Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (Mindenütt… 4. o.) Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke nyilatkozik a múlt héten véget ért vatikáni családszinódusról. Elmondta: „Ferenc pápa azért kérte a tanácskozás megtartását, mert a házasság és a család világszerte válságba került, támadások érik ezeket az intézményeket, amelyeket számos országban a törvényalkotás eszközeivel is próbálnak relativizálni, nem is szólva a médiában tapasztalható folyamatokról. Fontos megjegyezni, ez nem pusztán a kereszténység szempontjából jelent óriási problémát, hiszen alapvető emberi értékekről van szó. Márpedig a férfi és a nő életre szóló szeretetszövetségét lehet csak házasságnak nevezni, bármely egyéb típusú kapcsolatot nem. Kizárólag ez garantálhatja ugyanis az élet továbbadásának megfelelő lehetőséget.”

Az MKPK elnöke leszögezte: „Lehet, hogy egyesek szerint ez üldözési mánia, de akkor is látni kell: egyfajta tudatosság húzódik meg a háttérben, a társadalom legalapvetőbb közösségét akarják szétforgácsolni azért, hogy az egyes embereket minél könnyebben lehessen manipulálni… ez nem pusztán az egyház szempontjából aggályos tendencia, hiszen a nem hívők életét is súlyosan és hátrányosan érinti, ha gyengülnek a családok.” Veres András elmondta azt is, hogy a szinóduson foglalkoztak a menekültválsággal is, „amely egyébként az egész világot érinti. Elsődleges szempont, hogy minden embernek joga van méltó körülmények között élni ott, ahová a Gondviselés helyezte, vagyis a szülőföldjén. A nagyhatalmak felelőssége és feladata, hogy ott segítsék őket a boldogulásban. Azokhoz azonban, akik mégis útra kelnek, az irgalmas szamaritánus lelkületével kell fordulnunk. De nem a vándorlást kell erősíteni, mert az aránytalanságokhoz vezet a kontinensek között… A Szombathelyi Egyházmegyében is azt láttuk, de ez talán igaz az egész országra is, hogy az emberek zöme kellő érzékenységgel fordult az itt áthaladók felé. Vagyis a társadalmi gondolkodás rendben van, a segélyszervezetek, így az egyházak egyértelműen jól vizsgáztak, nagyszerűen teljesítették, illetve teljesítik a feladataikat. Olyannyira, hogy ezzel még a Vatikán lapja is terjedelmes beszámolóban foglalkozott múlt szombaton.”

A főpásztor elmondta azt is, természetesen érdeklődött az esetleges pápalátogatásról, „bár Ferenc pápa, mondjuk úgy, jó diplomata módjára se igent, se nemet nem mondott egyelőre. A jövő évi Szent Márton-emlékév apropóján tett meghívásunkat mindenesetre megerősítettük, az illetékes Vatikáni Államtitkárság foglalkozik is a kérdéssel, döntés azonban még nem született.”

A Népszava (16. o.) Mégis elkészül a barcelonai templom címmel közli, hogy végső szakaszába érkeztek a La Sagrada Família, a barcelonai Szent Család-templom építési munkálatai. A lap emlékeztet rá: alapkövét 1882. március 19-én tették le, Francisco de Paula del Villar y Lozano neogótikus tervei alapján. Antoni Gaudí (teljes nevén Antoni Plàcid Gaudí i Cornet) 1883-ban vette át a tervezési munkálatokat, s fantasztikus, elburjánzó alakzataival, organikus szerkezeteivel saját képére formálta, amelyről sokáig úgy látszott, talán soha nem készül el.

A Nyugatijelen.com Egy éven át, kéz a kézben című beszámolója szerint a Pécskai Humanitas Egyesület által működtetett Hajnalcsillag Hit és Fény közösségben vasárnap délután megtartott évnyitón Janik Adina kislány verssel köszöntötte az egybegyűlteket. Hajas Erzsébet csoportfelelős olvasta fel Ghislain du Chené nemzetközi koordinátor útravalójának a bevezetőjét: „Boldogság látni, hogy nem szükségszerűen a nagy tettek hozzák közelebb az embereket Jézushoz, hanem sokkal inkább az, hogy a legkisebbek barátaivá leszünk, támogatjuk őket és kezet nyújtunk feléjük. A Hit és Fény idei célkitűzése: Egy éven át, kéz a kézben, azaz megteremteni a szükséges köteléket egymás között, hogy kapcsolatban lehessünk együtt, valamint megmaradni Jézus szeretetében.” Ugyanakkor eleget téve az Útravaló szerkesztői kérésének, imaközösséget keressünk, akikkel kölcsönösen, imáinkban hordozzuk egymást. Hajas Erzsébet Jézust idézte: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők” (Ján. 11, 5). Hozzátette: „Ha össze vagyunk kötve Jézus Krisztussal, aki maga a forrás, az ő élete és öröme minket, szőlővesszőket is eltölt, és bő termést hozunk.”

Az évnyitón mindenki kapott egy-egy szőlőfürtöt ábrázoló rajzot, amelyet később a szőlőindára akasztott, ezzel is rákapcsolódva a szimbolikusan elhelyezett szőlőtőkére, ami maga a megjelenített Jézus.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír