Nemzeti emlékhellyé vált a Pannonhalmi Bencés Főapátság

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát az avatási ünnepségen rámutatott, hogy Pannonhalma alapítása óta az egyetemesség helye és „egy, a mindig újjászülető nemzetet átölelő és összekötő pont volt”, amely különféle nemzetiségű testvérek befogadásával vált sokszínűvé, és gazdagodott ennek révén.

„A főapátság egyetemes keresztény küldetésben részesült, így teljesíti azt a követelményt, hogy a nemzetet a maga sajátos keresztény módján fölemelje, nevelje és Istenhez vezesse” – fogalmazott beszédében Várszegi Asztrik.

Majd a II. Vatikáni Zsinat döntését idézve hozzátette: „Korunk sajátos körülményei sürgetik, hogy a társadalmi, technikai és kulturális kapcsolatokban egymáshoz egyre közeledő emberek Krisztusban is megtalálják a teljes egységet.”

A főapát kiemelte, hogy az eseményre éppen Szent Gellért vértanú püspök ünnepén került sor, és emlékeztetett rá, hogy Szent Márton monostora 1996 óta a világörökség része.

Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a pannonhalmi apátság a múlt és a jövő hírnöke.

Az ezeréves hagyománnyal rendelkező monostort, amelyben összeegyeztették a modernséget az örökléttel, a 21. század nyelvén beszélő lelki, szellemi centrumként jellemezte az államtitkár.

„A bencés szerzetesek mindig hegyen építették rendházaikat, nemcsak azért, mert itt közelebb van a föld az éghez, de azért is, mert messze látszó jellé kívántak lenni: »Itt vagyunk, jöjj, töltekezz!«” – fogalmazott Hegyi László.

Fotó: MTI

Magyar Kurír