Ne fordítsunk hátat Istennek! – Veres András megáldotta a megújuló győri székesegyházat

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A betérőket világosabb, tágasabb belső tér és a Könnyező Szűzanya megújult kegyoltára fogadta. A szentély immár a cancellus (térelválasztó rács – a szerk.) és a stallumok nélkül várta a híveket, üzenve: a szentmiseáldozatban mindenkinek része lehet közvetlen közelről. Ez volt az első olyan ünnepi alkalom, amikor a hívek is szép számmal foglalhattak helyet az apszisban elhelyezett székeken.

A szentmise elején Veres András győri megyéspüspök szenteltvízzel és tömjénnel megáldotta a főtemplom falait.

Ritkaság, hogy egy új egyházi évet egy templom megáldásával indítunk. A két esemény nagyon szorosan összetartozik, és alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk: milyen kapcsolat fűz bennünket Istenhez és az Egyházhoz – kezdte szentbeszédét a Győri Egyházmegye főpásztora. Azt olvassuk Sámuel második könyvében, hogy Dávid király és Izrael népe táncot lejtve vonult az Úr ládája előtt, Jeruzsálembe tartva. Hosszú ideig kellett várakozniuk arra, hogy a szent sátorban helyezhessék el a szövetség ládáját. Mi is várakoztunk, hogy visszatérhessünk a megújuló székesegyházba, hogy újra itt ünnepelhessük az Eucharisztiát. A munkálatok ugyan folytatódnak, de már zavartalanul tudjuk együtt, közösségben ünnepelni az Urat a székesegyházban. Ez az egész egyházmegye ünnepe.

Ezt követően Veres András az advent lényegéről elmélkedett; úgy fogalmazott, sajnos sokak számára elveszítette vallásos tartalmát. Az Isten népéhez tartozók kötelessége, hogy tanúságot tegyenek az advent örömhíréről. Sokan élnek megfosztva attól az örömtől, amit az Istennel való közösség megtalálása jelent. Mindnyájunk feladata az, hogy a rászorulókat hozzásegítsük ezeknek az örömöknek a megtapasztalásához.

Az advent arra emlékeztet bennünket, hogy Isten eljött közénk kétezer évvel ezelőtt, s azóta sem hagyott magunkra. Az Úr jelenlétét naponta fel kell fedeznünk ahhoz, hogy Isten gyermekeiként tudjunk élni ebben a világban. Isten ugyan eljött közénk, de úgy érzik egyesek, hogy mégis távol van az emberiségtől. Számos alkalommal halljuk: ennyi bűn, ennyi nyomorúság hogyan lehetséges, ha Isten köztünk van? Lehetséges, mert nem minden ember vesz tudomást Isten jelenlétéről. Lehetséges, hogy ennyi nyomorúságban legyen részünk, mert nem mindenki vágyakozik, törekszik arra, hogy Isten szeretetének tanúja legyen a világban. Éppen ezért szükséges, hogy az Ő szeretetébe helyezzük magunkat, s hogy tanúságot tegyünk erről a szeretetről. Ha családunk, barátaink, munkatársaink körében is Isten szeretetét igyekszünk megélni, akkor mi magunk is gazdagodunk, s másokat is gazdagítani tudunk általa. Elkerülhetetlenek a szeretetlenség egyes jegyei, mert emberek vagyunk, hajlamosak a bűnre, nem tudunk mindig a szeretetben maximálisan helytállni. De ha világosan látjuk a célt, vagyis mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy csak Isten szeretete tudja ezt a világot szebbé, jobbá tenni, akkor erősödni fog bennünk a vágy, hogy a szeretet tanúságtevőivé váljunk.

Izajás próféta kortársait lehullott falevélhez hasonlítja. Mi is úgy érezhetjük gyakran, hogy sokan vannak, akik elszakadtak Krisztusról, az Egyháztól, és mint száraz falevelet kergeti őket a szél. A próféta hangot ad csalódottságának Istennel szemben: „Mert elrejtetted előlünk arcodat, és kiszolgáltattál minket bűneink hatalmának.” (Iz 64,6) Isten nem rejtőzködik el előlünk: újra és újra meg akarja mutatni önmagát. Legfeljebb mi állunk háttal neki, és nem látjuk, ki van mögöttünk – bátorította a jelenlévőket a győri megyéspüspök. – Aki tartósan hátat fordít Istennek, az előbb-utóbb száraz falevél lesz, amelyet különböző szelek kergetnek, mert nem lesz benne élet, krisztusi élet. Izajás próféta viszont reményt is ad a népnek, mert azt mondja: Isten szeretete hűséges, Isten mindig velünk akar lenni. Ha Isten távol van tőlünk, akkor önmagunkat vizsgáljuk meg: nem fordítottunk-e hátat neki. Ő nem ítél bennünket pusztulásra: minden embert a vele való szeretetre, a vele való közösségre hív.

Szent Ágoston figyelmeztet bennünket arra, hogy ne álljunk ellen az Úr első érkezésének, hogy második eljövetele is boldogító legyen. A világ végén minden ember, hívő és nem hívő egyaránt találkozni fog az Úrral. Azonban nem mindegy, hogyan készültünk erre a találkozásra. Kívánom, hogy ez a mai ünnepi szentmise mindnyájunkban erősítse meg a vágyat, hogy mi nem elszáradó falevelek akarunk lenni, hanem Istentől éltető erőt kapva kívánunk ebben a világban Isten gyermekeiként élni. És ne tartsuk meg Isten szeretetét önmagunknak, hanem legyünk készek, képesek másokkal is megosztani az Ő szeretetében való létet. Mert akkor remélhető, hogy ez a világ, amelyben élünk, általunk is jobb lesz. Karácsonykor megkérdezzük a gyermekektől, hogy mit hozott a Jézuska. Az adventi készület során naponta kérdezzük meg magunktól: mit hoz nekünk a Jézuska? Hozzon sok kegyelmet, örömöt, szeretetet, jóságot, mert egészen biztosan erre várunk mindnyájan, és csak ez teheti széppé az életünket – zárta prédikációját a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke.

Bognár István, a székesegyház plébánosa a szentmise végén köszönetet mondott Veres András megyéspüspöknek, hogy vállalta a felújítás nem könnyű folyamatát, továbbá kifejezte háláját a kivitelezőknek és mindazoknak, akik hozzájárulnak a székesegyház szépüléséhez, megújulásához. Külön kiemelte azokat az önkénteseket, akik az ünnepet megelőző napon segítettek a székesegyház takarításában és feldíszítésében. A püspöki irodát vezető lelkipásztor a köszönetnyilvánításkor a székesegyház Palestrina kórusáról sem feledkezett meg: a zenei szolgálatot ezen alkalommal is hűségesen végezték.

A szentmisét követően a hívek közül sokan körbejárták a Győri Egyházmegye megújuló főtemplomát, a Könnyező Szűzanya oltára előtt is kifejezve tiszteletüket. A székesegyház másik nagy kincse, a Szent László-herma ebben az évben még a Szent László Látogatóközpont Káptalandomb 13. szám alatti kiállítóterében látható. A Héderváry-kápolna biztonságtechnikai rendszerének kialakításával a Szent László-herma is visszatérhet a székesegyházba, ez várhatóan a következő évben valósul meg – tájékoztatott Bognár István.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Németh Péter

Magyar Kurír