Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (7. o.) Kuthi Áron Egy globális egyház gondjai címmel leszögezi: Ferenc pápával az egyház „tényleg felvillant valamit régi nagyságából.” A közelmúltban lezajlott családszinódus záródokumentumát elemezve a cikkíró kiemeli, hogy azt „természetesen át- meg átjárja a migráció világszerte zajló drámája. Mert keveset mondhat például annak a kopt kereszténynek a családbarát állami politikákat sürgető rész, akit muszlim szélsőségesek bármikor kivégezhetnek.” Kuthi szerint Ferenc pápa 2013-ban jól átgondolta, hogy „a családra, a nemi szerepek tisztába tételére fűzi fel egyháza elkövetkező éveinek munkáját. Mindezzel azt mondta, figyeljetek ide, mi aztán igazán aktuális dolgokkal foglalkozunk. Persze nem is tehetett nagyon mást, így működik ma a világ. Mindemellett a katolicizmus a fejlett Nyugaton menthetetlenül leszálló ágban van. Mintha a katakombákba ereszkedne vissza, bár közvetlen erőszakkal nem szorítja vissza semmi. Egyszerűen csak alászáll, önmagába húzódik vissza, maroknyi, eltökélt közösségekbe, és ha így folytatja, egy napon talán egy lesz a számtalan szubkultúra között.”

A Magyar Hírlapban (7. o.) Rétvári Bence Az európai ancien régime válsága címmel leszögezi: „Világosan ki kell mondanunk, hogy az iszlám, különösen pedig a radikális és ortodox iszlám felfogás számos területen, így például a nők-férfiak egyenlősége, az emberi élet értéke kapcsán, a vallási tolerancia tárgyában, a világi jog- és államfelfogásban vagy az életvitel-életmód, szexuális szokások dolgában nem összeegyeztethető a nyugati világszemlélettel, így a kereszténység emberképével és hagyományával sem.”

A Magyar Idők (A teológia… 2. o.) beszámolója szerint a teológia fontosságát hangoztatták a modern világ problémáira adott válaszok keresésében s megtalálásában az e témában tartott tudományos ülés résztvevői tegnap Pécsett. Günter Virt teológusprofesszor, bioetikus, az Európa Tanács (ET) mellett működő Új Technológiák Európai Etikai tanácsának tagja a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola által szervezett eseményen kifejtette: bárhogy fejlődik is a technológia, alakul a világ sorsa, az emberi méltósághoz való jogot meg kell védeni, ennek a döntéshozatalban kiemelt figyelmet kell szentelni. Udvardy György pécsi megyéspüspök kijelentette: az egyház jövőbeni feladatai közé tartozik, hogy kritikus szemléletet jelenítsen meg a társadalmi, gazdasági folyamatokkal összefüggésben.

A Népszabadságban („Igenis…” 3. o.) Osztie Zoltán belvárosi plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke nyilatkozik, aki azt állítja: komoly gondok vannak a papok felkészültségével, a plébániarendszer jelenlegi formájában fönntarthatatlan. Szerinte a katolikus egyháznak stratégiára lenne szüksége, a papoknak pedig igenis politizálniuk kell.

A Magyar Hírlap (Végső búcsút vettek… 1., 13. o.) beszámol arról, hogy családi körben helyezték örök nyugalomra tegnap az életének 91. évében elhunyt Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas írót, irodalom- és filmtörténészt a Szervita téri belvárosi Szent Anna-templomban. A gyászszertartást Jelenits István piarista szerzetes, pap teológus vezette. A búcsúbeszédet Orbán Viktor miniszterelnök mondta.

Az Erdon.ro Püspöki gyászmise a holtakért című beszámolója szerint a bukaresti szórakozóhelyen múlt hétvégén történt tűzvész, illetve az emberi hanyagság és gonoszság, valamint a világon dúló háborúk áldozataiért is imádkoztak hétfő este a nagyváradi székesegyházban. Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Homíliájában Böcskei László nagyváradi megyéspüspök egy hasonlattal érzékeltette azt: miért lényeges, hogy amikor elbizonytalanodunk, akkor tekintetünket az égre emeljük. Kifejtette: ahogy azok a gyermekek, akik iskolába menet egy sötét erdőn kell keresztül haladniuk, nem félnek, mert haladás közben tekintetükkel a fák koronái közt beszűrődő fényt keresik, mi is úgy kapunk reményt és bátorítást, ha felfelé nézünk, vagyis Isten társaságát keressük. Böcskei püspök három olyan szentírási részletet is kiemelt: az egyik az a közismert húsvéti jelenet, amikor az asszonyok üresen találják Jézus sírját, és egy angyal világosítja fel őket a történtekről, vagyis a feltámadás tényéről. Isten ugyanis megoldást adott a halál problémájára, hatékony gyógyírt biztosított számunkra, és szent fia által utat készített nekünk is az örök élet felé. A második kapaszkodó Krisztus főpapi imája, melynek szavai tulajdonképpen rávilágítanak, hogy Isten nem általánosít, hanem pontosan kidolgozta üdvözítő tervét, és ezen akarata nyilvánul meg a lehető legemberségesebb módon ebben a fohászban. A harmadik fogódzó pedig Szent Pálnak a tesszaloniakhoz írt első levele lehet, melyben az apostol feltárja másoknak is azt a kincset, amire ő már rátalált, vagyis a remény és a vigasztalás útját. Ő valóban Isten embere volt, ezért hozzá hasonlóan mi is hirdessük nem csak szavakkal, hanem tettekkel is, hittel és meggyőződéssel: a holtak feltámadnak, létezik örök élet, hiszen Krisztus is legyőzte a halált!

Bodnár Dániel/Magyar Kurír