Nemcsak a „könnyűzenei” élmény biztosított – Immár színpadon Az Ég tartja a Földet

Kettős szereposztásban, április 8-án és 9-én, az Erkel Színházban mutatják be Szikora Róbert – Zsuffa Tünde – Lezsák Sándor Az Ég tartja a Földet című musicaljét, amely a zene nyelvén egyszerre szól Árpád-házi Szent Erzsébet küzdelmes, megindító sorsáról és az elmúlt évszázadok alatt az egész világon ismertté vált, máig ható, sokakat inspiráló életpéldájáról. Az ősbemutató előtt a nagy érdeklődést kiváltó előadás főpróbáján jártunk.

Hónapok óta nyomon követtük az új magyar musical születését, formálódását. Először az olvasópróbaként hirdetett sajtótájékoztatón hangzottak el részletek a darabból, majd az alkotókkal, közreműködőkkel folytatott beszélgetések során sikerült némi bepillantást nyerni Az Ég tartja a Földet kifejezett spirituális indíttatásába, valamint a színpadi, „technikai” kulisszatitkaiba.

„Örültünk annak, hogy a munkafolyamat során milyen jól alakulnak az újabb és újabb jelenetek, hiszen az elején pusztán Tünde regényéből és Robi negyven dalvázlatából indultunk ki. Természetesen Szent Erzsébet személyisége is izgatott. Kerestem, hogy ennek a 13. századi csodálatos nőnek, a világszerte legismertebb magyar szentnek az élete, példája, üzenete hogyan szól a mának. Mindannyiunkhoz, de különösen az ifjúsághoz. Az ő elérésük, megszólításuk a fő célom ezzel az előremutató, fiatalos darabbal” – mondta Cseke Péter rendező márciusban, aki akkor a musical felépítéséről és zenei értékeiről is szólt: „Dramaturgiai szempontból lényeges, hogy a darab négy évvel Erzsébet halála után kezdődik, amikor 1235 pünkösdvasárnapján Perugiában, a domonkos kolostor előtti téren IX. Gergely pápa szentté avatja őt. A pápa egy sodró, elementáris számban sorolja Erzsébet életének főbb eseményeit, érdemeit, amelyek aztán sok-sok képen, közel ötven jelenetben elevenednek meg a musicalban úgy, mintha egy filmet néznénk. A történet végül a kezdőponthoz, Perugiába tér vissza, és a darab a szentté avatás befejezésével zárul. Musicalről lévén szó, el kell mondjam: nagyszerű dalok váltják egymást, gyönyörű lírai és erőteljes, lendületes számok.”

Ezt a gondolatot vitte tovább a kettős szereposztás egyik Erzsébetje, Békefi Viktória, aki már a próbák tapasztalatával felvértezve nyilatkozott: „Csodásak és nehezek a dalok, de Szikora Robi és a korrepetitor, Károlyi Kati sokat segítettek az elsajátításukban. Már most, a próbafolyamat közben előfordultak megkönnyeztető, katartikus pillanatok. A »testvéremmel«, Bélával – akit Dánielfy Gergő és Papp Attila alakít – van például egy jelenetünk, ami után odajöttek a kollégák, és lelkesen, meghatottan mondták, hogy milyen csodálatos, szívet melengető ez a dal, és milyen jó volt nézni az »együttműködésünket«. Sok jelenetnél előfordultak hasonló visszajelzések. Igazán slágeresek, fülbemászóak a dallamok, gyönyörű a szöveg, a történet, jó játszani.” Az ifjú művésznő még megjegyezte azt is: „Szerintem reveláció lesz ez a musical, amelyet azonnal és könnyen befogad majd a közönség.”

Igaza lett. Az alkotók persze mindent el is követtek, hogy eleget tegyenek a műfaj írott és íratlan szabályainak, a hatásosságnak és a látványossági szempontoknak. Tapasztalhattuk, hogy manapság már egyetlen jól sikerült, agyonjátszott örökzöld képes világsikerre vinni egy zenés darabot. Az Ég tartja a Földet túllép ezen, nem egyslágeres musical. Három-négy száma biztosan népszerűvé válik, és része lesz a szélesebb hazai „zenei köztudatnak”. Szikora Róbert nem reformáló szerző, dallamainak eklektikusságába sokat és sokakat belehallhatunk. Visszaköszön benne Andrew Lloyd Webber, Claude-Michel Schönberg csakúgy, mint Gérard Presgurvic Rómeó és Júliája, stilizált gregorián kórusaival, népies és groteszken anakronisztikus momentumaival Szörényi–Bródy István, a királya... Néha még mintha a Disney-filmek túláradó, behízelgő motívumainak édeskésségével is élne Szikora, akinek teremtő ereje egyébként éppen az érzelmes, lírai daloknál a legerősebb. A dübörgő, pezsgő ritmusú tömegjelenetek „maguktól” hatnak elemi sodrásukkal, a lehetetlent nem ismerő, sokszor akrobatikus képességeket is igénylő koreográfiáikkal. A tánckar feladata óriási és sokrétű, megjelenik itt a folkos botozás, a break, a magyarosított ír sztepp, a revük világa, a kortárs balett… – a „mozgásszínház” jóformán valamennyi eleme és stílusa.

A gótikus ablakokkal keretezett térben, a mobil díszletelemeknek és a ledfalas vetítéseknek köszönhetően filmszerűen pereghet a cselekmény; a középkort idéző jelmezek igényesek. A több szálon futó, sokszereplős, kellőképpen szövevényesített cselekmény alkalmat ad néhány egészen kiváló kabinetalakításra. A megtalált hiteles karaktereknek köszönhetően nemcsak a „könnyűzenei” élmény biztosított, egy-egy ügyesen felépített, feszült prózai jelenet valódi drámát is ígér.

A darab fogadtatásáról, leendő hatásáról és remélt jövőjéről sokat elárult, hogy a matiné-főpróba többségében fiatal közönsége harsány-lelkes tetszésnyilvánítással, állva tapsolta meg az előadás közreműködőit.

A darab médiatámogatója a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Rádió és a Szent István Rádió.

Szerző: Pallós Tamás

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír