Németh Norbert és Szentmártoni Mihály is magyar állami kitüntetésben részesült

Németh Norbert olaszországi magyar főlelkész mutatta be a szokásos hó végi szentmisét a római magyar kolónia tagjai számára a Santo Stefano Rotondo-bazilikában, amelyen részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet és Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki magyar nagykövet is.

A szentmise előtt rövid koncertet adott az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese Rajk Judit énekművész közreműködésével, majd a liturgia során is az ő muzsikájuk töltötte be a bazilika közel másfél évezredes ősi falait.

Németh Norbert homíliájában az adventi lelki magatartásról szólt a szentlecke szavaival: „Itt az idő, hogy felébredjünk az álomból.” A felénk induló végtelen Isten fogadására „olthatatlan vágy” kell hogy éledjen bennünk, mely táplálja az éberségünket, és jótékony szeretetre sarkall. Isten ugyanis nem látogatóba jön, hanem velünk akar maradni, ezért gyermekként bízza ránk magát. Vágyakozzunk hát, mert vágyakozás nélkül nem lesz találkozásunk az Úrral, és így karácsonyunk sem lesz!

A szentmisét követően került sor az elismerések átadására. Először felolvasták Novák Katalin köztársági elnök oklevelét: „Dr. Németh Norbert, a római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora, olaszországi magyar főlelkész részére – a magyar–szentszéki kapcsolatok előmozdítása, illetve a kispapok és lelkipásztorok teológiai képzését segítő tevékenysége, valamint az Olaszországban élő és az oda zarándokló magyarok lelkipásztori ellátása érdekében végzett szolgálata elismeréseként – a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozom.

Kelt Budapesten, 2022. évi augusztus hó 8. napján.”

A Németh Norbert tevékenységét méltató laudáció után Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára nyújtotta át neki az oklevelet és a lovagkereszti érmet.

Az ünnep másik eseménye a Szentmártoni Mihály jezsuita professzornak odaítélt Fraknói Vilmos-díj átadása volt. Mihály atya betegség miatt sajnálatos módon nem tudott megjelenni, ezért Németh Norbert atya vette át a nevében az elismerést, amelyet Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki magyar nagykövet nyújtott át, miután felolvasták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elismerő oklevelét: „Professzor Szentmártoni Mihály jezsuita részére, a pasztorálpszichológia területén végzett nemzetközi hírnevű tudományos munkásságának, valamint az egyházi felsőoktatásban a keresztény értelmiség teológiai tájékozódásának korszerűsítéséhez hozzájáruló jelentős munkájának elismeréseként a Fraknói Vilmos-díjat adományozom.

Budapest, 2022. szeptember 8.”

A díjak átvétele után Németh Norbert köszönőbeszédében Jézus apostoli közösségére utalt, mely számára alap és példa a Pápai Magyar Intézet vezetésére. A PMI-ben ugyanis „olyan tudományt művelnek, mely bizonyos értelemben a leghasznosabb, nem gazdaságilag, hanem az ember élete és végső célja szempontjából”, és teszik mindezt „a papi kollégium nagyszerű közösségében”. A magyar–szentszéki kapcsolatokat tekintetve vallja, hogy csak a „használható hit” válhat híddá, „melynek nemcsak az ész az álláspontja, hanem az akarat és a szív mozdulása is”. Itt, Rómában Szent István örökségét őrzik és közvetítik, egymásra építkeznek a munkájukban, ami üzenetet hordoz, értéket őriz és ment át egy újabb magyar generációnak azzal a feladattal, hogy a hitüket és kultúrájukat, amit ők is úgy kaptak, nekik is tovább kell adniuk – fejtette ki.

Szentmártoni Mihály Külföldön is jó magyarnak lenni címmel írt köszönetet, mely „A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék” mottó hármas gondolatát taglalta. Magyarsága múltjából az egykori újvidéki kisfiú felidézte édesanyja szavát, aki 15 éves korában sírva engedte Zágrábba tanulni: „Kisfiam, nálunk is nagy a paphiány, és te elmégy idegenbe papnak!”, mire ő felsóhajtott: „Istenem, miért teremtettél engem magyarnak, ha sohasem élhetek magyarok közt!” Jelenkori magyarságát illetően azt tapasztalja, hogy Isten meghallgatta kérését, hiszen február óta a római Német–Magyar Kollégium tanulmányi prefektusa lett szép számú anyaországi, délvidéki és erdélyi magyar növendék között. A titokzatos jövőről vallja, hogy „amíg élünk, van küldetésünk”. Zárógondolatában Szentmártoni Mihály visszatért megboldogult édesanyjához. A kis Nyilas Misi jutott eszébe, akit édesanyja ezekkel a szavakkal bocsátott a messze idegenbe: „Kisfiam, légy jó mindhalálig!” „Az én édesanyám ezt esetleg így fogalmazta volna meg: »Kisfiam, légy jó magyar pap mindhalálig!« Hiszem, hogy most már ő is megbékélt azzal, hogy a fia külföldön lett magyar pap” – zárul a köszönőlevél.

A szentmisét megelőzően Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója megnyitotta a Magyar katolikus jelenlét a világban című vándorkiállítást, mely a bazilikában fölállított színes, olasz nyelvű tablókon keresztül mutatja be a magyar katolikusok szolgálatát szerte a nagyvilágban. Ahogy a kísérőfüzet mottója említi: „Magyarország születése óta – több mint ezer éve – nemcsak kapni, sokkal inkább adni akart.”

A képek tematikusan bemutatják a magyar katolikusok jelenlétét, kezdve a mindenkinek otthont adó Rómával, ahol éppen a pálos rend egykori gondozásában álló Szent István-körtemplom a hozzá kapcsolódó magyar kollégiummal, majd az abból kinőtt római Német–Magyar Kollégiummal jelzi a közel fél évezredes jelenlétet. Az államalapításig nyúlik vissza a Szent István király által alapított római magyar templom története, aminek jogfolytonos örököse a Magyarok Nagyasszonya-kápolna a Szent Péter-bazilika altemplomában. Az első világháború utáni megújulás jegyében született a Római Magyar Akadémia, annak részeként a Pápai Magyar Intézet és a két római magyar zarándokszállás.

A tárlat sorra veszi a magyar vonatkozású zarándokhelyeket, többek között Lourdes, Aachen, Mariazell, Csíksomlyó, Jasna Góra, a krakkói Wawel, Washington, Fatima, Jeruzsálem, Názáret kápolnáit és magyar emlékeit. Külön tabló állít emléket a határokon túli magyar, így Erdély, a Felvidék, a Délvidék, Kárpátalja legjelesebb katolikus templomainak, kezdve a 11. századi gyulafehérvári székesegyházzal. A nagy panoráma bemutatja a magyar katolikusok jelenlétét Dél-Amerikában, majd megismerhetjük a magyar szentek tiszteletét szerte a nagyvilágban, végül pedig a jeles katolikus magyarok külföldi szolgálatát.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír