Napi sajtószemle

A Magyar Időkben (10. o.) Zárug Péter Farkas Európa felszámolja magát címmel emlékeztet rá: Oriana Fallaci, a neves olasz írónő egyik könyvében leírta, hogy 1999 októberében konferenciát tartott a Vatikán a keresztények és a muzulmánok közötti kapcsolatokról, s egy neves iszlám tudós a következőkkel fordult a meglepett hallgatósághoz, „arcátlanul” higgadtan: „Az önök demokráciájának segítségével megszállhatjuk önöket, a maguk vallása révén uralkodhatunk önök fölött.”

A Magyar Hírlapban (8. o.) Czakó Gábor A szübariszi átoktól Merkelig címmel tényként szögezi le, hogy 2012-ben 105 ezer keresztény halt meg a hite miatt, nagyrészt az iszlám csapásai által. „Igen jellemző, hogy a Korántól kezdve az összes mérvadó muzulmán megnyilvánulás Mohamed követőinek a keresztények iránti tiszteletét tanúsítja, de sosem hallani arról, hogy az ellenük elkövetett tömeggyilkosságok tettesei akárcsak egy halk ejnyebejnyében részesültek volna.” A cikkíró szerint közel az idő, amikor Európában a muszlimok aránya választások révén eléri azt a mértéket, ami a vezető pártokat koalícióra készteti velük. „Ekkor ki kell nyitni előttük a nagypolitika ajtaját, és a polgári forradalmak úgynevezett vívmányait elviszi a huzat. Sőt, az Oktoberfestet is hurkástul és melegbüszkeség-menetekkel együtt.” Czakó szerint azért történhet ez meg, mert „gazdaságkor lenyomta a kereszténységet, és az embert, Isten képmását, termelő-fogyasztó konzumidiótává alázta… Lerombolta az évezredes kultúránk minden, üzletileg nem használható alapját a népitől kezdve a jogon át a családig.”

A Nyugatijelen.com Élénk érdeklődés a karácsonyi ajándékok iránt című tudósítása szerint szombaton az RMDSZ Arad megyei szervezete székházának üléstermében a Máltai Segélyszolgálat Aradi Kirendeltsége újra megszervezte a hagyományos Máltás adventi vásárt. A tagok által készített karácsonyi díszek, ajándékok, illetve ruhaneműk iránt ezúttal is a támogatott családok, a karitatív munkában közreműködők, illetve a támogatók részéről nyilvánult meg érdeklődés. A máltai csomagokért felajánlott szimbolikus összegeket ezúttal a karácsonyi segélycsomagok részét képező tartós élelmiszereket, továbbá tisztálkodó szerek vásárlására fordítják.

A Krónika.ro Befejeződhet a máriaradnai korszerűsítés című cikke szerint november végén fejeződnek be a máriaradnai Mária-kegyhelynél zajló felújítási munkálatok, az Arad megyei ferences templomot és a hozzá tartozó épületegyüttest várhatóan januárban szentelik fel. Minderről Nicolae Lauș, a temesvári római katolikus püspökség kancelláriavezetője és munkatársai adtak tájékoztatást. Elmondták: az Európai Unió által finanszírozott munkálatokat a fejlesztési minisztérium utasítására három hónapig le kellett állítani, és az erre szánt támogatás öszszege is megcsappant. Emlékeztettek: a lippai beruházásnál azt követően indult vizsgálat, hogy a nagy-britanniai The Telegraph lap kritizálta az elvégzett munkálatok minőségét, rámutatva, hogy az eredeti barokk stílusjegyek megőrzése helyett a templom immár egy Disney-kastélyhoz hasonlít. Az angol újság azt állította, hogy a püspökség Németországban értékesítette az eredeti építőanyagokat, és nem megfelelően korszerűsítette a műemléképületet. A püspökség cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy az építőanyagokat nem adták el, csak elraktározták, hogy utólag újra felhasználhassák ezeket. Felidézték, hogy a ferences templom és kolostor az évszázadok során számos átépítésen esett át, a felújítás terve pedig szakértői véleményekre épült, figyelembe véve ezeket a módosításokat. A projektet a műemlékek országos bizottsága is jóváhagyta. Nicolae Lauș szerint az angol lapban megjelent írás káros hatással volt a bazilika jó hírére, és több hónapra blokkolta a projekt finanszírozását. A vizsgálat nyomán öt százalékkal csökkentették a támogatást, ami áfa nélkül több mint egymillió lejes veszteséget jelentett. Kifejtette, hogy az uniós pénzalapok befagyasztásának ideje alatt a püspökség finanszírozta a munkálatokat, hogy ne kelljen leállítani a projektet, most pedig várják az erre fordított összegek megtérítését a minisztériumtól.

A csíksomlyói után Erdély második legfontosabb Mária-kegyhelyeként számon tartott máriaradnai ferences templom és kolostor mintegy tízmillió eurós uniós támogatásban részesült, de a közbeszerzési eljárás során 5,79 millió eurós kivitelezési költséget állapítottak meg a korszerűsítésére. Ehhez járul hozzá a püspökség mintegy kétmillió eurós támogatása, melyet az EU által nem finanszírozható munkálatokra fordítottak.

A három műemlék épületet magában foglaló ingatlanegyüttesben mintegy tízezer régi kiadványt tartalmazó könyvtárat, múzeumot, állandó kiállítást és konferenciatermeket alakítottak ki. A részleges átadási ünnepséget augusztus 2-án tartották hívek ezreinek jelenlétében.

A 16. században létrehozott kegyhelyet jövőre kapcsolják vissza a turisztikai körforgásba, azt remélve, hogy a felújításnak köszönhetően megduplázódik a látogatók száma, jelenleg évente mintegy 80 ezren keresik fel.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír