Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Ferenc pápa… 1. o.), a Magyar Hírlap (Ferenc pápa… 5. o.) és a Népszava (A klíma védelmét sürgette… 8. o.) röviden beszámolnak arról, hogy ezrek köszöntötték Ferenc pápát Washingtonban, miután tegnap a Fehér Házban találkozott Barack Obama amerikai elnökkel  és feleségével.

A Krónika.ro Kuba a tenyerén hordozta a „szocialista” pápát címmel tér vissza a Szentatya kubai látogatására. A hírportál megállapítja: szívélyes fogadtatásban volt része Ferenc pápának Kubában, népszerűségét részben annak köszönheti, hogy sokat tett a karibi szigetország és az Egyesült Államok viszonyának normalizálásáért.

A Kárpátinfo.net Kerékpáros zarándoklat Máriapócsra címmel közli, hogy a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség a Nyírségi Turista Egyesülettel és az Ukrán-Magyar Területfejlesztési Irodával közösen kerékpáros zarándoklatot szervez Máriapócsra október 3-4-én. A túra bárki számára teljesíthető, útközben pihenőkkel tűzdelt, ahol a környék nevezetességeit (Csaroda, Tákos, Vásárosnamény, Vaja, stb.) is megtekinthetik.

A Magyar Idők (Átadták… 7. o.) és a Népszabadság (Putyin… 8. o.) beszámolói szerint Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török államfő részvételével felavatták tegnap Moszkvában az orosz főváros legnagyobb mecsetét, amelyet a közelgő áldozati ünnep alkalmából már birtokukba is vehetnek a muszlimok. A 10 ezer fő befogadására képes épület Oroszország harmadik legnagyobb muszlim imahelye. Moszkvában jelenleg kétmillió muszlim él, akik jelentős része az iszlám vallási többségű hajdani szovjet tagköztársaságokból származik.

A Maszol.ro Lesz-e Európai Egyesült Kalifátus? címmel rámutat: annak ellenére, hogy egyes körökben Európai Egyesült Kalifátussal ijesztgetnek, az iszlám kisebbséget alkot Európában, napjainkban akkora arányban sincs jelen a kontinensen, mint mi magyarok Romániában. Ráadásul attól sem igazán kell tartani, hogy a jövőben többségre tesznek szert. A különböző felmérésekből kiderül: 2010-ben 44,1 millióan voltak Európában (ide számítandó az Albániában 80-90 százalékos, Koszovóban 90-95 százalékos iszlám közösséget), 19 millióan az EU-ban. 2030-ra a muzulmánok aránya a 8 százalékra emelkedik, a 44,1 millióról 58-ra. 2050-ben pedig tíz százalékosra növekszik Európában a muszlimok aránya.

Az Islam in Europe blog állítása szerint azon európai muzulmán bevándorlók aránya, akik rendszeresen látogatják a mecsetet, és kevesebb mint egy éve élnek a kontinensen, 60,5 százalék, ez azonban a későbbiekben 48,8-ra csökken. Így pl. a holland muzulmánok néhány év alatt jelentős mértékben eltávolodtak az egyháztól, 12 százalékkal csökkent a mecsetbe járók aránya.

A Pew Research Center kutatásából pedig kiderül:  az iszlám követőinek 86 százaléka szerint egy embernek hinnie kell Istenben, hogy erkölcsös életet éljen. A 39 országot vizsgáló felmérés szerint 91 százalékuk ellenzi a prostitúciót, 90 százalékuk a homoszexualitást, 88 százalékuk az öngyilkosságot, 84 százalékuk a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot, 80 százalékuk az alkoholfogyasztást, 77 százalékuk az abortuszt, 74 százalékuk az eutanáziát. Ugyanakkor 75 százalékuk elutasítja az öngyilkos robbantásokat, 58 százalékuk azonban egyetért azzal, hogy a muzulmán országokban érvényesüljön a saríja.

A Magyar Hírlap (Kategóriákba sorolhatják… 1., 4.o.) értesülései szerint miután valamennyi parlamenti párt frakciója támogatta az egyházügyi törvény tervezett módosításának fő irányait, annak részleteiről ismét egyeztet az egyházakkal az előterjesztést összeállító Igazságügyi Minisztérium. Így még az ősszel a parlament elé kerülhet a jogszabály módosítása. Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke a lapnak elmondta: nem új jogszabályt alkotnak, hanem a jelenlegin változtatnak. A finanszírozási kérdéseket azonban ez egyelőre nem érintené, arról külön rendelkezést hoznak. A legfontosabb változatást az jelentené, hogy nem „elismerésről”, hanem inkább „nyilvántartásba vételről” lenne szó az egyházak esetében, a döntés joga pedig visszakerülne az Országgyűléstől a bíróságokhoz. Az eddigi kategória helyett három kategóriát állítanának fel, így lennének vallási egyesületek, valamint nyilvántartásba vett és bejegyzett egyházak. Utóbbiak esetében támasztanák a legszigorúbb feltételeket, például a minimum húszéves hazai hitéleti tevékenységet. Ugyanakkor velük partnerségi megállapodást kötne az állam.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír