Napi sajtószemle

A Magyar Időkben (1., 9. o.) Judi Tamara A pápa meghódította az Egyesült Államokat – Ferenc, a rocksztár címekkel értékeli a Szentatya amerikai apostoli útját, kiemelve: „A katolikus egyházfő nemcsak a politikai elit szemébe csalt könnyeket, hanem Hollywood sztárjai is az alkalomra vártak, hogy mutatkozhassanak az ’emberek pápájával’. A történelmi jelentőségű út során a politikai dimenzió háttérbe szorult, és leginkább egy rocksztár tengerentúli turnéjára hasonlított a Szentatya látogatása.”

Ugyancsak a Magyar Idők (Lapszemle 8. o.) ismerteti a The New York Times cikkét, amely szerint aki azt várta, hogy Ferenc pápa az amerikai kongresszus előtt mondott beszédében óvatos lesz, „az bizony tévedett. Az egyházfő ennél megosztottabb közönséget nem is kívánhatott volna, azonban az egész testület figyelmét felhívta arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem feledkezhet meg a gyökereiről. Bevándorlók fiaként kérte azt, hogy ne emeljünk több falat. Tapsvihar és könnyek közepette emlékeztette a kongresszust Abraham Lincoln és Martin Luther King teljesítményére. A világ egyik vezető törvényhozó testülete előtt annak hatalmáról beszélt, illetve a hatalommal járó felelősségről. Ferenc pápa nem prédikált, hanem bölcsen és reményekkel telve beszélt a kongresszus vezetőinek arról, milyen egy jó politikai vezető.”

A Népszabadság (8. o.) Elszámoltatást ígért Ferenc pápa című beszámolója azt emeli ki, hogy a Szentatya Philadelphiában találkozott a katolikus papok által elkövetett zaklatás áldozataival és azt mondta: „Isten zokog.” A pápa ígéretet tett arra, hogy az elkövetőket felelősségre vonják, és közölte: hálával tartozunk a zaklatások elszenvedőinek bátorságukért.

A Kárpátinfo.net Integrálhatóak lesznek-e a muszlim menekültek Európában? címmel közli Szombathy Zoltánnak, az ELTE Arab Tanszéke vezetőjének és az Orientalisztikai Intézet igazgatójának nyilatkozatát, aki elmondta: az európai őslakosság és a menekültek közötti nagy különbségek „nem feltétlenül az iszlám vallásból, sokkal inkább az azzal összekeveredő, tovább élő helyi szokásokból következnek. A kockázat pedig az a néhány százaléknyi muszlim, akik a radikális irányzatokban hisznek.” A tanszékvezető egyetemi tanár kifejtette: Ha azon gondolkozunk, hogy lehet-e integrálni a mozlim menekülteket, akkor az az első, hogy eldöntsük, mit értünk integrálás alatt. Mit várunk tőlük? Mikor mondjuk azt, hogy ők integrálódtak? „Ha erre az a válasz, hogy legyen belőlük európai ember, aki ne adj’ Isten még a vallását és azt a fajta társadalmi felfogást is maga mögött hagyja, amiben élt, akkor szerintem ezek az emberek integrálhatatlanok, és szerintem ezt nem is lehet elvárni senkitől. Ha azt értjük alatta, hogy beilleszkedjenek, elfogadják például a törvényeinket, az iskolarendszerünk működését, vagy hogy általában jó állampolgárai legyenek egy nyugati országnak, akkor azt lehet mondani, hogy az eddig ideérkezett muszlimok túlnyomó többségére ez igaz, bármelyik országból érkeztek is. A harmadik értelmezés bonyolultabb, mert ez arról szól, hogy jelenleg a világban a gyilkos, agresszív törekvésű csoportok szinte kivétel nélkül iszlám hátterűek, és a gondokhoz elegendő, ha a bevándorlóknak csak kis része vall radikális nézeteket. Tehát, elvárás lehetne, hogy egyáltalán ne legyen közöttük olyan, aki mondjuk csatlakozik szélsőséges mozgalmakhoz, vagy iszlamista nézeteket vall. Ezt azonban naivitás lenne elvárni, hiszen az európai országok saját lakosságán belül is vannak olyanok, akik szélsőséges mozgalmak tagjai.”

A Magyar Hírlap (1., 13. o.) Diktatúrákkal szállt szembe a püspök, a Magyar Nemzet (2. o.) Az „erdélyi apostolra” emlékeztek az Országházban, a Krónika.ro Márton Áron emlékülést tartottak az Országházban címekkel számolnak be arról, hogy Márton Áron egykori gyulafehérvári püspök emlékének szenteltek konferenciát a hétvégén a Parlamentben (Lásd szombati, szeptember 26-án megjelent, Márton Áron-emlékülést tartottak a Parlamentben című hírünket és vasárnapi, szeptember 27-én publikált Szentmisében imádkoztak Márton Áron boldoggá avatásáért Budapesten című tudósításunkat – a szerk.)

A Magyar Hírlap (Mindszenty József… 13. o.) a beszámoló alatt közli azt is, hogy felavatták Mindszenty József bíboros, hercegprímás bronz mellszobrát vasárnap Kecskemét főterén, a Nagytemplom előtt. Máté István csongrádi szobrászművész alkotása előtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: Mindszenty bíboros életútja a keresztény Magyarország 20. századi szenvedéstörténetét példázza. Leszögezte: Mindszenty József „eddig is jelen volt a szívekben, imákban és sóhajokban, múltat idéző gondolatokban.”

A Magyar Nemzetben (Folytatódik a Golgota kálváriája 1., 10. o.) Pákh Imre, Munkácsy Mihály Golgota című festményének a tulajdonosa nyilatkozik, aki elmondta: addig marad letakarva a kép a debreceni Déri Múzeumban, amíg nem szüntetik meg a védettségi eljárást. A festmény két éve tartó kálváriája kapcsán a műgyűjtő közölte: bár az alkotás a helyén van, jogait a műalkotáshoz ellopták, lopott képet pedig ne állítsanak ki múzeumban, ezért állt ki a letakarás mellett. Ismeretes, hogy Pákh kilencmillió dollárt kért a Munkácsy-trilógia részét képező festményért, ám az MNB az Értéktár programon keresztül csak hatmilliót fizetne. Az üzletember augusztus végén bejelentette, hogy a tárgyalások megszakadtak, s elszállítja a képet. Eközben azonban az állam elindította a Golgota védetté nyilvánítását, így a festményt a falról sem lehet engedély nélkül elvinni. A tulajdonos ezért döntött úgy, hogy lepellel takartatja le.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír