Nem irányítani, terelni szeretnénk – Beszélgetés a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektorával

– Mit jelent pontosan a szakkollégium elnevezés? 

– Általában azokat az intézményeket nevezik kollégiumnak, ahol a diákok laknak, alszanak. Ezek a hagyományos értelemben vett diákotthonok. Egy szakkollégium abban különbözik ezektől, hogy az itt élők valamilyen más tevékenységet is végeznek. Egy szakkollégium működését a Szakkollégiumi Charta és a szakkollégiumi mozgalom szabályozza és minősíti. A szakkollégiumi munkához különféle kurzusok, olvasókörök tartozhatnak. A legtöbb ilyen típusú intézmény valamelyik egyetemhez kötődik, ám vannak olyanok is – mint például a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium –, melyeket más szervezet működtet. A mi szakkollégiumunknak jelenleg a Jézus Társasága Alapítvány a fenntartója. Nálunk tehát nem egy meghatározott egyetem hallgatói laknak, diákjaink között a meteorológustól a jogászon át a közgazdászig mindenki előfordul.

– A kollégium névadója Szent Ignác. Hogyan kötődnek a jezsuita rendhez?

– Szakkollégiumunknak van egy lelkésze, Bellovics Gábor jezsuita szerzetes, aki az intézmény vezetésében is részt vesz. Bármilyen lelkivezetési, kísérési vagy magánéleti kérdéssel lehet hozzá fordulni. Rendszeresen tartunk lelkigyakorlatokat, de teológiai kurzusunk révén is jelen van az intézményünkben a jezsuita lelkiség. A kollégium lakóinak be kell kapcsolódniuk a jezsuita művek tevékenységébe is. Ez azt jelenti, hogy van egy félév, amikor minden hallgatónak részt kell vennie a Jezsuita Kiadó, a Jezsuita Menekültszolgálat vagy a Jezsuita Médiairoda munkájában. A jezsuita rend egyik nagy missziója az arlói projekt, mi ebben is közreműködtünk, egy online koncert létrehozásával több mint egymillió forint adományt gyűjtöttünk össze erre a célra.

– Milyen kötelezettségei vannak egy szakkollégistának? Mit kell még tanulnia?

– A kötelezettségek nem feltétlenül jelentenek a szó szoros értelmében vett tanulást. Kurzusrendszerünkbe beillesztettünk tréningeket, készségfejlesztéseket és projektek létrehozását is. A diákoknak nagy szabadságuk van abban, hogy miként valósítják meg ezeket. A Cédrus Komplex Tanulmányi Versenyen, melyet minden évben középiskolások számára hirdetünk meg, több száz diák szokott részt venni. Ennek az eseménynek a szervezése és a lebonyolítása is a diákjaink feladatai közé tartozik. Fontos része a kollégiumi tevékenységnek a közösségi életben – a közgyűléseken, a táborokban, a szakkollégiumi önkormányzatban – való részvétel.

– Hányan laknak a kollégiumban?

– Minden évben közel hatvan fő iratkozik be hozzánk. 

– Milyen felvételi követelmények vannak?

– Háromfordulós a felvételi folyamat. Általában nagy a túljelentkezés, idén száztíz hallgató adta be a jelentkezését, és körülbelül tizenötöt fogunk felvenni. Érdemes megjegyezni, hogy a tehetséges hallgatók közül sokan külföldi egyetemekre mennek, ez pedig nagy kihívást jelent a szakkollégiumok számára. A felvételi során nem feltétlenül a tudásra, inkább a kreativitásra helyezzük a hangsúlyt. Olyan feladatokat adunk a jelentkezőknek, melyeknél különféle helyzetekre kell megoldásokat találniuk.

– Mondana erre példát?

– Lengyelországban tavaly tavasszal, a járványügyi korlátozások idején az egyik fitnesztermet átnevezték az egészséges test templomává, így szerették volna elérni, hogy továbbra is működhessenek. Azt kértük a jelentkezőktől, hogy értékeljék ezt a helyzetet a felhasználó, a jogszabályalkotó és a cég vezetője szempontjából. A feladatok közé tartozik egy bemutatkozó videó elkészítése is. A harmadik fordulóban pedig először egy játékban vesznek részt a jelentkezők, amiből megtudjuk, hogy mennyire képesek csapatban gondolkodni, jól tudnak-e együttműködni másokkal. Ezután egy hallgatókból álló bizottság hallgatja meg a jelöltet többek között az önkormányzatisággal kapcsolatos elképzeléseiről. Ismertetnie kell a motivációit, itt derül ki az is, hogy mennyire nyitott a közösségi életre. Végül a kollégium lelkésze, a diákbizottság elnöke és a rektor hallgatja meg a diákot a szemléletmódjáról, a vallási kérdésekben való tájékozottságáról.

– Kik tanítanak itt?

– Tanáraink egy része állandó, emellett a hallgatók is javasolhatnak előadót. Ezenkívül – elsősorban online formában – külföldi szakemberek is bekapcsolódnak az oktatásba. A kurzusok megtartását folyamatosan figyelemmel kísérjük, így is ösztönözve az előadókat, hogy minél interaktívabb és érdekesebb órákat tartsanak.

– Hogyan lehet megfelelni a sokféle érdeklődésű diák elvárásainak? 

– Sokkal több tapasztalatot szerezhet egy hallgató akkor, ha nem ugyanazokkal a kérdésekkel találkozik az egyetemén, mint a szakkollégiumban. Mi nagy hangsúlyt helyezünk a közélet megismerésére. A választási kampány idején például minden nagy párt képviselője járt nálunk, a hallgatóinknak így lehetőségük volt arra, hogy első kézből tájékozódjanak. Emellett az interdiszciplináris kutatásnak is teret biztosítunk. Ha egy meteorológus összedolgozik egy agrárszakos és egy gazdaságföldrajzos diáktársával, annak nagyon érdekes gyümölcse lehet. Hallgatóink tanulmányai a saját kiadványunk mellett egyetemi szaklapokban is meg szoktak jelenni.

– Fontosnak tartják az „értékközpontú és a társadalmi felelősséget szem előtt tartó keresztény értelmiség” nevelését. Mit jelent ez pontosan?

– Erre a következő példát szoktam említeni: bármelyik mérnök tudja, hogy miként kell megtervezni egy stabil hidat, de azt már kevesebben, hogy hova kell építeni. Mi minden képzésünkben szeretnénk megjeleníteni egy normatív elemet is. 

– Milyen tájékozódási pontokat tudnak nyújtani ehhez?

– Nem irányítani, inkább terelni szeretnénk a hallgatóinkat. Diákjaink sokféle környezetből érkeznek hozzánk, ezért is kell figyelemmel lennünk arra, hogy mennyire direkt ez a sugalmazás. Fontos, hogy minden fiatal a személyes szabadsága megtartása mellett találjon rá egy-egy kérdés esetében a megfelelő válaszra. Igyekszünk szinte mindenről beszélni, elsősorban az aktuális témákat vetjük fel a hallgatóknak.

– A Szent Ignác-i lelkiség hogyan van jelen a kollégium életében?

– Ennek van egy alulról és egy felülről építkező aspektusa. Diákjaink számára természetes, hogy van egy saját kápolnánk, és a szentmisén való részvétel is magától értetődő. Vizsgák idején maguk szokták megszervezni az egymásért szorító imaláncot.

– A szakkollégiumi életnek fontos része a Gyökerek Tábor és a szeretetszolgálat. 

– A Gyökerek Táborban a Kárpát-medence nehéz sorsú fiataljait látjuk vendégül. Kollégistáink segítségével megismerhetik Magyarország legszebb tájait. A szeretetszolgálatban való részvételt megelőzi egy átfogó teológiai képzés és egy alapos gyakorlati felkészítés. Az utóbbira azért van szükség, mert a szeretetszolgálatnak nagyon sok formája létezik. Egészen másra kell figyelni akkor, ha valaki hajléktalanokkal foglalkozik, mint amikor beteg gyerekeknek vagy idős embereknek segít. A Jezsuita Menekültszolgálat révén menekültek is laknak nálunk, hallgatóink részt vesznek az ő integrálásukban is. Egy magasan képzett szíriai menekült sok évig oktatott is nálunk, kurzusokat tartott a közel-keleti viszonyokról. 

– A harmincéves fennállás azt is jelenti, hogy most már elég sok egykori szakkollégista munkálkodik a maga helyén. Tartják velük a kapcsolatot?

– Ma már több egykori kollégista felelős beosztásban dolgozik. Vannak, akik továbbra is kapcsolatban állnak a jezsuita renddel, és kutatásvezetőink, illetve a kurzusokat tartó tanárok között is vannak régi kollégisták. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy hallgatóink találkozhassanak olyan nálunk végzett befutott szakemberekkel, cégvezetőkkel, akik iránymutatást tudnak adni nekik. Ezt szolgálja a mentorprogramunk. Talán kevésbé látványos, ezért a kívülállók nem feltétlenül veszik észre, de az itt tanuló diákok nagyon összetartanak. 

– Ha röviden kellene megfogalmaznia: mit tart a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium legfontosabb jellemzőjének? 

– A nagyon korrekt kritikai szemléletet. Úgy gondolom, hogy a SZIK-esek még a többi szakkollégista közül is kiemelkednek azzal, hogy úgy tudják feltenni a lényegre mutató kérdéseiket, hogy az nem tűnik túlzottan provokatívnak. Igyekszünk mindenkit arra inspirálni, hogy mindig és minden helyzetben az igazságot keresse. Ezt az érdeklődést ugyanakkor egyfajta józan szelídség is jellemzi. 

– Milyen jubileumi programokat terveznek? 

– Március 19-én tartjuk meg XXXIII. Szimpóziumunkat, melynek idén A jó, a rossz és a data címet adtuk. Az Alumni story-estre március 26-án kerül sor. Erre az alkalomra Pólya Viktor, Haraszti Rajmund, Juhász Péter, Borsányi Gyöngyi és Pogrányi Anna öregdiákokat hívtuk meg. Szerzői és személyiségi jogok a filmkészítésben címmel Takó Sándor jogász, egyetemi oktató, – A martfűi rém producere – tart előadást március 25-én. Az Alumni karrier workshop másnap, 26-án lesz, erre Lengyel Leát, Pünkösty Andrást, Bárdos Dávidot, Deme Barnabást és Deméné Mohay Borbálát hívtuk meg.

– Véleménye szerint milyen kihívásokkal kell szembenézniük a szakkollégiumoknak a következő időszakban? 

– A felsőoktatás most nagyon komoly változás előtt áll, emiatt minden szakkollégium lépéskényszerbe került. A szakkollégiumok eddig azért lehettek versenyképesek, mert teret adtak a kiscsoportos, kreatív és személyes tanulási formáknak. Manapság viszont az egyetemek beépítik a saját rendjükbe azt a képzési célt, amely eddig a szakkollégiumok jellemzője volt. Ha ez így lesz, akkor újra kell gondolnunk a magunk szerepét. A jövőben felértékelődhet a már említett interdiszciplinaritás. Emellett az is nagyobb hangsúlyt kaphat, hogy egy hallgató miként tud hatással lenni a környezetére. Ez azt jelenti, hogy az egyéni kezdeményezésekre épülő társadalmi felelősségvállalás fontosabbá válik majd. A másik kihívás, amire válaszolnunk kell, az online formák térnyerése. Mi fontosnak tartjuk az offline létet. A hajléktalanok problémáját például csak akkor lehet megismerni, ha személyesen találkozunk velük. 

Fotó: Duray Csilla; Finta Mária; Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2021. március 21-i számában jelent meg.