Nekik igazán keserű a csokoládé – gyermekmunka a Fülöp-szigeteken

A gyorsan növekvő kakaóipar mintegy 300 ezer gyermeket használ ki minden évben a Fülöp-szigeteken, akik kénytelenek láncfűrésszel és macsetével felnyitni a kakaóbabot, nyomorúságos körülmények között élnek, és alig kapnak valami fizetséget, vagy egyáltalán nem kapnak semmit.

„A világ nagy részén, ahol a kakaót termesztik, a gazdák kevesebb mint két dollárt keresnek naponta” – mutat rá Mark Hyde atya, a Szalézi Missziós Iroda igazgatója. – „Ez egy szegénységi bér. És egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk a gyártók részéről, akik szeretnék termékeik költségét ezen az alacsony árszinten tartani. Ennek eredményeként sokan úgy érzik, nincs más választásuk, mint hogy gyermekmunkásokat alkalmazzanak. Ez nem mentség, de ez a szomorú helyzet.”

A kakaótermesztők alacsony bevételük miatt nem tudnak megfelelő bért fizetni munkásaiknak, és nem tudnak megfelelő lakhatást és egészségügyi szolgáltatást biztosítani nekik. A munkások és termelők gyakran veszélyes munkakörülmények között dolgoznak. Macsetéket és más veszélyes eszközöket használnak, hogy eltávolítsák a kakaóbabok hüvelyeit a fákról, majd pedig hogy felnyissák a termést, és kiszedjék belőlük a babot. Kakaóbabok nehéz terhét cipelik a mezőről a szárítózsákokhoz, és veszélyes vegyi anyagoknak, növényvédő szereknek és műtrágyának vannak kitéve.

A kakaótermesztők elszegényedése rákényszeríti őket, hogy annyira csökkentsék a termelés költségeit, amennyire csak lehet. Ennek egyik szerencsétlen következménye, hogy gyermekek dolgoznak kizsálmányoló és veszélyes munkakörülmények között.

Annak érdekében, hogy bemutassák, hogy egy fenntartható, humánus megközelítésű kakaótermelés is lehetséges, a szalézi misszionáriusok a Fülöp-szigetekhez tartozó Cebu szigetén egy új projektbe kezdtek: faiskolát hoztak létre.

Partnerségben a helyi gazdákkal, először egy 500 négyzetméteres területen 200 kakaócserjét ültetnek, amelyek rövid idő alatt teremni kezdenek. Mivel a klíma és a talaj a szigeten nagyon jó a kakaó termesztésére, és mert a helyi gazdák lelkesednek a kockázatmentes növénytermesztésért, amelyre nagy az igény, így minden egybevág.

A misszionáriusok egy olyan faiskolát képzeltek el, amely a különböző növényfajták laboratóriuma lesz, ahol mezőgazdasági technikusok kezelik a növényeket és bővítik az ültetvényt. A jövőbeni gazdák itt megtanulhatják a szükséges készségeket és hozzájuthatnak a növényekhez, hogy létrehozhassák saját kis ültetvényeiket. Így a szaléziak növelik a gazdasági lehetőségeket a lakosok számára, akik még mindig azért küzdenek, hogy talpra álljanak a Haiyan tájfun pusztítása után.

A módszerek, amelyekkel a kísérleti ültetvény vezetői dolgozni fognak, modellként szolgálnak majd az alkalmazottakkal szembeni kíméletes bánásmódra is. Az odalátogató gazdálkodók látni fogják a hálóhelyiségeket, felszerelt konyhával és fürdőszobával, és tanúi lesznek a biztonságos körülményeknek, amelyeket minden alkalmazott élvez.

„A projekt egyik célja, hogy ösztönözze a gazdákat, hogy megteremtsék ezeket a feltételeket a saját ültetvényeiken is, hogy lassan, de biztosan véget vessenek a gyermekmunka brutális gyakorlatának ebben az iparágban – mondja Mark atya. – A faiskola csak egy kis lépés ennek érdekében – de ez is nagyon fontos.”

Forrás és fotó: Szaléziak.hu; ANS

Magyar Kurír