Napi sajtószemle

A Krónika.ro Bethlen Gábor-díjat kapott Böjte Csaba címmel számol be arról, hogy Böjte Csaba ferences szerzetes, Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány egykori magyarországi képviselője és a Honismeret folyóirat szerkesztői vehettek át idén Bethlen Gábor-díjat szombaton a Pesti Vigadóban. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a díjakat adományozó Bethlen Gábor Alapítvány elnökének kezdeményezésére a díjátadó előtt néma főhajtással emlékeztek a pénteki éjszakai párizsi terrorcselekmények áldozataira.

A Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel jutalmazta a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot – a kitüntetést a múzeum alapítója, Lázár Csilla vette át –, Petrás Mária csángó népdalénekest és keramikus művészt, valamint Prokopp Mária művészettörténészt.

A Magyar Időkben (10. o.) Fricz Tamás Huntingtont igazolta az idő címmel a november 13-ai, 129 halálos áldozatot követelő párizsi terrortámadással összefüggésben elemzi Samuel P. Huntingtonnak A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című, 1996-ban megjelent, ma már klasszikusnak számító könyvét, melyben azt állította, hogy a politikai ideológiák – kommunizmus, liberalizmus, konzervativizmus – küzdelmének megszűnése után a kultúrák, vallások, civilizációk közötti konfliktusok erősödnek fel és uralják a világot. A cikk szerzője felhívja a figyelmet, hogy az iszlámban a végcél Allah törvényeinek bevezetése a világ minden szegletében, „s ebben nincs kompromisszum, legfeljebb időlegesen”. Fricz Tamás leszögezi: „Egy biztos: az iszlám–keresztény, arab országok–nyugati országok viszony – főleg a párizsi terrortámadása után – a végletekig kiéleződött, ezért a sürgős önvédelmi óvintézkedéseket itt és most, azonnal meg kellene tennie Európának.”

Ugyancsak a Magyar Idők (9. o.) Önbeteljesítő jóslat lehet az iszlamofóbia címmel figyelmeztet: a párizsi terrortámadások után várhatóan felerősödnek az iszlámellenes indulatok, s ezek az egész muszlim társadalmat érintik, ami végzetes lehet az integráció szempontjából. A társadalomból kitaszított csoportokban felerősödhetnek a nyugatellenes indulatok, s ez a radikalizálódás melegágya. Ezt jól mutatja, hogy feltehetőleg már három-négyezer európai fiatal harcol az Iszlám Állam oldalán. A kitaszítottság érzése pedig egyre több embert érinthet, hiszen a muszlim vallásúak kapcsán világszinten már nem lehet kisebbségről beszélni. Az iszlám lakosság ma már 1,57 milliárd embert jelent, a világ népességének több mint 25 százaléka.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Magyar Kurír