Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (23. o.) H. Sz. A kereszt ellen című cikkében arra keresi a választ, hogy az Iszlám Állam terroristái miért éppen Franciaországot szemelték ki támadásaik fő terepéül? Krajcsír Lukács külpolitikai szakértő elmondta: „Ennek egyaránt van politikai, társadalmi és szimbolikus oka. Úgy tűnik, az Iszlám Állam Franciaországot még mindig a ’keresztesek fővezérének’, a kereszténység védelmezőjének tartja. Hogy miért? A keresztes hadjáratok idején a kereszténység, a Frank Birodalom és a Nyugat az iszlám világban még valóban szinte egymás szinonimái voltak. Persze az IÁ sem vak, tudja, hogy a franca társadalom teljesen szekularizált, ahol a kulturális és vallási tabuk egyáltalán nem játszanak szerepet, és bármikor gúnyt lehet űzni belőlük. Kampányaikban mégis azt sulykolják, hogy Franciaország elpusztításával magát a hitetlen Nyugatot gyengítik. Nem véletlen, hogy a párizsi civil célpontok közt olyan ’istentelen’ és ’erkölcstelen’ helyek és események szerepeltek, mint rockkoncert, alkoholt árusító bár vagy éppen futballmeccs.”

A Magyar Időkben (10. o.) Tóth Gy. László Népvándoroltatás címmel megállapítja: a keresztény-muszlim együttélés a világ minden részén problematikus. Az eltérő értékek, szokások, kultúrák sokszor önmagukban is feszültséget generálnak. Ha ez az ellentét politikai elemekkel is keveredik, az rendszerint népirtásokhoz vezet. A cikk szerzője szerint Európa vezetőinek „előbb-utóbb meg kell érteniük, hogy az iszlám több mint egy egyszerű, térítésre buzdító vallás: a Korán az élet minden kérdésére határozott eligazítást nyújt, ezáltal jelentős társadalomszervező erővel is bír. Emiatt a muszlim közösségek elvárják a más vallásúaktól, hogy előbb-utóbb ők is térjenek át az igaz hitre, és szegődjenek el Allah szolgálójának.” Tóth Gy. felidézi: az ellentétek tragikus és irracionális mélységét bizonyítja, hogy 2015 áprilisában egy Lampedusa felé tartó hajóról az iszlám hívei – útban a keresztény Európa felé – vízbe dobtak tizenkét keresztényt, akik a tengerbe fulladtak. Fölteszi a kérdést: „Hol vannak most a hajón utazó muszlim menekültek? Erről és a többi hasonló, vallási alapú barbár gyilkosságról hallgatnak a világ hírügynökségei. Miért?”

A Magyar Nemzetben (Új… 19.,20. o.) Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas rajzfilmrendező nyilatkozik, aki a közelmúltban, egykori pannonhalmi diákként megkapta a Szent Márton-díjat. Felidézte: „Amikor átvettem ezt a kitüntetést, elmondtam, hogy gyerekkoromban mindig Márton akartam lenni, mert a Marcell név miatt csúfoltak, de atyám erre csak annyit mondott: szamár vagy, kisfiam, hát Mártonnak csak a szamarakat hívják! A pannonhalmi főapátság tizenöt éve alapította ezt a díjat, amelyet számomra egészen különleges elismerés volt átvenni… Régóta foglalkozom a keresztény művészettel a munkáimban, de ezekre eddig még soha nem érkezett egyházi reakció, úgyhogy ez nem közönséges örömet, hanem nagy lelki elégtételt jelentett számomra.” A Nemzet Művésze elmondta azt is: „A Duna TV leadta a Magyar Szentek sorozatom első három epizódját, de nagy bánatomra lehetetlen időpontban, ismétlés nélkül. Reményeim szerint most, novemberben megy le a Szent Erzsébetről szóló rész. A könyvfesztiválra megjelent egy kötet a meg nem valósult bibliasorozatomból Képes bibliai történetek címmel, a rajzaimmal és egy DVD-vel, amelyen az elkészült rész látható… folytatjuk a felvidéki templomsorozatot is.”

A Kárpátionfo.net Görögkatolikus gyerekek szavalóversenyén című beszámolója szerint a szép magyar nyelv, az anyanyelvhez való ragaszkodás volt a fő témája annak a szavalóversenynek, amelyre az elmúlt szombaton került sor a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban a Beregszászi Esperesi Kerület szervezésében. A hittanos gyerekek immáron rendszeresen találkoznak évente, hogy elhozzák kedvenc versüket, s általa szebbé tegyék mások számára is az együtt töltött időt. Akik állandó résztvevői ennek az eseménynek, tapasztalhatják, hogy az évek folyamán egyre erősebb a mezőny, mind több gyerek érkezik – idén közel nyolcvanan neveztek be –, s közöttük egyre több az érett versmondó.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Magyar Kurír