Napi sajtószemle

A Népszabadság (4. o.) Áder hívta, mégsem jön jövőre a pápa címmel emlékeztet rá, hogy Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) új elnöke a testület szeptemberi ülése után azt mondta: Ferenc pápa 2015 végéig ígért határozott választ arra, hogy ellátogat-e Magyarországra. A lap szerint ebből is látszott, hogy a pápalátogatásnak csekély a valószínűsége, ellenkező esetben a magyarországi egyház vezetői a Vatikánból már bizonyára kaptak volna információkat az előkészületekről. Erős kételyekkel fogadja viszont az orgánum a Bors című bulvárlap értesülését, hogy Ferenc pápa menekültpolitikai okok miatt nem jön Magyarországra. A Népszabadságot egyházi körökből úgy tájékoztatták, hogy valóban minimális az esélye annak, hogy a pápát jövőre Magyarországon köszönthessük. A látogatás elmaradása ugyanakkor nem hozható összefüggésbe a magyar kormány vagy a püspöki kar magatartásával. Sokkal inkább arról van szó, hogy a magyarországi út komoly formában nem szerepelt Ferenc pápa tervei között.

A témával a Népszava (3. o.) is foglalkozik, A határzár miatt nem jön Ferenc pápa? címmel. A lap kiemeli, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint nem szerepel a Szentatya tervei között jövő évi magyarországi látogatás. Áder János köztársasági elnök még 2013-as vatikáni látogatásakor személyesen hívta meg a pápát, és akkor a 2016-es évet ajánlotta, amit a pápa elfogadott. A Népszava emlékeztet rá, hogy Ferenc pápa többször kiállt a menekültek mellett és a kerítésre utalva úgy fogalmazott: „Minden fal leomlik: ma, holnap vagy száz év múlva. Az akadályok emelése több vagy kevesebb ideig működik, de nem jelent megoldást. A probléma attól még fennmarad, csak a gyűlölet lesz miatta nagyobb.”

A Magyar Időkben (26. o.) Péter László A kegyetlen vallás címmel adatokat közöl, melyek szerint 2010-ben a Földön 2,2 milliárd keresztény élt, a népesség 32 százaléka. Őket követte 23 százalékkal az 1,6 milliárd muzulmán. A cikkíró szerint a mozlim vallás közös jellemzője, hogy számukra a többi ember hitetlen. A szerző azt állítja, hogy Mohamed próféta a zsidó vallás arab változatát akarta megteremteni, semmiképpen nem ellenségként, hanem testvérként. A Koránban sok erre utaló intelem olvasható: „Tegyetek jót, mert Allah szereti a jótevőket!” (195.). „Allah bizony Sokat Megbocsátó, Felettébb Irgalmas” (173.). „Ne ontsátok egymás vérét!” (84.). Később azonban Mohamed próféta keményebb lett, kegyetlen utasításokat is adott, bár ez válasz volt a muzulmánokat ért üldözések miatt. Péter László idézi a 191. parancsot, amelyre sokat hivatkoznak a mozlimok az üldözőik ellen, akiket manapság általában a „hitetlenekkel” –  a zsidókkal és a keresztényekkel – azonosítanak: „Öljétek meg őket, ahol csak rájuk leltek, és űzzétek ki őket onnan, ahonnan kiűztek benneteket!” A cikkíró hozzáteszi: „Ez bizony nem fér össze a keresztény humanitással s a többi világvallással sem, de a történelmi viszonyokból és az iszlám akkor állapotából, híveinek, sőt alapítójának kezdetleges műveltségéből megérthető. De nem fogadható el. A baj az, hogy napjaink nagy műveltségű iszlám főpapjai, államférfijai, sőt tudósai sem találtak még alkalmat, hogy tisztázzák ezt a történelmileg elhibázott tanítást, s nem vonták vissza az elavult, sőt félremagyarázott hittételt.”

Ugyancsak a Magyar Idők (1., 7. o.) Csak keresztényeket ölt az oregoni lövöldöző címmel számol, be arról, hogy csütörtökön az amerikai Oregon állambeli Roseburg Umpqua Közösségi Főiskoláján a 26 éves Chris Harper Mercer megölt kilenc diákot és többeket megsebesített. Az egyik túlélő szemtanú szerint a kezében fegyverrel a terembe lépő Mercer mindenkit arra kényszerített, hogy feküdjön a padlóra. Ezután a diákoknak egyesével fel kellett állniuk, és elmondaniuk, hogy milyen vallásúak. A keresztényeknek a támadó azt mondta, hogy alig egy másodperc múlva találkozhatnak Istennel, majd agyonlőtte őket. Végül a rendőrség a többszörösen gyilkos lövöldözővel is végzett.

A Nyugatielen.com Kis Szent Teréz, a fiatalság példaképe címmel tudósít arról, hogy csütörtökön tartották a Kis Szent Teréz nevére felszentelt arad-ségai katolikus templom búcsúünnepségét. Kocsik Zoltán, a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum lelki vezetője, egykori arad-ségai káplán szentbeszédében az egyszerű apáca, Kis Szent Teréz életéről elmondta: tele volt vidámsággal, folyton mosolygott. A mai tanácstalan fiatalság számára abban is példakép lehet, hogy az életcéljáért, Isten szolgálatáért képes volt lemondani a szülői ház biztonságáról, szeretetéről, az édesapja és testvérei közelségéről, hogy kolostorba vonulva, elinduljon a szentté válás megpróbáltatásokkal teli útján. Kis Szent Teréz élete a legjobb példa a szentté válás útján.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír