Négy közösség kapott Szent Ignác-díjat a hazai jezsuita provincia idei ünnepén

Szent Ferenc Kisnővérei Arlón

„A nővérek megmutatták nekünk, hogy van valami gyönyörű Arló határain túl, hogy részei vagyunk a színes, gazdag, nagy világnak, amit érdemes megismernünk.” „Bátorítottak minket, hogy tanuljunk, mert a tudás elvezethet bennünket abba a tágas, csodás valóságba, ami a miénk is. És segítettek minket, hogy tanuljunk.” 

Ilyeneket hallott a telepek lakóitól Sajgó Szabolcs SJ, amikor először járt Arlón, 2020 júliusában. Akkor még nem kezdődött el a magyar jezsuiták programja a faluban, de már eldőlt, hogy a provincia kiveszi részét a Máltai Szeretetszolgálat által kidolgozott felzárkóztatási programból. Ebben a munkában nagyban támaszkodhattak a kisnővérekre, akik 1994-ben érkeztek Arlóra, s azóta rengeteg mindent tettek a 3700 lelkes település felzárkóztatásáért, ahol a lakosok csaknem 70 százaléka cigány.

„Munkájuk legszebb gyümölcsei közé tartoznak olyan fiatalok is, akik ma már munkatársaik, és közösen evangelizálhatnak velük” – hangzott el a laudációban.

Gyökerek tábor

Másokért élő ember. Ez a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium jelmondata, amelyet 2003-ban a kollégista diákok egy kis csapata igyekezett tettekre váltani. Ez a vágy és személyes tapasztalataik arra indították őket, hogy határon túli rászoruló magyar gyerekeknek szervezzenek nyári tábort Budapesten, amelyben megmutatják az anyaország szépségeit, és együtt egy önfeledt, vidám hetet töltenek el.

„Ám a Gyökerek tábor több mint egy határon túli gyerektábor: a fiatalok részeseivé válnak egy Szent Ignác-i lelkiségű, személyes odafigyelésen alapuló, szeretetteljes közösségnek – méltatta a díjazott közösséget Nevelős Gábor SJ. – A tábor résztvevői és szervezői kölcsönösen formálják, gazdagítják egymást. Emellett a szervező szakkollégisták között is elmélyültek a barátságok, kapcsolatok. Nem egy esetben még házasságok is köttettek, és immár az azokból származó gyermekek is a szervező csapat tagjaivá váltak.” 

A Szent Ignác szakkollégium rektora, egykori hallgatója megvallotta: azok a barátok és élmények, örömök és kihívások, amelyeket a táborban szerzett egyetemista évei alatt, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megtalálja a személyes útját, a hivatását, és hogy dönteni tudjon mellette. „Az, hogy részese lehettem ennek a közösségnek, észrevétlenül is azzal a bizalommal töltött el, hogy lehetséges és érdemes mások testi és lelki életének szolgálatába állni, és hogy ez az, ami tartós örömmel és békével tölt el.”

Oázis Lelkigondozó és Mentálhigiénés Szolgálat

„Van a város szívében egy hely, amelynek már a neve is reményt ígér: Oázis. Egy olyan hely, ahol a rohanó mindennapok, a megterhelő élethelyzetek és a belső vívódások között meg lehet állni, meg lehet pihenni – és meghallgatásra találni.”

A magyar jezsuiták, más rendek tagjai és civil szakemberek tíz évvel ezelőtt álmodták meg ezt a szolgálatot, amely 2014 februárjában nyitotta meg kapuját. Küldetésük azóta is ugyanaz: jelen lenni a betérő ember számára, meghallgatni és kísérni őt, hogy találkozhasson Isten szeretetével, önmaga értékességével és belső erőforrásaival. Erről Nagy Bális SJ beszélt a díjátadón.

A Jézus Szíve-templom igazgatója személyes háláját is kifejezte feléjük, azért a reményért, amelyet nap mint nap ajándékoznak, azokért a találkozásokért, amelyekben emberek újra erőre kapnak, és azért a hiteles tanúságtételért, amely az egész közösség életét áthatja: „Már több mint tíz éve állnak ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: a város közepén, a mindennapi emberi küzdelmek közepén.”