Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (4. o.) Magyar cigány zarándokokat is fogad a pápa címmel idézi Székely János esztergom-budapesti segédpüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) cigánypasztorációs megbízottját, aki elmondta: ötezer cigány vesz részt egész Európából a Rómában és a Vatikánban október 23. és 26. között rendezett cigány zarándoklaton. Magyarországról tegnap indultak el, három busszal. Többségük 18-45 év közötti, és mindannyian az egyházzal már kapcsolatban álló cigányok. A magyar romákhoz Rómában Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök, a hajdúdorogi főegyházmegye metropolitája is csatlakozik, aki részt vett a Vatikánban zajló püspöki szinóduson.

A Frissújság.ro A szent pápa emléknapján imádkoztak címmel tudósít arról, hogy négy egyházmegye – a gyulafehérvári, a szatmári, a nagyváradi és a temesvári – ifjúsági referenseinek és ifjúsági lelkészeinek közös kezdeményezéseként tartottak október 22-én, Szent II. János Pál pápa emléknapján számos erdélyi plébánián szentségimádást a fiatalokkal és a fiatalokért.

A Magyar Nemzetben (23. o. ) Szilvay Gergely Ferenc: Róma püspöke vagy pápa? címmel fölteszi a kérdést: „Miért vitatkoznak a püspökök olyan dolgokról, amelyekről eddig nem vitatkoztak, amikor mind ugyanazt a teológiát tanulták?” A cikkíró szerint az elbizonytalanodásban Ferenc pápának is része van, ugyanis „rendszerint azt hangoztatja, hogy ő Róma püspöke. Talán a megválasztása előtti vatikáni botrányok után ez szimpatikus attitűd, ám ugyanakkor erodálja a saját tekintélyét is: ha ő csak Róma püspöke, akkor talán nem is kell olyan komolyan venni minden szavát.”

A Magyar Hírlap (Bővült… 13. o.) hírt ad arról, hogy a világ legnagyobb középkori és reneszánsz szoborgyűjteménye látható majd a firenzei dóm október 29-én nyíló új múzeumában. A kiállítóhely első székhelye abban a firenzei házban volt, ahol Michelangelo a Dávidot faragta, 1997-ben az addigi múzeummal szomszédos épületet is megvásárolták. A ritkaságok között tartják számon Donatello Bűnbánó Magdolnát ábrázoló faszobrát és Michelangelo Pieta Bandini elnevezésű szoborcsoportját, amelyet a művész halála előtt kalapáccsal akart megsemmisíteni. Azt a negyven 14-15. századi szobrot is kiállították, amely a dóm díszítésére készült. A dóm tetején emelkedő Brunelleschi-kupola alkotásához használt eredeti anyagok és szerszámok is megtekinthetők. Megcsodálhatja a nagyközönség a firenzei dóm keresztelőkápolnájának restaurált északi kapuját, amelyet Lorenzo Ghiberti alkotott.

A Székelyhon.ro A hitet festette – életmű-kiállítás Székelyudvarhelyen című beszámolója szerint páratlan és megismételhetetlen emlékezésre és kiállításra várják az érdeklődőket szombattól a székelyudvarhelyi Művelődési Házban. A Hitet festette című Lukácsovits Magda erdélyi festőművész életmű-kiállítását és a Krisztus követségében című Bálint Lajos-emlékkönyv bemutatóját két, Székelyudvarhelyhez köthető évforduló ihlette. A rendezvénysorozat fővédnöke Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke.

A hírportál kiemeli: Lukácsovits Magda Márton Áron portréját bizonyára minden erdélyi római katolikus ismeri, hiszen Isten szolgájának a halála óta ennek repróján olvasható szentté avatásáért az imádság. Aki pedig járt már temetésen a székelyudvarhelyi Szent Miklós-hegyi temetőkápolnában, rácsodálkozhatott a művésznő Krisztus feltámadása című hármas falképére. Ezenkívül Hargita megye számos temploma, köztük a gyimesbükki, gyergyószárhegyi, gyergyószentmiklósi, nyikómalomfalvi őrzi képi hitvallásait. A Székelyhon.ro emlékeztet rá: 1980-ban, harmincöt éve alkotta meg Lukácsovits Magda Székelyudvarhelyen a Krisztus feltámadása-triptichont, és a végtisztesség hajlékát az általa tervezett liturgikus berendezéssel temetői kápolnává alakította. A munkára Bálint Lajos, akkori főesperes kérte fel, aki 1991-től a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érseke volt, és öt évvel ezelőtt halt meg.

A kiállítás október 24-től október 28., szerdáig tekinthető meg: szombaton és vasárnap 10–15, hétfőtől szerdáig 10-19 óra között.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír