Ne szokjunk hozzá a háborúhoz! – Az odesszai rakétatámadásban meghalt 3 hónapos csecsemő története

Ferenc pápa többször felemelte szavát a háború áldozatai, különösen a legvédtelenebbek, a legkisebbek, az anyák és gyermekeik erőszakos halála miatt, akiknek vére az égbe kiállt. A Szentatya húsvéti Urbi et Orbi üzenetében az ukrajnai háború befejezésére szólított fel és a békére hívott mindenkit. Beszédében hangsúlyozta:

Kérem szépen mindenkitől, ne szokjunk hozzá a háborúhoz, elkötelezetten kérjük nagy hangon a békét, a házak erkélyeiről és az utcákon!”

Hogy valóban ne szokjunk hozzá, hogy ne váljon természetessé a szomszédban zajló háború, közreadjuk az orosz rakétatalálat miatt meghalt család tragikus történetét.

Jurij Glodan éppen vásárolni ment, amikor meghallotta Odesszában a robbanást. A tömbházhoz érve, ahol lakott, azt kiabálta a rendőröknek, hogy engedjék be a lángoló épületbe.

Amikor a lakásához ért, felesége és édesanyja holtteste fogadta, akiknek halálát az épületet ért orosz rakétatalálat okozta. Kirát, aki három hónapos volt, később találták meg a romok alatt.

Az egyetlen családban három generáció életét kioltó orosz támadás híre egész Ukrajnát megrázta és felháborodást keltett. Az ukrán elnök is beszélt a csecsemőről. „Milyen veszélyt jelentett ő Oroszországra? Úgy tűnik, hogy gyermekek meggyilkolása az új nemzeti idea az Orosz Föderációban – mondta. – Meghalt egy három hónapos csecsemő. Megöltek egy három hónapos csecsemőt. A háború akkor kezdődött, amikor egy hónapos volt. El tudják képzelni, mi történt? Pocsék emberek tették. Pocsékok. Nincsenek más szavaim. Kézzelfoghatóan pocsékok.”

Jurij húsvétvasárnap visszament a lakásba, hogy összeszedje, amit tud: családi fotóalbumokat, felesége és gyermeke emlékeit. Megtalálta a teljesen szétzúzódott babakocsit. „Ha ott hagyom a még megmaradt emlékeket, az emberek a szemétbe dobják. Szeretném megőrizni őket” – mondja.

Jurij és Valeria két éve voltak házasok. „Mindenben örömét lelte. Odessza volt álmai városa. A kommunikáció területén dolgozott, az emberekkel jól megértette magát, tudott szólni hozzájuk. Csodálatos anya és társ volt. Lehetetlen lesz még egyszer egy olyan embert találni, mint Valeria. Tökéletes volt. Ilyen emberrel csak egyszer találkozunk az életben. Isten ajándéka volt” – mondja a gyászoló férj és apa.

Kira január végén született, egy hónappal a háború kitörése előtt. Pár napja Valeria azt írta közösségi oldalán, hogy a legnagyobb boldogságban van része. „Életem legszebb negyven hetét éltem meg. Kislányunk most egy hónapos. Apuci most hozta élete első virágcsokrát neki. Sosem voltunk ennyire boldogok” – írta Valeria február elején.

„Annyira boldogok voltunk, amikor Kira megszületett” – mondja Jurij.

Ott voltam a születésénél a kórházban. Nem tudom elhinni, hogy ők már nincsenek. Egy orosz rakéta az egész világomat elpusztította.”

Jurij azt szeretné, hogy az egész világ megtudja, mi történt a családjával. „Fájdalom és tragédia a családom, a városunk és Ukrajna, illetve az egész emberi civilizáció számára. Remélem, hogy a történetünk segíthet, hogy véget érjen a háború.”

Fordította és írta: Kuzmányi István

Forrás: BBC, Digi24

Fotó: A család közösségi oldala

Magyar Kurír