Nemzetközi konferenciát tartott a PPKE Kánonjogi Intézete

Tizenhetedik alkalommal tartott nemzetközi konferenciát a PPKE budapesti, fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Posztgraduális Intézete. Az eltelt évek és a nemzetközi szakma legkiválóbb előadói közreműködésével megrendezett tudományos eszmecsere nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi kánonjogi kutatások és képzés nemzetközi szakmai környezetben kivívott megbecsülése tovább erősödjön.

Ebben az évben az előadók az egyházfegyelmi szabályok folyamatosságáról, az első (1917) és a második (1983) Egyházi Törvénykönyv korábbi jogforrásokhoz és azok gyűjteményeihez való viszonyáról, valamint a kánonjog alapelveinek állandóságáról értekeztek. A meghívott előadók szakterületük legelismertebb kutatói voltak, ami külön megtiszteltetés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára. Elsőként Carlos José Errázuriz, a Szent Kereszt Pápai Egyetem (Róma) professzora  elemezte az egyházi jogrend sajátos kettősségét, amely az egyház hitbeli tanításának és az ennek hitelességét óvó egyházfegyelemnek az összhangján alapul. Az előadó külön kiemelte a teológiai és a jogi jelentés elválaszthatatlanságát, valamint a kinyilatkoztatott igazsághoz, mint mindennek alapjához való elsődleges és lényegi hűséget.

Joaquín M. Sedano Rueda, a Pamplonai Egyetem professzora a folyamatosságot és egyúttal a különbözőségeket vizsgálta a kánonjogi fegyelmi anyag 1917 előtti forrásait és a XV. Benedek pápa által 1917-ben kihirdetett első Egyházi Törvénykönyvet összehasonlítva, kiemelve az I. vatikáni zsinat (1869–1870) egyedülálló szerepét. Nicolás Álvarez de las Asturias, a madridi Szent Damazusz Egyetem tanszékvezető professzora az új törvénykönyv létrejöttének indokait, valamint az 1983 utáni jogalkotásnak a törvénykönyvhöz való viszonyát elemezte. A professzor hangsúlyozta a történeti folytonosság mellett az új tanításbeli döntések, a társadalmi változások, a tanítóhivatal újabb megnyilatkozásai és az egyháztani elvek folyamatos beépítését az egyházi törvényekbe. Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora arra a kérdésre kereste a választ, hogy lehetséges-e egyházi jogértelmezés a korábbi kánoni források ismerete nélkül. Felvázolva a jogszabály-értelmezés egyházon belüli történetének módszereit és az azokhoz kötődő mértékadó tudományos véleményeket, a felvetett kérdésre nemleges választ adott, ami az egyház egységes krisztusi alapításra visszamenő küldetéséből következik, továbbá az egyházi jognak a természetjoghoz és az isteni joghoz való közvetlen vagy közvetett kötődéséből.

A konferenciát a Bruno Esposito, a Szent Tamás Pápai Egyetem (Róma) professzora által vezetett kerekasztalvita zárta, melynek során a résztvevők egyetértettek, hogy a kánoni jog alkalmazásában nem elégséges a külső, jogtechnikai előírásoknak és a jogszabályok szó szerinti értelmének a tisztán pozitivista alkalmazása, hanem annak mindig meg kell őriznie a kapcsolatot a kinyilatkoztatott igazsággal.

A teológusok, kánonjogászok és jogászok széles körének érdeklődése mellett megtartott konferenciát megtisztelte jelenlétével Erdő Péter bíboros is. A tudományos eszmecsere 2015. február 10-én a PPKE nemrég megalapított Nemzetközi Kánonjog-történeti Kutatóközpontjának első tudományos ülésével folytatódott. Ez utóbbi találkozó célja, hogy a lehető legmagasabb színvonalon elmélyítse és összehangolja a nemzetközi kánonjogi forrás-, irodalom- és intézménytörténeti alapkutatásokat.

Fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír