Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Aggódnak a pápa biztonságáért címmel a Szentatya egy hónap múlva esedékes, afrikai apostoli útja előtt emlékeztet rá: biztonsági okokból sokáig kérdéses volt, hogy ellátogat-e Kenyába. Az országot ugyanis gyakorta merényletek rázzák meg, a szomáliai al-Sabab milícia már több véres terrormerényletet hajtott végre. 2013 szeptemberében egy bevásárlóközpontot támadott meg, melynek során 67 személy vesztette életét. Tavaly áprilisban a Garissa egyetemre támadtak, ebben az akcióban 148 személy halt meg, nagy részük keresztény volt.

A Népszavában (13. o.) Gál Mária Európa komoly vizsga előtt áll címmel reagál arra, hogy Déván a hétvégén kezdődött meg az a kilencnapos imádságsorozat, amelyet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes kezdeményezett, hogy elhallgassanak a fegyverek és megkezdődjön az értelmes párbeszéd kora. A cikkíró leszögezi: „Csaba testvér egyedüli erdélyi egyházi magyarként a menekültek iránti szolidaritást szorgalmazza… A romániai magyar egyházfők hallgatnak a menekültügyben – sem szolidaritást nem kérnek, sem nem uszítanak.” Gál Mária idéz Tőkés László volt református püspöknek, a Fidesz jelenlegi EP-képviselőjének szeptember 9-én az Európai Parlamentben elmondott beszédéből: „Való igaz, hogy segítenünk kell az üldözötteken. A befogadás krisztusi parancsolata azonban semmiképpen sem azokra vonatkozik, akik létében veszélyeztetik keresztény gyökerű kontinensünket.”

A Magyar Hírlapban (7. o.) Bogár László Fukuyama újra véget jósol címmel felidézi, hogy Francis Fukayama japán származású amerikai elemző 1989-ben megjelent könyvében a történelem végét vizionálta, azt írta, hogy a kommunizmus és a szovjet birodalom összeomlásával az emberiség belép az örök béke és jólét korszakába, ahová a liberális demokrácia világrendje vezeti be. Ma is vallja, hogy a liberális demokrácia az egyetlen működőképes rendszer. Bogár azonban leszögezi: „… ma már látjuk, az egész nyugatias modernitás (demokrácia és piacgazdaság) jelent zsákutcát az emberi lét számára, mert a transzcendens szervezőelv (Isten) helyére az anyagi világban megszerezhető hasznot, a ’profi Istent’ helyezte. Ha ez a jövőben is így marad, akkor az valóban a történelem végéhez vezet majd, de egészen más értelemben, mint ahogy ma Fukuyama hirdeti.”

A Székelyhon.ro Mária Út, amely összeköt címmel számol be arról, hogy Mária Út konferenciát szerveztek a hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központban. „A Mária Út olyan eszköz, amely lehetőséget ad visszajutni a Jóistenhez, önmagunkhoz és saját lelki békénkhez” – mondta megnyitó beszédében Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke. Felidézte: tíz évvel ezelőtt született meg a Mária Út kiépítésének gondolata, és immár hat éve, hogy sok munkával meg is valósították. A püspök Isten áldását kérte mindazokra, akik a Mária Utat kiépítették, illetve azokra, akik járják azt.

A Magyar Hírlapban (13. o.) Zsiray-Rummer Zoltán Aranyfényű ragyogás a gótika és a reneszánsz kora között címmel tudósít a milánói milánói Palazzo Realában megnyílt Giotto-kiállításról. A válogatás társkurátora, Serena Romano elmondta: soha nem volt még ilyen gazdag tárlat a mester műveiből. Kifejtette: Giotto az életének már korai szakaszában túlnőtt mestere, az elismert firenzei művész, Cimabue hírnevén, a ferencesektől kezdve a domonkosokon keresztül a pápáig, a nemesekig és a nápolyi királyig sorra kapta a megbízásokat. A kérdésre, vajon a művész honnan vette az ötletet az addigi szigorú, bizánci ikonográfia fellazítására, a mindennapi életből ellesett pillanatok szentképeken való alkalmazására, a művészettörténész széttárta a karját: „Nem tudhatjuk.” Az a valószínű, hogy Assisi Szent Ferenc természetközelisége foghatta meg, az embert körülvevő világban rejlő harmónia, az élet apró mozzanatainak szépsége. Az egyház is rajongott az új, emberi megfogalmazású Atya, Jézus, Szűz Mária vagy a különféle szentek ábrázolásáért. Az egyik képen Máriát a kis Jézussal úgy festette meg, hogy az édesanyja ruhájába kapaszkodó gyermek a vaságban is tapasztalható redőt gyűr a kezével – ez korábban elképzelhetetlen volt a hasonló szentképeken. „Egy ikon, amely nem ikon többé már” – mondta a kurátor.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír