, amelyek ennek ellenkezőjét állítják: „Mi már tavaly év elején elkezdtük szolgálatunkat a menekültek mellett, s összesítés készült arról, kik, hol és mit tesznek a menekültekért. Más felekezetekkel megosztva a munkát és a kormány által létrehozott Karitatív Tanács tagjaként mindenütt segítünk, legyen szó vízről, élelemről, takaróról, gyerektápszerről, lelki segélyről. Mindegy, milyen vallású emberekről van szó, mert mindenkiben Krisztust akarjuk látni.”

A Magyar Hírlapban (Orvosi… 2. o.) Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója nyilatkozik, aki elmondta, hogy Röszkénél egészségügyi és szociális ellátást nyújtanak a nap huszonnégy órájában, adnak élelmet, ivóvizet és gyógyszereket is. „Több orvosunk segíti az érkezőket, de önkéntesek is közreműködnek szép számmal, még Csehországból is utaztak hozzánk karitászosok. Eddig több száz családot láttunk el.” A karitász igazgatója emlékezetett rá: „Arra már Erdő Péter bíboros úr is utalt, hogy rendelkezésre állhatnak bizonyos egyházi ingatlanok szállás céljára, ám egyelőre úgy állunk, hogy itt senki sem akar maradni, szinte mindenki megy tovább Nyugatra.”

A Magyar Hírlap (Újraindul… 13. o.) hírül adja, hogy a 85 esztendős Réz Pál memoárjával indul újra a Magvető Kiadó népszerű könyvsorozata, a Tények és Tanúk. Még ebben az évben megjelenik a sorozat következő része: az Egy év története naplójegyzetekben című kötet Zimándi Pius István premontrei kanonok, neves tanár és irodalomtörténész 1944 márciusától 1945 márciusáig írt naplóját tartalmazza.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír