Nem az összemosás, hanem az elmélyülés jegyében – Rendhagyó vallásközi koncert az Urániában

A rendhagyó eseményen, amely a nemzeti összetartozás erősítését és a fiatal tehetségek támogatását is szolgálja, a zsidó, a római katolikus, az evangélikus és a református énekesek, előadóművészek, kórusok, egyházi zeneiskolások közös pódiumon állva mutatják be – legtöbb esetben közös gyökerekből fakadó – egyházzenéjüket: zsoltáraikat, énekeiket. A műsorban elhangzanak zsidó liturgikus kántorénekek a Messiás-várásról, kórus- és szólódalok hanuka ünnepére. Hallgathat a közönség gregorián és magyar népi énekeket, evangélikus korálokat, református (genfi) zsoltárokat egy szólamban, illetve kórusműként. Felcsendülnek oratorikus művek részletei, barokk és kortárs szólóénekek, melyek az adventhez, illetve a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódnak.

A koncert zenei rendezője és szerkesztője Déri Balázs zenetudós, bölcsész, egyetemi tanár, aki kérdésünkre elmondta: az ő javaslatára lett Fények ünnepei a koncert címe. Az adventi, karácsonyi időszakban és az általában akkortájt tartott hanuka ünnepén is fontos a fény szimbolikája. A templom újraszentelése ünnepén a gyertyagyújtás azt idézi fel, hogy a romok között találtak egy kevés olajat, amellyel nyolc napon keresztül világított a szent gyertyatartó.

A hanuka tehát nyolcnapos, és naponta eggyel több gyertyát gyújtunk meg, jelezve, hogy a hitnek nőnie kell. (Egy teljes ünnep ugyanis a zsidóságban és a kereszténységben is nyolc napig tart.)

A keresztény ember növekvő reményét fejezi ki az adventi koszorún meggyújtott négy gyertya is. A karácsony, a Megváltó Jézus Krisztus születésének ünnepe nem kapcsolódik egy kijelentett dátumhoz. Amikor a 4. században a kereszténység keresett egy olyan napot, amelyhez Jézus születésének napját rögzítették – eredetileg ez Egyiptomban január 6-a volt, ami később vízkereszt ünnepévé vált –, akkor a természet rendjéből emeltek ki egy szép napot, a téli napfordulót, amely bibliai képekkel is megerősödik, hiszen számos olyan ószövetségi próféciát ismerünk, amelyben a fény születéséről van szó, és ezt Jézusra, a Világ Világosságára vonatkoztatták. Ezenkívül kézenfekvő volt: ha az Írásokban az olvasható, hogy

Keresztelő Jánosnak kisebbednie kell, Jézusnak pedig emelkednie, akkor pontosan fél évre Keresztelő ünnepétől, akinek a napja után csökken a fény, december 24-én legyen az ünnep, amely után viszont nőni fog.

A zsidóságra és a kereszténységre jellemző szimbolika benne van a műsorunkban is. Isten elhozza a fényességet, kiárasztja jókra és gonoszokra is, mindkettő megvan bennünk, remélhetőleg az Ő segítségével valamelyest előbbre jutunk az adventi és hanukai időszakban.

A koncerten a római katolikus felekezetet a Weiner Leó Énekes Iskola képviseli, amely a Prima Primissima díjas Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium intézményéhez tartozik. A 30-35 fős kórus művészeti vezetője, Csonka Szabina Babett elmondta: ugyanazt az egyházzenei vonalat képviselik Déri Balázzsal, tökéletes az összhang közöttük. De igaz ez a műsorban részt vevő többi felekezeti vezető egyházzenészre is: szoros szakmai és több évtizedes baráti kapcsolatban vannak. Intézményes hátterük pedig a ’90-es évek elejétől a Magyar Egyházzenei Társaság, valamint annak szakmai folyóirata, a Magyar Egyházzene, melynek felelős szerkesztője Déri Balázs. Az iskola már nagyon régóta működik, és nem csak katolikus gyerekek énekelnek náluk, bár ők képviselik a katolikus egyházzenét a november végi koncerten. Repertoárjuk egyértelműen az egyházzenéhez kapcsolódik, de nem csak katolikus műveket szoktak énekelni. Idén például Heinrich Schütz-koncertjük volt májusban és ősszel is.

Egyházzenei szolgálatot is ellátnak, és ez volt a kiindulási pont ennél a koncertnél is: azt a részét mutatják meg a katolikus egyházzenének, amelyet közösségben lehet énekelni.

Szerepelnek az adventi, a karácsonyi, a vízkereszti és a gyertyaszentelői részben is.

A rendező közbevetette: arra nagyon vigyázni kell, hogy a koncerten elhangzó darabok senkinek se sértsék a hitvallását. Nyilvánvaló, hogy egy zsidó hitű ember nem vehet részt olyan ének előadásában, amely Jézus Krisztust vagy a Szentháromságot említi; és protestáns nem énekel minden Mária-éneket. A kölcsönös megbecsülés és tisztelet jele: ha elmegyünk valahová vendégségbe, vagy közös rendezvényen veszünk részt tőlünk némileg eltérő gondolkodású emberekkel, nem erőltetjük rájuk a véleményünket. Amikor egy zsidó Megváltót vagy Messiást mond, természetesen mást ért rajta, mint egy keresztény, de ez nem sérelmes.

A koncert első felében lépnek fel zsidó testvéreink, a keresztény előadók ezután, mivel mi időben is később ünnepeljük meg Jézus születését, dicsérjük a Kisdedet, Megváltónkat. Ugyanakkor például a roráte – amely az adventi misék előtti szertartásban van benne – szólistaversei nagyrészt a jeruzsálemi templom pusztulásáról szólnak. Világos kapcsolat van tehát a hanuka előzménye – a templomrombolás, amelyet liturgikusan eljátszanak majd „református atyánkfiaival” – és az advent közt. A karácsonyról szóló részben Jesája-Ézsaiás-Izaiás jövendölése hangzik el a Szűzről, aki Fiat szül. Szoros összefüggések vannak tehát az egyes részek között.

Bene Balázs, a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium igazgatóhelyettese kiemelte: nagy öröm számukra, hogy részt vehetnek ezen a koncerten. A több mint 110 éves intézményben már a kilencvenes évek eleje óta van egyházzenei kórus. Amióta a Katolikus Egyház 2018-ban átvette az intézményt, kántorképzőt is működtetnek.

Nagy megtiszteltetés, hogy Erdő Péter bíboros, prímás iskolánkat kérte fel arra, hogy a katolikus felekezetet képviseljük a Fények ünnepei hangversenyen – mondta Bene Balázs.

Az igazgatóhelyettes arra is kitért: egy kívülállóban felmerülhet, hogy egy ilyen koncerten összemosnak dolgokat. Ám azáltal, hogy megismerik a különböző felekezetek zenei, liturgiai hagyományát, vallási nézeteiket,

sokkal jobban kirajzolódik a saját felekezetük liturgiájának és magának a felekezetnek a szépsége, és nem valamiféle elmosódás, hanem a saját felekezet ismeretének elmélyülése következik be azáltal, hogy jobban megismerjük a másik vallás, felekezet liturgiáját, hagyományát.

Ezzel az egymás iránti kölcsönös tisztelet is elmélyülhet. Bene Balázs elsősorban ezt várja a november 30-i vallásközi koncerttől.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír