Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Az MSZP-nek… 1-2. o.) és a Magyar Idők (Több egyházat… 4. o.) beszámolói szerint átfogóan módosíthatják az egyházügyi törvényt. Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a tegnapi ötpárti tanácskozást követően közölte: van esély arra, hogy a Jobbik és az LMP is támogatja elképzeléseiket. A szocialisták nem vettek részt a megbeszélésen.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke a főbb változtatások között említette, hogy a jövőben a bírósági nyilvántartásba vétel az egyházi elismerés része lesz, és a szervezeti formák között megmarad a vallási egyesület. A továbbiakban ha valakinek három évre visszamenőleg legalább négyszáz Szja-felajánlása van, akkor nyilvántartásba vett egyházként működhet, a nyilvántartásba vételről a bíróság dönt. Ha pedig öt éven keresztül átlagosan több mint négyezer Szja-felajánlás gyűlik össze, bejegyzett egyházként működhet. A politikus hozzátette: az Országgyűlés kétharmados többséggel valamely bejegyzett egyházzal átfogó megállapodást köthet, ez azonban már az állami normatívát nem érinti. A tervek szerint mind a nyilvántartásba vett, mind a bejegyzett egyház kiegészítő támogatásra jogosult, továbbá hitéleti támogatást kapnak különbségtétel nélkül. Gulyás Gergely elmondta azt is: az a szándékuk, hogy a bevett egyházakkal kapcsolatos döntés szimbolikus legyen, amely ennek megfelelően a történelmi egyházakat fogja majd érinteni, de finanszírozási és státusbeli különbségtétellel ez nem jár. Szerinte a módosítás megfelel a strasbourgi döntéseknek és az Alkotmánybíróság határozatainak, és ez a javaslat nem visszalépés a korábbiakhoz képest.

A Magyar Nemzet (Világhírű tudós… 8. o.) közli, hogy Jan Asmann kultúratudós, egyiptológus Ehnaton, Mózes és a monoteizmus – Elfojtott emlékek visszatérése címmel tart előadást ma délután 5 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, az E1 jelzésű teremben. Jan Assmann legújabb könyve a nyugati világ egyik alapító történetét, a bibliai kivonulást tárgyalja kultúratudományi nézőpontból. A német nyelvű előadáshoz szinkrontolmácsolásról gondoskodnak.

A Kárpátinfo.net Keresztény-muszlim összecsapások Nigériában, halottakkal és gyújtogatással című tudósítása szerint legalább heten meghaltak és tizenöten megsebesültek két rivális politikai párt szimpatizánsai között kitört összecsapásokban Nigéria keleti részén. Az erőszakot kiváltó ítéletében a fővárosban, Abujában székelő választási bíróság úgy határozott, hogy a korábban győztesnek kikiáltott PDP-jelölt helyett az APC politikusa nyerte a kormányzóválasztást. A PDP-s Darius Ishakut arra hivatkozva kizárták a versenyből, hogy jelölése nem felelt meg a választási előírásoknak. A politikus már közölte, hogy megfellebbezi a döntést. Az APC bíróság által győztesnek kikiáltott jelöltje Aisha Alhassan muszlim jogász, aki az egyetlen női kormányzójelölt volt a még tavasszal megtartott nigériai regionális választásokon. Szemtanúk szerint a vasárnapi erőszakban Alhassan muszlim hívei, illetve ellenfele keresztény támogatói csaptak össze a vallásilag megosztott Wukariban, ahol már korábban is történtek hasonló zavargások. 2013-ban negyvenen vesztették életüket a városban egy keresztény és egy muszlim futballcsapat szurkolói között kitört erőszakban.

A Székelyhon.ro Napvilágra kerültek a „hegyi kápolna” alapjai címmel emlékeztet rá: az Urusos-kút hajdanán Oroszhegy falu nevezetes búcsújáróhelye volt, a település északra elterülő, Kápolna-mező nevű helyén, melynek közelében a hagyomány szerint csodás gyógyulások történtek. A bozótos, bokros terület több mint kétszáz évig rejtette a nagyhírű búcsúk szent hajlékának omladékát.

A középkorias Szent László-kultusz sem veszítette el fényét, és a régi búcsújárás emléke mindvégig fennmaradt. Sőt, két éve már, hogy gyakorlatát is feltámasztották. Az épület fölött bokros a terület. Napjainkig csak sejtették, hol lehetnek a romok. Aztán Nyárádi Zsolt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze és munkatársai elkezdték leszedni a földet a falakról. Előtárult a sokszögzáródású, támpillér nélküli kápolna, melynek középen egy kőoltár helyezkedett el. A gótikus ajtó- és ablaktöredékek alapján keletkezése a 15. század végére vagy a 16. század első felére tehető.

S hogy mi lesz a romokkal? Bálint Imre Elemér oroszhegyi polgármester elmondta: „A szakmai munka most folyik, készül a régészeti jelentés. A romok sorsa attól függ, hogy az mit tartalmaz majd. Két lehetőség áll fenn: vagy visszatakartatni, vagy konzerválni és a felszínen hagyni. A második variánst az is indokolja, hogy az Urusos-kúthoz Szent László-legenda fűződik, és a nyúládi kápolnai búcsú kezdett újra népszerű lenni. A helyet kitakarítani, rendbe tenni, a falakat pedig konzerválni kellene.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír