A Népszabadság (8. o.) Továbbra is kényes téma a homoszexualitás, a Magyar Hírlap (1., 5. o.) A társadalom alapja a család intézménye Ferenc pápa szerint, a Magyar Nemzet (15. o.) Konzervatív vatikáni többség címekkel számolnak be arról, hogy kétharmados minősített többséggel fogadták el a Vatikánban a családról szóló püspöki szinódus záródokumentumát.
A Népszabadság megállapítja: az elváltak kérdésében a reformer, az azonos neműek házasságában a konzervatív álláspont győzött a szinóduson. A püspökök világossá tették, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán alapul. A záródokumentum a homoszexuálisok iránti tiszteletet és a diszkrimináció nélküli befogadásukat szorgalmazza. Bár testvéreknek nevezi őket, nemet mond az azonos neműek házasságára. Idézi a lap Christoph Schönborg bécsi bíboros érseket, aki elmondta: a főpásztorok többsége úgy érezte, a homoszexualitás még mindig túl kényes témának számít; különösen az afrikai püspökök tűntek hajthatatlannak. Az orgánum kiemeli, hogy Ferenc pápa a szinódus végén elmondott záróbeszédében kritizálta az ultrakonzervatív püspököket (Lásd tegnapi, október 25-ei számunkban a Ferenc pápa záróbeszéde a családszinóduson című hírünket – a szerk.)
A Magyar Nemzet leszögezi: a nagy áttörésekre váróknak csalódniuk kell, a katolikus egyház szerint továbbra sincs alapja az azonos neműek házasságának.
A Magyar Hírlap Ferenc pápát idézi: „Az irgalmasság korát éljük.”
A Magyar Idők (Lapszemle… 8. o.) az angol nyelvű The Wall Street Journal cikkét ismerteti, amely szerint „kínos vereséget mértek Ferenc pápára a katolikus püspökök azáltal (…), hogy nem támogatták az egyházfő egy, a nevéhez fűződő kezdeményezést: az elvált, majd újraházasodott katolikusok áldozáshoz fűződő jogát.”
A Magyar Idők (Mindszenty… 4. o.) és a Magyar Nemzet (Szabadulás… 2. o.) beszámolnak arról, hogy Mindszenty József hercegprímás kiszabadulásának 59. évfordulója alkalmából tartottak emléknapot vasárnap a Nógrád megyei Felsőpetényben és Rétságon. A Rákosi-diktatúrában elítélt bíboros 1956. október 30-án szabadult a felsőpetényi Almássy-kastélyból. Az ünnepségen Benyusovics Ervin, Felsőpetény polgármestere kiemelte: Mindszenty József szellemi, erkölcsi hagyatéka méltó arra, hogy emlékezetünkben a nemzet legjelentősebb erkölcsi ügyei között tartsuk számon, de neve máig nem kapott méltó helyet a közéletben és a közgondolkodásban.
A Magyar Idők (Katolikus… 4. o.) és a Magyar Hírlap (Óriási kihívás… 3. o.) tudósításai szerint szombaton Nagykállóban az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi ügyekért felelős államtitkára, Soltész Miklós jelenlétében tartottak ünnepséget abból az alkalomból, hogy 90 millió forintból felújították az itteni római katolikus templomot. Beszédében az államtitkár figyelmeztetett: a mai kor egyik legnagyobb kihívása az, hogy megmaradunk-e keresztényként, vagy teljesen más kultúra jelenik meg az életünkben. Nem mindegy, hogy egy nemzet megtalálja-e azokat a keresztény gyökereit, amelyeket évszázadokkal ezelőtt megkapott. Ez nem mindig sikerül, mivel vannak olyan, évszázadokkal ezelőtt épített templomok Nyugat-Európában, amelyek ma jobb esetben múzeumként, rosszabb esetben kávéházként vagy mulatóként működnek.
A Krónika.ro Mária-út: mód a lelki feltöltődésre címmel számol be arról, hogy Mária-út-konferenciát szerveztek múlt hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központban. „A Mária-út olyan eszköz, amely lehetőséget ad visszajutni a Jóistenhez, önmagunkhoz és saját lelki békénkhez” – mondta a megnyitón Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke. Emlékeztetett: tíz éve született meg a Mária-út kiépítésének gondolata, és immár hat éve, hogy sok munkával meg is valósították. A püspök Isten áldását kérte mindazokra, akik a Mária-utat kiépítették, illetve azokra, akik járják azt.
Az Erdon.ro Harangokat áldottak Újvároson címmel közli, hogy az elmúlt hétvégén németországi vendégei voltak a nagyvárad-újvárosi római katolikus egyházközségnek: a vredeni testvéregyházközség nyolc tagja látogatott el ismét hozzájuk. Köztük volt a tavaly aranymiséjét ünneplő Heinrich Gebing atya is, aki nagyvonalúan támogatta a Szent László-templom harangjainak felújítását és újra megszólaltatását, ezek ugyanis műszaki hiba miatt egy ideje elcsendesültek. A vasárnapi szentmisét a tisztelendő mutatta be Pék Sándor esperes-plébánossal, ő prédikált, és áldotta meg a harangokat. A felkéréssel a váradiak köszönetüket szerették volna kifejezni a támogatásért, és megünnepelni az egyre virágzóbb partnerkapcsulatukat.
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
