Napi sajtószemle

A Népszabadság (Washingtonba repült… 8. o.), a Népszava (Ferenc pápa… 8. o.) és a Magyar Nemzet (Kubából Washingtonba repült… 14. o.) néhány sorban beszámolnak arról, hogy tegnap Kubából az Amerikai Egyesült Államokba érkezett Ferenc pápa.

A Népszabadság megjegyzi: megfigyelők szerint a Szentatya Kubában tartózkodott a politikai megnyilvánulásoktól, ám az Egyesült Államokban ennek ellenkezőjét várják el tőle.

A Magyar Nemzetben (8. o.) Mohi Csaba Globális támadás az európai értékrend ellen címmel azt állítja, hogy a tömeges migrációt globálisan szervezik az álliberális körök és ennek „egyetlen ördögi módon kitervelt célja van: a tömeget Európára zúdítani, és Európát, az európai nemzeteket tönkretenni.” A nemzetközi jogász szerző, az Orbán-kormány korábbi nagykövete Ferenc pápát is bírálja: „Őszentsége ugyanis »minden kritika nélkül tényként tette magáévá a globális utasítást«, és arra szólította fel a hívőket, hogy fogadják be minél nagyobb számban ezeket a szerencsétleneket.” A cikkíró leszögezi: „A Szentatya elsődleges és minden mást megelőző kötelessége megvédeni és egyben tartani a reá bízott nyájat. Különösen neki kell jól látnia, hogy az Iszlám Állam martalócainak a Közel-Keleten központi céltáblájuk a magukra hagyott, védtelen, kiszolgáltatott keresztények, akiket döbbenetes kegyetlenséggel irtanak. Itt nem csupán politikai hatalmak közötti élethalálharc folyik, hanem a világ kereszténysége elleni harc is globális méreteket öltött. A Szentatyát nagy felelősség terheli. Mint egy világvallás vezetője, az egész világra kiterjedő kapcsolatait elemi kötelessége lenne latba vetni a keresztények és a keresztény kultúra védelmében.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (8. o.) Egy interjú margójára címmel közli Khalil Youssef helyreigazító levelét a lap szeptember 17-ei számában megjelent és általunk is közölt nyilatkozatával kapcsolatban. A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője azt állítja, hogy a tolmácsolási hibák miatt néhány állítása sokkolóan hangzott. Ezért bocsánatot kér, „mélységesen bánom, amiért muszlim testvéreimet bántódás vagy sértés érte a félreértések következtében… szeretném hangsúlyozni, hogy minden vallás a békére és a szeretetre int, és az emberiséget a lehető legmagasabb szintre szeretné emelni… az iszlám vallás az emberek közötti önmérsékletre és megbocsátásra szólít fel… Az iszlám kultúra a keresztény és a zsidó kultúrákat befogadta és elismerte, amivel azoknak tartozik… a kétezer éves kopt ortodox keresztény egyház fennmaradásának legfőbb oka – Isten gondviselésén túl – az, hogy nemzeti és nem politikai alapokra támaszkodik, a haza szeretetére épül, kezdve a kolostorokon át a templomokig és a mecsetektől a sejkségekig… ami a menekültproblémát illeti, nincs más választásunk, mint Krisztus tanácsát megfogadni, amely az emberek szeretetére szólít fel még akkor is, ha egyesek közülük valójában az ellenségeink. Ha a rászoruló a testvérem és nem ellenségem, akkor hogyne segítenék neki, és ha ezt a tanácsot betartottam, akkor hogy érne bántódás ezek után? Hiszen maga Isten véd meg engem. Ezért mondom: fogadd meg a tanácsot, és ne félj.” A kopt egyház magyarországi vezetője idéz János első leveléből: „A szeretetben nincs félelem. A tökéletes szeretet kizárja a félelmet” (4,18). Végül figyelmeztet: „Harcoljunk együtt a gonosz ellen, gyújtsuk meg a szeretet és az együttműködés gyertyáit világszerte, emeljük meg az ember értékét, akinek Isten méltóságot adott. Segítsük a rászorulókat, a gyászolókat, a sértetteket és az elnyomottakat, elvégre ez a vallás valódi lényege.”

A Magyar Időkben (18. o.) Szakolczay Lajos Szelídségnek tükre címmel méltatja Kovács-Gombos Gábor festőművésznek az Óbudai Kulturális Központban, a San Marco Galériában látható kiállítását, amelynek megnyitója a Szakrális Művészetek Hetének nyitónapján volt. A cikkíró fölteszi a kérdést: „Vajon ezen a különleges fényutazáson a bibliai toposzok segítségével az ég angyali derűje is megmutatkozik? Bűnbocsánatért esedező lényünk hitben fogant katedrálisa? Nyilván mindkettő. De oly módon, az emberi javakat – a szenvedéstükröt (Golgota) és az öröm fokozatait (megigazulás) – magában foglaló bőségben ott a piktor legszemélyesebb vallomása is. Azért épít szépre törekvő, a festőecsetet irányító nyughatatlan lelke megannyi fénykaput – csak Őrajta, vagyis Krisztuson keresztül juthatunk el az üdvösséghez –, hogy látva lássuk: megmenekülésünk a csodában nem csupán szakrális cselekedet, hanem a föld tárnáiban világló istenember arcunk kemény faragása is. Szelídségnek, jóságnak tüköre. Kozmoszi irányultsággal.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír